A Fővárosi Törvényszék P.22686/2013/2. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1. §, 12. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/2.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Jaczkó Géza ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a személyesen eljárt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

sajtó-helyreigazítás iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül tegye közzé az alábbi helyreigazítást az eredeti cikkel azonos helyen és elérhetőségi ideig.

"Helyreigazítás

A 2013. április 28-i "1-es cikk címe" c. írásomban megalapozatlanul keltettem olyan látszatot, hogy az felperes neve cégnél többségében adóügyi végzettség nélküli adószakértők dolgoznának, adóhatósági kapcsolataikra hivatkoznának, adóhatósági álláspontot szivárogtattak volna ki."

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A felperes illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt 36.000, - (Harminchatezer) forint illetékből az alperes 9.000,- (Kilencezer), a felperes 27.000,- (Huszonhétezer) forint illetéket köteles külön felhívásra megfizetni a magyar államnak.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.000,- (Kilencezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 3 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

A felperes adószakértéssel is foglalkozó gazdasági társaság, amely honlapján blogbejegyzések formájában is kifejti egyes adózási kérdésekben megfogalmazott véleményét.

A felperes honlapján "szakértőink" név alatt 11 személy szerepel, köztük ügyvéd, HR igazgató is, a szakértők közt szerepel 1-es személy is, valamint 2-es személy, akiket egyebek között akként mutat be a honlap, hogy több éves tapasztalattal rendelkeznek az adóigazgatás területén.

Az adóüzletágat vezető partner 10 éves tapasztalattal rendelkezik adóellenőrzésben a honlap közlése szerint. (2/A honlap).

A 11 szakértőből a honlapon 2 olyan szakértő van, aki adótanácsadói névjegyzékbe szerepel, a szakértők túlnyomó része az adószakértői névjegyzékben szerepel.

A felperes munkatársa, 2-es személy adószakértő 2013. tavaszán véleményét közölte arról, hogy az új adózási szabályok megkönnyítik az adóhatóság számára a bankszámlaforgalom megismerését, elektronikus úton is hozzáférhet a hatóság az adatokhoz, izzasztó vagyonosodási vizsgálatok jöhetnek. A vélemény számos médiafelületen megjelent (tv, internet).

2013. április 23-án "2-es cikk címe!" címmel a felperes munkatársa, 1-es személy adószakértő adózási témájú blogbejegyzést tett. Ebben kifejtette egy, az adóhatóság által kibocsátott fizetési meghagyás kapcsán, hogy szerinte a jogszabály pontatlan fogalmazása miatt lehetőség van arra, hogy a végtörlesztéshez a családokban, barátoktól összeszedett, ajándékozás útján kapott pénzt az új illetékszabály értelmében visszamenőlegesen megadóztassa az adóhatóság, ha arról tudomást szerez, vagy bejelentik.

A felperes adószakértője kifejtette, hogy az adóhatóság által elfoglalt ezen, a fizetési meghagyásban megnyilvánuló - kritizálható - állásponttal az adóelkerülők járnak jól, míg azok, akik utóbb bejelentik az ajándékozást és nem esnek mentesség alá, az adóhatóság álláspontja alapján visszamenőlegesen kötelesek megfizetni az illetéket.

Az alperes okleveles adószakértő, és az okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.

Az alperes a www.1-es honlap neve <http://www.1-es honlap neve/> honlapon szintén bejegyzések formájában teszi elérhetővé adózási kérdésekben kialakított álláspontját, feltünteti a telefonszámos elérhetőségét, valamint azt is, hogy ő okleveles adószakértő.

Az alperes a felperes álláspontjával már egy KATA-val kapcsolatos jogértelmezésben adószakmai vitába keveredett, amelyben a felperes szakértői a NAV-hoz hasonló álláspontot foglaltak el.

Az alperes a felperes egyik adószakértőjének 2013. áprilisi, visszamenőleges illetékkiszabással kapcsolatos értelmezésével nem értett egyet, ezért cikket jelentetett meg: "1-es cikk címe" címmel.

Ebben az alábbiakat közölte.

Közölte bevezetőjében, hogy a NAV az felperes neve cégen keresztül egy téves jogértelmezést szivárogtatott ki: akár több évre visszamenőlegesen is 18% ajándékozási illetékkel sújtható az, aki a bankszámlára utalt pénzösszeg ajándékozását nem jelentette be 2012. december 31-ig. Tájékoztatott arról, hogy a hír nem igaz, dilettáns jogértelmezést takar. Közölte, hogy ezzel a NAV a végtörlesztésre családi segítséggel összeszedett pénzt akarja megadóztatni. A NAV (magyar hangja 1-es személy, felperes neve) a kiszivárogtatással azt akarja elérni, hogy utólagos illetékkiszabás esetén a magánszemélyek ne éljenek jogorvoslati lehetőségeikkel, törődjenek bele, hogy ez egy helyes. Ha ilyen illetékkiszabó határozatot kap, feltétlenül forduljon adózási szakemberhez, lehetőleg okleveles adószakértőhöz, de nagy ívben kerülje el az felperes neve "NAV-barát" céget.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!