A Kúria Pfv.21737/2015/3. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 275. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Személyiségi jogsértés megállapítása esetén, amennyiben az eset összes körülményei alapján az állapítható meg, hogy a jogsértés tárgyi súlya csekély, és ebben a körben a felperes semmilyen bizonyítást nem ajánl fel, és a hátrányok köztudomású tényként sem értékelhetőek, kisebb összegű sérelemdíj megítélése lehet indokolt. 2013. V. Tv. 2:51. §, 2013. V. Tv. 2:52. §, 1952. III. Tv. 164. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1),

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23489/2014/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20009/2015/4., *Kúria Pfv.21737/2015/3.*

***********

Pfv.IV.21.737/2015/3.szám

A Kúria a Lomnici Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Katona János ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt a Fővárosi Törvényszék előtt 37.P.23.489/2014. számon indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.009/2015/4. sorszámú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 16. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 185.000 (száznyolcvanötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében az alperes által kiadott .. című hetilap 2014. május 29-i számának 18-19. oldalán cikk jelent meg ".." címmel. A cikk a felperes két külföldi útjáról számol be, azzal, hogy a felperes egyébként a Főváros .. irodájának a vezetője. A cikket a lapszám 18-án oldalán két olyan fénykép illusztrálta, amelyek a felperes facebook oldaláról emeltek le. A felperes ezen fényképek közzétételéhez nem adta hozzájárulását. A cikkben az első képhez a ".." címet adták, ahol a felperes havas tájon medvékkel együtt látható. A második képnek a ".. jókedv (..)" címet adták, ahol a felperes szórakozás közben pipával, jókedvű arckifejezéssel, nem teljesen begombolt szmokingban látható. Az utóbbi fénykép az .. rendezésében egy diszkóban tartott karneváli mulatságon készült. A cikk a képek forrásaként a felperes facebook oldalát ténylegesen megjelölte.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy személyét ábrázoló fényképeket a cikkben az ő hozzájárulása nélkül közzétette. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, és kérte őt kötelezni 2.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. A felperes keresetében előadta, hogy mindkét fénykép szabadidejében, kikapcsolódása alkalmából, magánrendezvényeken, vagyis nem közszereplése során készült. Kihangsúlyozta, hogy egyik esetben sem közéleti tevékenységével összefüggő eseményeken készült a felvétel, a kérdéses eseményeken nem a .. uniós diplomáciai képviselőjeként vett részt. A felperes külön előadta azt, hogy olyan helyre töltötte fel a fényképeket, amelyhez csak olyan személyek férhettek hozzá jogszerűen, akiknek személyes ismeretség révén ahhoz hozzáférése volt. Az igényelt sérelemdíj összege kapcsán előadta, hogy az alperes által kiadott újság hetente körülbelül 50.000 olvasóhoz jut el, a hozzájárulása nélkül közölt fényképek pedig alkalmasak arra, hogy személyének negatív megítélését váltsák ki.

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte a jogalap hiányára való hivatkozással. Álláspontja szerint a felperes közszereplőnek minősül, tekintettel arra, hogy .. uniós képviselőjeként fizetését a fővárosi önkormányzattól kapja, korábban pedig politikai pártban is dolgozott. Az alperes nem vitatta, hogy a fényképek felhasználásához nem volt hozzájárulása az alperestől, de álláspontja szerint közszereplői minőségére figyelemmel ilyen nyilatkozatra nem is volt szüksége. Az alperes szerint az újságíró tájékoztatta a közvéleményt a felperes köztisztviselői kiküldetése alatti ivászatairól, szórakozásairól. A képek felhasználásának célja az volt, hogy egy köztisztviselő több aspektusból történő bemutatásával egy közérdekű vitához hozzájáruljon, tájékoztassa a közvéleményt a felperes külföldi tevékenységéről, személyéről, habitusáról. Az alperes az igényelt sérelemdíj mértékét önmagában is eltúlzottnak találta, figyelemmel arra, hogy a képek önmagukban nem sértő tartalmúak, érdemben sérelmet a felperes részére nem jelentenek. Az alperes utalt arra, hogy ilyen módon az eshetőlegesen megállapítható jogsértés tárgyi súlya csekélynek mondható.