A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20009/2015/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.009/2015/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Lomnici Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Katona János ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. október 20. napján kelt 37.P.23.489/2014/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett Pf/2. sorszám alatt kiegészített, valamint az alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 41.600 (Negyvenegyezer-hatszáz) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A felperes 148.000 (Egyszáznegyvennyolcezer) forint, az alperes 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket köteles megfizetni - felhívásra - az állam javára.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bekezdése és a 2:52. §-a alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy hozzájárulása nélkül tett közzé két róla készített fényképet a ... című folyóirat 2014. május 29. napján megjelent lapszámának a 18. és a 19. oldalán. Ezenfelül kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, továbbá kötelezését 2.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Előadta, hogy a jogosulatlanul közzétett fényképek nem közszereplése során készültek, hanem szabadidejében egy magánrendezvényen. A fotókat nem tárta a nyilvánosság elé, azokat csupán szűk ismerősi körével osztotta meg a facebook oldalán, és a nyilvánosságra hozatalukhoz nem járult hozzá.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azt nem vitatta, hogy a felperes nem járult hozzá a fényképek nyilvánosságra hozatalához, de azzal érvelt a kereset elutasítása mellett, hogy közszereplőként a felperesnek tűrnie kell, hogy a közvélemény megismerje a köztisztviselői kiküldetése alatt folytatott szórakozását. A fotók által illusztrált cikk ugyanis nem a felperes magánéletét, hanem politikai szerepét és közfeladatot ellátó tevékenységét mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a felperes maga osztotta meg a fényképeket a facebook oldalán, ezzel lehetőséget adott mindenki számára a tevékenységével kapcsolatos véleménynyilvánításra. Ettől függetlenül a felperes által követelt sérelemdíj mértékét erősen eltúlzottnak tartotta, mivel az újságban megjelent fényképek nem voltak sértőek rá nézve.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2014. május 29. napján megjelent ... hetilap 18. oldalán a "..." című cikke illusztrációjaként a hozzájárulása nélkül közzétette a felperest ábrázoló "novoszibirszki jókedv" és a "..." című képeket. Eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 forintot. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet, és a le nem rótt illetékből a felperest 84.000 forint, az alperest 36.000 forint megfizetésére kötelezte annak megállapításával, hogy az eljárással felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Döntésének jogi indokolása szerint a fényképek internetes közösségi oldalra történő jogszerű feltöltése nem teremt jogalapot mások számára a fényképek engedély nélküli felhasználására. Ebből következően az alperesnek hozzájárulást kellett volna kérni a felperestől a fényképek újságban történő közzétételéhez [Ptk. 2:48. § (1) bekezdése]. Rámutatott: noha a felperes közszereplőnek minősül, a fényképek nem a közéleti szereplésével összefüggésben készültek. Erre figyelemmel súlytalan az alperesnek az a védekezése, miszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjog gyakorlása során a felperes hozzájárulása nélkül is felhasználhatta a fényképeket [Ptk. 2:44. §]. A sérelemdíj mértékének a megállapítása során a Ptk. 2:52. § (3) bekezdése értelmében súlyozottan értékelte, hogy az engedély nélkül közzétett fényképek jelentős olvasóközönséggel rendelkező hetilapban jelentek meg, vagyis széleskörű nyilvánosság előtt került sor a jogsértésre. Ugyanakkor az alperes nem változtatta meg a fényképeket, melyeket a felperes nyilvánvalóan maga sem tarthatott bántónak, lealacsonyítónak vagy sértőnek, hiszen ebben az esetben nem osztotta volna meg azokat a facebook oldalán. Emellett az is a jogsértés kisebb súlyára utalt, hogy felperes csak a forrás megjelölése és a cikk tartalma alapján vált felismerhetővé. E körülmények összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fényképek közzététele nem idézhetett elő negatív változást a felperes környezetében, így a jogsértés súlyát elenyésző mértékűként értékelte, és mérlegeléssel állapította meg 150.000 forintban a sérelemdíj összegét. A Pp. 81. § (1) bekezdése alapján a felperes 30%-os pernyertességéhez igazodóan osztotta meg a felek között a perköltségeket.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperes is fellebbezést jelentett be.