A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21057/2007/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/A. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §] Bírók: Angyalné dr. Demeter Judit, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Pfv. IV. 21.057/2007/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nagy István Péter pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Goldea Zsuzsanna ügyész által képviselt Legfőbb Ügyészség I. r. és a dr. Németh Gabriella ügyvéd által képviselt Köztársasági Elnöki Hivatal II. r. alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Fővárosi Bíróságon 19.P. 25.175/2004. számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.20.422/2006/7. számú ítéletével elbírált perében - a jogerős ítélet ellen - a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett, és Pfv. IV.21.057/2007/3. szám alatt megindokolt felülvizsgálati kérelem alapján tartott tárgyaláson meghozta, és alulírott napon nyilvánosan kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját 6.500 (hatezerötszáz) forintban állapítja meg, amelyet az állam visel. Felhívja a Legfelsőbb Bíróság Költségvetési és Ellátási Főosztályát a pártfogó ügyvéd díjának kiutalása iránt.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. A felperest a II. r. alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte, költségmentességére figyelemmel pedig megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli.

A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében a felperessel szemben büntetőeljárás volt folyamatban a Z. Városi Bíróság előtt. A felperes a 2003. május 29. napjára kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, ezért a következő tárgyalásra elővezetését rendelték el. A felperes álláspontja szerint a tárgyalást vezető bíró említett intézkedése bűncselekmény, emiatt ellene a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalnál feljelentést tett, egyúttal a köztársasági elnökhöz fordult azzal a kérelemmel, hogy az ügyében eljáró bíró mentelmi jogát függessze fel. A nyomozóhatóság álláspontja szerint a felperes feljelentésnek nevezett beadványa - tartalma szerint - a végzés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem, ezért azt a Z. Városi Bírósághoz továbbította. A Köztársasági Elnök Hivatala a felperest arról tájékoztatta, hogy feljelentést az illetékes nyomozóhatóság előtt tehet, az eljárás lefolytatásához szükséges (a mentelmi jog felfüggesztését eredményező) hozzájárulás megadását a nyomozóhatóság kezdeményezheti.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az ügyészi szervek intézkedése jogszerű volt, megfelelt az ügyészség feladatairól szóló Be. 171. §, illetve a 11/2003. (ÜK.7.) Lü. utasítás rendelkezéseinek, amely szerint az ügyész a beadványt nem megnevezése, hanem annak tartalma alapján bírálja el. Az nem jelent jogsértést, hogy az ügyészi szervek - a felperes jogi értékelésétől eltérően - a beadványban foglaltakat nem bűncselekmény elkövetése miatti feljelentésnek, hanem jogorvoslati kérelemnek tekintették. A II. r. alperes az 1997. évi LXVI. tv. 5. § értelmében a nyomozóhatóság által kivizsgált és elé tárt ügyben dönt a hivatásos bíróval szembeni eljáráshoz való hozzájárulás megadásáról, a mentelmi jog felfüggesztéséről. Olyan jogi kötelezettsége nincsen, hogy a feljelentő kérelmére ő maga kezdeményezzen büntetőeljárást. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperesek részéről jogsértés nem történt. Ezért utasította el a felperes személyiségsértés miatti keresetét.

A jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása, és az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetnek történő helyt adás érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezése jogszabályt sért. A perben eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy az ügyészi szervek azzal, hogy a hivatásos bíró ellen tett - a követelményeknek mind formailag, mind tartalmilag megfelelő - feljelentését átminősítették, és azt a bírói intézkedés ellen benyújtott fellebbezésnek tekintették, az Alkotmány 8. § (1) bekezdés, 51., 54., 55. és 70/A. § szerint őt megillető alapvető jogait sértették meg. Az I. r. alperes magatartása sérti az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, és az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Római Egyezmény 13. és 14. cikkében foglalt rendelkezéseket, továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 2. és 26. cikkében foglaltakat is.

Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseinek hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése nem jogszabálysértő.

A Ptk. 75. § (1) bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 76. § értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és az emberi méltóság megsértése.