A Fővárosi Törvényszék Pf.639945/2009/2. számú határozata közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 123. §, 228. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 120. §, 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 24. §, 30. §, 32. §, 42. §] Bírók: Gáspár Attila, Mandula Katalin, Takácsné dr. Kükálo Judit

Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 53.Pf..../2009/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

a dr. Roczkó Zita ügyvéd (....) által képviselt felperes neve(....) felperesnek

a dr. Tóth T. Zoltán Ügyvédi Iroda (... üi: dr. Tóth T. Zoltán ügyvéd) által képviselt

alperes neve sz. alperes ellen

közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása és közös költség megfizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. június 16. napján hozott 16.P.53.756/2008/11. számú ítélete ellen az alperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és a felperest terhelő kamat mértékét évi 20 %-ra felemeli, az alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő viszontkereseti illeték összegét 39.100.-(Harminckilencezer-egyszáz)Ft-ra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 8 nap alatt leletezés terhe mellett 45.000.-(Negyvenötezer)Ft kereseti illetéket, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 21.100.-(Huszonegyezer-egyszáz)Ft fellebbezési illetéket, továbbá a felperesnek 15 nap alatt 12.000.-(Tizenkettőezer)Ft fellebbezési eljárási részköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

A felperes árverési vétel címén szerezte meg az alperesi társasházban, az I. emelet 101. szám alatti, 32 m2 alapterületű lakás tulajdonjogát, melyet az ingatlannyilvántartásba 2007. március 19. napján jegyeztek be, azonban az ingatlan birtokba adására csak 2008. március 4. napján került sor, mely időponttól kezdődően a felperes rendszeresen fizeti a közös költséget. Mivel az ingatlan korábbi tulajdonosai jelentős közös költség tartozást halmoztak fel, ennek megfizetésére a társasház az alperest hívta fel, aki azonban vitatta, hogy ez a tartozás őt terhelné. 2008. június 4-én kelt és ügyvéd által ellenjegyzett "Nyilatkozat"-tal a társasház közös képviselője elrendelte az alperes tulajdonára 933.958.-Ft erejéig a jelzálogjog bejegyzését az ingatlannyilvántartásba közös költség tartozás címén.

Ilyen tényállás mellett az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesi társasház közös képviselőjének 2008. július 4. napján kelt jelzálogjog bejegyzés elrendeléséről szóló határozata érvénytelen, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte ugyanakkor a felperest az alperes által közös költség megfizetése iránt előterjesztett viszontkereset körében 110.880.-Ft tőke és ezen összeg után 2007. október 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére, ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Az ítélet szerint az alperes tartozik megfizetni a felperesnek 15.000.-Ft perköltséget, míg a felperes az államnak 6.650.-Ft, addig az alperes 94.650.-Ft le nem rótt viszontkereseti illetéket köteles megfizetni, mindezt meghaladóan a felek költségeiket maguk viselik.

Az ítélet indokolása szerint a közös képviselő a Tht. 30. § (1) bekezdésén alapuló, a Tht. 32. § (1) bekezdése szerinti határozatot a közgyűlési határozatokhoz hasonlóan a Tht. 42. § (1) bekezdése alapján lehet megtámadni. Az alperesi hivatkozásra tekintettel pedig azt kellett elsődlegesen vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, hogy a Ptk. 120. §-a szerinti árverési vétel eredeti szerződésmódnak, vagy származékos szerzésnek minősül-e, ez utóbbi esetben ugyanis a korábbi tulajdonos jogutódjaként az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezése alapján egyetemlegesen felel-e a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség tartozásért. Az elsőfokú bíróság az árverési vétel útján történő tulajdonszerzést eredeti szerződésmódnak tekintette, aminek következtében az árverési vevővel szemben az ingatlannal kapcsolatos igény nem érvényesíthető, az árverési vevő nem lesz az adós jogutódja, szerzése tehermentes, kivéve a Vht.-ban meghatározott jogokat. Az sem vitatható, hogy a tulajdonszerzéssel az árverési vevő belép a társasházi jogviszonyba és ránézve is kötelező az alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a korábban meghozott közgyűlési határozatok. Mivel azonban nem jogutódja a korábbi tulajdonosnak, nem felel annak tartozásaiért, ezért a jelzálogjog bejegyzés elrendelése megalapozatlan volt vele szemben, így az erre vonatkozó határozat érvénytelenségét állapította meg. Alaptalannak találta ugyanakkor a felperes jelzálogjog törlése iránti kereseti kérelmét, mivel a bíróságnak a közgyűlési határozatok megtámadása esetén csak kasszációs jogköre van, nincs hatásköre, hogy döntése végrehajtására bárkit is kötelezzen. A Pp. 123. §-ára alapított azon kereseti kérelmet, hogy a bíróság állapítsa, hogy a felperesnek nincs közös költség tartozása, ugyancsak megalapozatlannak találta, mert a megállapítási kereset előterjesztésének előfeltételei nem állnak fenn. Jogai megóvása érdekében terjesztette elő, ugyanis a Tht. 42. § (1) bekezdésére alapított keresetét és az alperes viszontkeresetével szemben bizonyíthatja, hogy nem áll fenn közös költség tartozása, ezért e kereseti kérelmet is elutasította.

Részben találta megalapozottnak az alperesi viszontkeresetet. A Tht. 24. § (1) bekezdése értelmében a közös költség fizetési kötelezettség az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli, mégpedig az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés időpontjától kezdődően, így a felperes esetében 2007. áprilisától köteles megfizetni a közgyűlési határozatokban megállapított közös költséget. A bizonyítási eljárás során felperes hitelt érdemlő módon bizonyította feladóvevényekkel, hogy a birtokbavétel időpontjától, 2008. márciusától folyamatosan fizette a közös költséget, így a tulajdonjog bejegyzésének időpontjától a lakás felperes által történő birtokbavételéig terjedő időszakra, 2007. április 1. és 2008. február 29. napjáig terjedő időre nem fizetett közös költséget, ezért az erre időszakra előírt 110.880.-Ft tartozása halmozódott fel, amelynek a megfizetésére őt kötelezte a bíróság, ezt meghaladó részében, azonban a viszontkeresetet elutasította.

Nem találta továbbá alaposnak az alperes behajtási költség címén előterjesztett követelését sem, ezek a költségek ugyanis a közös költség iránti igény érvényesítésével kapcsolatosak és perköltségnek minősülhetnek, amelynek a viseléséről pervesztesség-pernyertesség arányában határozna.