A Fővárosi Törvényszék K.31081/2006/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 9. §, 83. §] Bíró: Kovács András

Fővárosi Bíróság

7.K.31.081/2006/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A bíróság dr. Berke Barna ügyvéd (....) által képviselt

... felperesnek

dr. László Ildikó Katalin ügyvéd ( ...) képviselt

Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács (....) alperes ellen

- versenyügyben hozott (hivatkozási szám: Vj-133/2005/26.) - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében

meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az APEH illetékes Regionális Igazgatóságának felhívására az ott megjelölt időben és módon fizessen meg 16.500 (tizenhatezer ötszáz) forint le nem rótt kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 napon belül 60.000 (hatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon lehet írásban, három példányban lehet előterjeszteni.

INDOKOLÁS

Felperes 2005. június 9.-én vezette be ... díjcsomagjait. A bevezetést intenzív kampány előzte meg, melynek során 2005. június 8. és 2005. július 31. között televíziós reklám, rádiós reklám, óriásplakát, poszter, légi reklám, szórólap, nyomatatott sajtó, 'Hírmondó kiadvány', 2005. augusztus 1. és 2005. szeptember 30. között televíziós reklám, rádióreklám, nyomtatott sajtó, Internet, óriásplakát, 2005.október 7 - 2005. november 7. között televíziós reklám, nyomtatott sajtó, óriás plakát, és "köszöntő levelek" alkalmazásával zajlott a népszerűsítés.

A ... díjcsomag bruttó havidíja 4290 forint (ISDN vonal esetén 5100 forint), a ... díjcsomagé 4990 forint (ISDN vonal esetén 5860 forint). Ezen összegek valamennyi, a felperes által kínált egyéb díjcsomagok bruttó előfizetési díjainál magasabbak.

A ... csomag esetében saját hálózaton belül a helyi és helyközi I. hívásirányokban délután 16 órától másnap délelőtt 10 óráig és hétvégén egész nap nincsen kapcsolási és percdíj, míg a ... esetében e feltétel kibővült a helyközi II. és belföldi távolsági hívásokkal.

Mindkét díjcsomagban a számlázás percalapú, a kedvezményezett irányokba hívásonkénti 60 perc, havonta max. 100 óra ingyenes, e felett az alapdíjcsomag szerinti díjak kerülnek számlázásra; a fel nem használt időkeret a következő hónapra nem vihető át, a hívószámkijelzés ingyenes akkor, ha azt az előfizető külön kéri, a szerződés időtartama 14 hónap, azután automatikusan határozatlan idejűvé válik, a szerződés határozott időtartam előtti előfizető általi megszüntetése esetén felperest kötbér illeti, a díjcsomaghoz továbbá számos kedvezmény igénybevétele kizárt volt.

Az egyes reklámhordozók konkrét megjelenési formáját az alperesi határozat 3-16. oldalai tartalmazzák. Valamennyi kommunikációs csatornán megjelent reklámnak lényegi eleme volt az ingyenesség, illetve egyes esetekben a 0 forintos percdíj alkalmazása hétköznap 16 óra és másnap de. 10 óra közötti időszakban. Egyes reklámokban felperes konkrét összehasonlításokat is tett a ... által kínált szolgáltatások vonatkozásában hangsúlyozva azt, hogy utóbbi ajánlatai a ... és a ... díjcsomagokhoz képest az előfizetőknek kedvezőtlenebbek.

Alperes a versenyfelügyeleti eljárás eredményeként 2005. december 20. napján hozott VJ-133/2005/26. sz. határozatával megállapította, hogy felperes fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított 2005. június 8.-tól a '...' és a '...' csomagok kapcsán folytatott reklámkampányban, ezért vele szemben 150.000.000 Ft bírságot szabott ki.

A határozat indokolását alperes az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8.§ (2) bekezdés a. )és d.) pont, 78.§ (2) bekezdés, az 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 7/A.§ (2) bekezdés a.) pont és (3) bekezdés b.)-c.) pontjaira alapította.

Szerkezetileg a határozat jogi indokolását két tömbre - a reklámok versenyjogi megítélésének általános szempontjaira, valamint konkrétan a felperes által alkalmazott reklámokra vonatkozó megállapításokra - osztotta.

Az általános szempontok között az alábbi állítások kerültek megfogalmazásra:

A Tpvt. III. fejezete elsősorban a gazdasági versenyt óvja; a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása a már meglévő ügyfelekkel szemben is megvalósítható; a tájékoztatásnak mindig pontosnak és igaznak kell lennie; a megtévesztésre alkalmasság vizsgálatánál figyelembe kell venni a reklámhordozó sajátosságait, így azt, hogy a reklámok általában kevés információ közlésére alkalmasak, és hogy a fogyasztó a reklámok elemzését általában nem végzi el. A Tpvt. III. fejezetében nem eredménytényállások vannak; egy tájékoztatás jogsértő lehet akkor is, ha utóbb a fogyasztó a teljes információt megismerheti. A Tpvt. a fogyasztói döntés kialakulását eredményező teljes folyamat egyes szakaszait is védi, vagyis már a figyelemfelhívás sem lehet tisztességtelen. Az elállási jog határidejével a fogyasztói döntési folyamat meghosszabbodik, így ezen időszak alatt is megvalósulhat tisztességtelen befolyásolás. A konkrét esetben a 14 és 30 napos elállási határidő kikötése alkalmatlan volt arra, hogy a fogyasztó a szolgáltatás neki megfelelőségét felmérhesse.

Nem lehet szó figyelemfelhívó reklámról akkor, ha a reklámban a reklámozott termék vagy szolgáltatás lényegi tulajdonsága megjelenik.

Az a fogyasztó is ésszerű, amelyik nem vonja kétségbe a reklám tartalmát, így a reklám nem alapulhat azon a megfontoláson, hogy az ésszerűen eljáró fogyasztónak a valóságtartalmat úgyis ellenőriznie kell, nem lehet tehát arra sem alapozni, hogy a reklámban bármi állítható. A szerződés megkötése előtti tájékozódás lehetősége nem a jogsértést zárja ki, hanem az legfeljebb bírságkiszabás körében értékelhető. Megállapítható jogsértés akkor is, ha az írásbeli tájékoztatás tartalmaz ugyan kiegészítő záradékot, de az formailag olyan, hogy a fogyasztó által nem szükségképpen észlelhető. A legszűkebb információáteresztő kapacitással a tömegkommunikációs

eszközök (tv, rádió, óriásplakát) rendelkeznek, a nyomtatott sajtóban és szórólapok esetén pedig az információ elhelyezése, kiemelése, betűméret döntően befolyásolja a fogyasztóban kialakuló összhatást. Valamennyi reklám esetében elfogadhatatlan az, ha az üzenet megfelelő értelmezése nem vagy nem szükségképpen észlelhető módon jelenik meg.

A határozat 47-49. pontjai a televíziós reklámban, óriásplakátokon és az Inetrneten megjelenő reklámok észlelhetőségét részletezte alperes.

A határozatnak a konkrét ügyre vonatkoztatott megállapításai hét téma köré csoportosulnak; az ingyenesség, az ingyen beszélgetés időtartama, a hívásirányok, a ... és a ... díjcsomagok, a ... és a mobil díjcsomagok összehasonlítása, a kényelmi szolgáltatások ingyenessége, és a ... díjcsomagok együttes megjelenése az egyes hirdetésekben.

Az ingyenesség és az ingyenes beszélgetések időtartamára vonatkozó szempontokat alperes az alábbiak szerint részletezte: