A Kecskeméti Törvényszék P.21291/2013/18. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 75. §, 78. §, 80. §, 339. §, 355. §] Bíró: Oroszné dr. Kerekes Anna

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

8.P.21.291/2013/18. szám

A Kecskeméti Törvényszék dr. Sipos Péter ügyvéd (fél címe 8) által képviselt felperes neve felperes címe. szám alatti lakos felperes által - Bosnyák Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bosnyák Dávid ügyvéd, alperesi jogi képviselő címe.) által képviselt alperes neve alperes címe. szám alatti lakos alperes ellen jóhírnév megsértésének megállapítása stb. iránt indított perében

ÍTÉLETET:

A törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát azzal, hogy

- 2013. február 15-i keltű levelében az Önkormányzat, Gyámhivatalának címezve az alábbi valótlan tényt híresztelte: "a felperes több alkalommal mindkét gyermekét megverte. A NEVŰt rendszeresen veri, a fiam mindig elmondja ezeket. B NEVŰt ritkán bántalmazza. A 2012. augusztusi láthatáskor B NEVŰ vállán lévő nagy kék foltról a lányom azt mesélte, hogy hajmosást megelőzően a fürdőkádban kapott hatalmas pofon miatt nekiesett a zuhanytartónak, ott zúzta meg a hátát. Látleletet nem készíttettem, de a leírtakat feleségem C nevelt lányaim és szüleim tanúsítják. A gyerekek verése a hatályos törvény szerint büntetendő."

- 2013. február elején a budapesti iskola neve igazgatójának címezve azt a valótlan tényt híresztelte, hogy a felperes bántalmazza a gyerekeket illetve olyan személlyel él együtt, aki a gyermekeket szexuálisan zaklatja.

- A felperessel folytatott telefonbeszélgetésről a felperes tudta és beleegyezése nélkül hangfelvételt készített 2013. március 9-én, április 21-én, május 3-án és november 1-jén.

A törvényszék az alperest eltiltja a további jogsértéstől és kötelezi, hogy elégtételt adjon 15 napon belül oly módon, hogy

a Gyámhatósághoz írt magánlevélben nyilatkozzon, valótlanul híresztelte 2013. február 15-i keltű levelének 7. pontjában, hogy a felperes rendszeresen veri a gyermekeket.

Az iskolaigazgatóhoz írt magánlevélben nyilatkozzon, valótlanul híresztelte, hogy a felperes veri a gyerekeket és olyan személlyel lakik együtt, aki a gyerekeket szexuálisan zaklatja.

Az elégtétel adását 8 napon belül hitelt érdemlően igazolja a felperes felé.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000 (négyszázezer) forintot nemvagyoni kár megtérítése címén, és ennek 2013. február 16-tól a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

A felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.

A felperes 30.000 (harmincezer) forint, az alperes 24.000 (huszonnégyezer) forint peres eljárási illetéket köteles megfizetni külön felhívásra az államnak.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet a Szegedi Ítélőtáblának címezve, de a jelen bíróságnál lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték. A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS:

A peres felek házastársi életközössége 2008. márciusában megszakadt, házasságukat a Kecskeméti Városi Bíróság bontotta fel P.1/1/1. számú ítélettel, mely a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pf.2/2/2. számú ítéletével emelkedett jogerőre. Ebben a perben döntött a bíróság a házasságból született gyermekek elhelyezéséről, a 2003. január 28-án született D B NEVŰ és a 2005. április 10-én született D A NEVŰ a felperesnél kerültek elhelyezésre.

A felperes gyermekeivel E településre költözött. A F kórház osztályán dolgozik beosztás megnevezése. A kórház ellátási területéhez tartozik az önkormányzat Gyámhivatala is. A felperes egy ideig élettársi kapcsolatban élt G-vel.

Az alperes újabb házasságot kötött C-vel 2011. májusában, és CS településen közös háztartásukban nevelik a házastárs kiskorú gyermekét.

Az alperes pert kezdeményezett gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt 2009-ben, a keresetet elutasító ítéletet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pf.3/3/3. számú ítélete hagyta helyben. Majd kapcsolattartás újraszabályozása iránt indított újabb pert, melyben a keresetet elutasító elsőfokú ítélet a Fővárosi Törvényszék Pf.4/4/4. számú ítéletével emelkedett jogerőre. Az alperes nemperes eljárást is kezdeményezett a Budapest illetékes Bíróságon gyermek iskolájának kijelölése iránt, illetve több gyámhivatali eljárást 2008., 2010., 2012-ben. Majd 2012. szeptember 22-én feljelentést tett a Kecskeméti Rendőrkapitányságon, mely szerint "a két kiskorú gyermekének D B NEVŰ és D A NEVŰ k az elmondása alapján a volt feleségének, felperesnek új élettársa G, a gyermekekkel rendszeresen fajtalankodik". A kiskorú veszélyeztetése miatt elrendelt nyomozást megszüntette a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2013. június 21-én kelt Nyom.5/5/5. számú határozattal, mert a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. E határozat támaszkodott az eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői véleményre, melyet a Budapesti Nyomozó Ügyészség kirendelő határozata alapján GY szakorvos szakértő készített, miután elvégezte a gyermekek és a felperes vizsgálatát 2013. április 10-én.

Az alperes a feljelentéssel egyidejűleg eljárást kezdeményezett a Budapest, illetékes Gyermekvédelmi Csoportnál is, gyermekeinek védelembe vételére, mely megalapozatlanság miatt ugyancsak megszüntetésre került.

Ezen előzményi eljárásoktól függetlenül fordult 2013. február 15-i keltű levelével ismét az önkormányzati Gyámhivatalhoz az alperes "intézkedés kérése D B NEVŰ és A NEVŰ egészségi állapota és ruházata miatt". A levél 7. oldalán írta az alábbiakat: "gyermekek elmondása alapján az anya több alkalommal mindkét gyermeket megverte. A NEVŰt rendszeresen veri, a fiam mindig elmondja ezeket. B NEVŰt ritkán bántalmazza. A 2012. augusztusi láthatáskor B NEVŰ vállán lévő nagy kék foltról a lányom azt mesélte, hogy hajmosást megelőzően a fürdőkádban kapott hatalmas pofon miatt nekiesett a zuhanytartónak, ott zúzta meg a hátát."

E gyámhivatali eljárásban beszerzésre került a gyermekek osztályfőnökeinek illetve háziorvosának véleménye és a kirendelt orvos, H szakvéleménye.

Ez utóbbi eljárás kezdeményezése idején, 2013. február elején beszélt az alperes személyesen a gyermekek iskolájának igazgatójával és elmondta neki, hogy az anyuka bántja a gyerekeket, testi fenyítést és szeretet megvonást, érzelmi fenyítést, szobafogságot alkalmaz, ezért kérte, hogy fokozottan figyeljenek a gyerekekre. Beszélt a 2012. szeptemberi feljelentése alapján indult nyomozásról, és elmondta, hogy "rendszeresen nadrág lehúzogatósat játszik a fiammal az élettárs, amit titokban kell tartani. Egyszer a lányom is mesélt egy ilyen játékról."