A Győri Törvényszék K.27028/2008/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 109. §] Bíró: Szabóné dr. Kiszelik Edit

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Pfv.22131/1999. (BH 2002.12.490), *Győri Törvényszék K.27028/2008/5.*, Győri Törvényszék K.27210/2008/10., Kúria Kfv.35362/2008/4. (AVI 2012.11.124), Fővárosi Törvényszék K.34323/2008/8., Fővárosi Törvényszék K.33879/2008/6., Kúria Kfv.37425/2009/7. (BH 2011.11.323), Kúria Kfv.35554/2009/4., Kúria Kfv.37854/2009/4., Pécsi Törvényszék K.21403/2010/19., Kúria Kfv.35342/2011/10. (EH 2012.05.K1), Gyulai Törvényszék K.23172/2012/3., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29538/2013/22., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32578/2013/8., Kúria Kfv.35305/2013/5., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33795/2013/13., Kúria Kfv.35604/2014. (EH 2016.03.K10), Kúria Kfv.35256/2014/9. (AVI 2016.1.4), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31022/2013/34., Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27419/2013/24., Kúria Kfv.35644/2014/6. (BH+ 2015.10.444), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33804/2014/13., 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés, Kúria Kfv.35430/2014/8. (BH 2016.2.49), Kúria Kfv.35213/2015/8., Kúria Kfv.35033/2015/9. (BH 2016.6.159), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33930/2014/27., Kúria Kfv.35516/2015/9. (EH 2016.10.K26), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30300/2015/46., Kúria Kfv.35683/2016/7. (BH 2017.7.247), Kúria Kfv.35505/2016/7. (EH 2017.10.K29), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33642/2016/21., Kúria Kfv.35059/2018/4. (BH 2019.2.63), 3120/2023. (III. 14.) AB végzés

***********

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

19. K. 27.028/2008/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság .... által képviselt felperesnek ... jogtanácsos által képviselt alperes neve APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

I T É L E T E T :

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az Illetékhatóság külön felhívására és számlájára, a Magyar Állam javára fizessen meg 408.600.- Ft (négyszáznyolcezer-hatszáz forint) feljegyzett kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000.- Ft (tizenötezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A bíróság a perben a kereset, az ellenkérelem és a csatolt közigazgatási iratok, valamint a bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes zöldség-gyümölcs kiskereskedő egyéni vállalkozó 2000. október 20. napjától.

Az I. fokú adóhatóság Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztálya a 27/2007.sz. megbízólevéllel a felperesnél 2001-2005. évekre a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott személyi jövedelemadó nemben, melynek során 2001. évre 6.151.380.- Ft, 2002. évre 992.920.- Ft, 2003. évre 3.054.632.-Ft, 2004. évre 4.569.384.- Ft, 2005. évre 5.451.374.- Ft forráshiányt állapított meg, mellyel az összevont adóalapot megnövelte és a felperes terhére összesen 6.810.753.- Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 6.773.623.- Ft adóhiánynak minősül.

A revízió bevételként figyelembe vette a különböző gépkocsi értékesítésekből származó vételárat, a gépkocsi és ingatlanvásárláshoz felvett hitelt, de nem fogadta el a testvértől 2001-2003. években kapott és a felperes előadása szerint játéknyereményekből származó 5.000.000.-Ft támogatást, a szülők készpénz megtakarításából származó 3.200.000.- Ft hagyatékot, ...-val 1998. december 22-én kötött kölcsönszerződés szerinti 10.000.000.- Ft-ot és az ilyen módon a bevételeket meghaladó kiadásokra tekintettel az Art. 109. § /1/ bekezdés alkalmazásával becslési eljárást folytatott. Az eljárása során a bevallott jövedelmet és a bevétellel nem fedezett kiadásokat, valamint az életvitelre fordított kiadások körében a felperes által közölt összegek felét egyaránt figyelembe vette és összesített pénzforgalmi kimutatásban levezette a számítását.

Az ellenőrzési megállapításokra a felperes észrevételeket tett, melyben kifogásolta, hogy az adóhatóság korlátlan időre visszamenőleg a bevételeire és a jövedelmére a bizonylatok megőrzését és bemutatását várja el, ami életszerűtlen. Hivatkozott továbbá arra, hogy egyéni vállalkozóként nincs lehetősége tagi kölcsön vagy tagi betét nyújtására, a családi és a vállalkozási kiadásait ugyanabból a forrásból finanszírozza, ezért tényleges pénzmozgás nélkül kerülnek az összegek a pénztárkönyvbe beírásra. Ennek alapján a családból egyetlen személyt kiragadni nem lehet, ez sérti a személyiségi jogait is. Sérelmezte, hogy a revízió nem fogadta el a testvérétől kapott támogatást, álláspontja szerint a Szerencsejáték Felügyeletet hivatalból köteles lett volna megkeresni, ha a csatolt bizonylatok kapcsán - melyek szerinte megfelelőek - kétsége merült fel. A felperes szerint általános és közismert tény, hogy a hagyatékba csak olyan vagyontárgyakat jelentenek be, amelyek megszerzése a hagyatéki eljárás nélkül nem lehetséges, a szülők készpénz megtakarítása nem ilyen, ezért alap nélkül nem fogadta el bevételként az ellenőrzés. A felperes szerint ez összességében 6.220.925.- Ft nyitó tételt jelent, melynek elfogadását kérte.

Az I. fokú szerv az észrevételeknek nem adott helyt és a vizsgálati megállapítások alapján a 2007. augusztus 1-én kelt, 2569353230/2007. sz. határozatával a felperest 6.810.753.- Ft szja-adókülönbözet, 3.386.811.- Ft adóbírság és 2.597.095.- Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A határozat jogalapjaként a 2003. évi XCII. tv. (Art) 109.§ /1/-/2/ és a 108. § /1/-/2/ bekezdéseit, az Szja tv. 4, 11, 28, 29, 30 §-ait és 31. § /1/-/2/ bekezdéseit, az adóbírságra az Art 170, 171. §-ait és 178. § 3. pontját, a késedelmi pótlékra az Art 165. §-át jelölte meg.

Az észrevételekre az I. fokú szerv kifejtette, hogy az Art 108. § /8/ bekezdés a számított adóalaptól való eltérés hitelt érdemlő bizonyítását az adózó terhére rója, a családi adózást a magyar jogrendszer nem ismeri, az adó bevallása és megállapítása a magánszemély vonatkozásában áll fenn, amiből következően a házasfelek jövedelmét külön kell vizsgálni.

A nyereményből származó készpénz-juttatás kapcsán fenntartotta a jegyzőkönyvbe foglalt megállapításokat és kiegészítette azzal, hogy az igazolást az adott kifizető, azaz a kaszinó állíthatja ki, ezért a Szerencsejáték Felügyelet megkeresése szükségtelen.

A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben az észrevételében foglaltakat megismételte, valamint arra hivatkozva, hogy a magánszemély nem tartozik sem a számviteli törvény, sem az Szja törvény hatálya alá, a bizonylat megőrzésére vonatkozó jogszabály megjelölését kérte. Hivatkozott arra, hogy az ....-val kötött kölcsönszerződést csatolta, ezáltal igazolt, hogy a 10.000.000.- Ft-ot tőle kölcsönkapta és nem lehet jelentősége annak, hogy a Földhivataltól beszerzett iratokból milyen következtetést von le a hatóság, mert az ügylet során nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta, hogy ..-nak milyen egyéb kötelezettségei vannak.