A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.34646/2014/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (GYÁMHATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 82. §] Bíró: Hajdú Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.34646/2014/14.*, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.34646/2014/17., Kúria Kfv.37254/2016/5. (BH 2017.3.101)

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

24.K.34.646/2014/17.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a személyesen eljárt I.rendű felperes neve I. rendű, valamint az általa hozzátartozóként képviselt II.rendű felperes neve II. rendű (cím) felpereseknek a dr. Almási Győző jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala (cím.) alperes ellen gyámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az I. és II. rendű felperesek keresetét elutasítja.

A kereseti illeték a magyar állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság az I. és II. rendű felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 45.000,- (negyvenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az I. és II. rendű felperesek közös gyermeke, ........ 2013. augusztus 9-én született.

A XXII. kerületi Önkormányzat Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat a 2014. február 13. napján érkezett beadványában arról tájékoztatta a Budapest Főváros Kormányhivatala XXII. kerületi Gyámhivatalát (a továbbiakban: elsőfokú gyámhivatal), hogy a kiskorú szülei nem mentek be a központba az adatlapot aláírni. Megküldésre került az I. és a II. számú adatlap is, mely szerint az anya a várandósága alatt nem vette igénybe a védőnői ellátást. A családgondozó a gyermek megszületése után meglátogatta a családot, és azt tapasztalta, hogy az újszülött ellátásához minden biztosított. 2013. szeptember 2-án és 2014. január 20-án a védőnő jelezte a gyermekjóléti központnak, hogy a gyermek a szülők ígérete ellenére nem vett részt a státuszvizsgálatokon és nem kapta meg a kötelező védőoltásokat sem. Az I. rendű felperes 2014. január 28-án megjelent a gyermekjóléti szolgálatnál, és elmondta, hogy az oltásra azért nem mentek el, mivel az értesítés nem ....., hanem ........... névre érkezett, és azóta sem egyeztettek újabb időpontot. Egyébiránt azokat a védőoltásokat adatják be, amiről úgy gondolják, hogy arra a gyermeknek szüksége van. Úgy vélte, hogy a kórházban és a rendelőben is félretájékoztatták az első BCG beadásának lehetőségével kapcsolatban. A családban van védőnő, aki többször is látta a gyereket.

A gyermekjóléti központ véleménye szerint mivel a szülők elmulasztották a kötelező védőoltások beadatását és nem nevezték meg, hogy ki a gyermek háziorvosa, ezért a gyermek veszélyeztetett, ami miatt a gyermek védelembevételére és a családgondozó személyére javaslatot tettek.

Az elsőfokú gyámhivatal 2014. február 17. napján hivatalból eljárást indított a kiskorú védelembe vétele ügyében, melyről as szülőket értesítették.

2014. március 05-én az elsőfokú gyámhivatal személyes meghallgatást tartott, melyen jelen volt az I. rendű felperes, a családgondozó és a védőnő, majd ezt követően a 2014. március 10-én kelt BP-22C/001/459-11/2014. számú határozatával az elsőfokú gyámhivatal ........ védelembevételéről rendelkezett, majd e döntését a felperesek fellebbezése folytán saját hatáskörben visszavonta.

2014. április 14-én került iktatásra a gyermekjóléti központ újabb javaslata, melyben a veszélyeztetettség okát három - egymással összefüggő - okban jelölték meg, így abban, hogy a szülők a kötelező védőoltások beadását megtagadták, a védőnői szolgáltatást nem kérik, továbbá, hogy a szülők a gyermekük száma nem választottak háziorvost, továbbá ismertetésre került a szülők és a gyermekvédelem üggyel kapcsolatos álláspontja. A gyermekjóléti központ arra is rámutatott, hogy a szülők csak látszólagosan működnek együtt a gyermekjóléti központtal, ami kimerül abban, hogy az édesapa érdekeinek megfelelően felkeresi a családgondozót, de tanácsait nem fogadja meg, elvárásai azonban vannak a családgondozó munkájával kapcsolatban. Az édesanya mindössze egyszer volt a központban gyermekével. Az édesapa nem engedi be a családgondozót ingatlanukba, csak abban az esetben, ha a családgondozó is vendégül látná őket saját otthonában. Az édesanya álláspontja nem ismert.

2014. május 21-én védelembevételi tárgyalásra került sor, melyen megjelent az I. és II. rendű felperes, a felperesek jogi képviselője, a XXII kerületi Védőnői Szolgálat vezetője és a gyermekjóléti központ csoportvezetője és családgondozója, a BFKH XI. és XXII. kerületi Népegészségügyi Intézet közegészségügyi-járványügyi felügyelője, valamint a gyámhivatal vezetője és ügyintézője.

Az elsőfokú gyámhivatal 2014. június 16. napján kelt BP-22C/001/459-26/2014. számú határozatával elrendelte ........ védelembevételét és családgondozót rendelt ki. A szülők feladata, hogy válasszanak házi gyermekorvost a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül, és az igazolást mutassák be a családgondozónak. A gyermek 2, 3 és 4 hónapos korában elmaradt kötelező védőoltásokat adassák be egy előre egyeztetett időpontban, a további esedékes védőoltások beadásáról is gondoskodjanak a jogszabály által előírt időben. Erről számoljanak be a családgondozónak, és az oltási könyvet, illetve az oltási igazolást is mutassák be neki. Vigyék el státuszvizsgálatokra a gyermeküket a házi gyermekorvos által meghatározott időpontokban. Működjenek együtt a családgondozóval és a gyermek háziorvosával, a családlátogatást havonta egy alkalommal tegyék lehetővé.

A családgondozó feladata, hogy működjön együtt a családdal és a házi gyermekorvossal. Kísérje figyelemmel a kötelező védőoltások beadását, havonta egy alkalommal keresse fel a családot családlátogatás céljából.

A határozat indokolásában megállapításra került, hogy a család 2013. július 22. napjától szerepel a gyermekjóléti szolgálat rendszerében, mivel akkor érkezett megkeresés a kerületi védőnői szolgálattól, miszerint a kismama a nőgyógyászati várandós gondozáson nem vett részt és a védőnőnél a 20. terhességi hétben jelentkezett. Rögzítve lett, hogy az I. rendű felperes a gyermekjóléti szolgálatnál előadta, hogy a családban van védőnő, aki többször látta a gyermek és konzultáltak vele. A gyermekjóléti központ a gyermek veszélyeztetettségét abban látta, hogy a szülők elmulasztották a kötelező védőoltások beadását a gyermeknek, és nem nevezték meg, hogy ki a gyermek háziorvosa. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 86. § (1) bekezdése alapján a gyámhivatal 2014. március 5. napján tárgyalást tartott, ahol az apa úgy nyilatkozott, hogy a gyermek születését követően 3-4 alkalommal jártak gyermekorvosnál, elsősorban tájékoztató jelleggel, valamint a gyerek születését követően járt náluk egy alkalommal gyermekorvos. ..... körzetéhez tartoznak, bár nincs hivatalosan háziorvosa a kislánynak. Az apa ígéretet tett arra, hogy hivatalosan is háziorvost választanak a gyermek részére, és az erről szóló igazolást bemutatja a családgondozónak. Az apa a gyermekvédelmi intézményekkel kapcsolatban elmondta, hogy mindaddig együttműködőek voltak, amíg visszásságokat nem tapasztaltak, a környezeti hatások miatt jutottak el idáig.