A Kúria Pfv.21306/2021/4. számú precedensképes határozata kiürítés (LAKÁS kiürítése) tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.] Bírók: Harter Mária, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül.

Ha a lakás használatára vonatkozó jogcím vitatott, az alapul szolgáló szerződés fennállása és annak megszűnése nem a tényállás része, nem ténykérdés, hanem tényekből levont anyagi jogi következtetés (jogkérdés), ami az anyagi jognak való megfelelőség körében vizsgálható.

***********

...

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.I.21.306/2021/4.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró

A felperes: Felperes1)

A felperes képviselője: dr. Nagy Dorottya kamarai jogtanácsos

Az alperes: Alperes1

Az alperes képviselője: dr. Kürti Julia ügyvéd

A per tárgya: lakás kiürítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 47.Pf.632.446/2021/6.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.P.51.966/2020/14.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perrel érintett állami tulajdonban álló - eredetileg szolgálati - lakás (a továbbiakban: lakás) vagyonkezelője a felperes, amelyre a felek 1992. november 12-én lakásbérleti szerződést kötöttek az alperes munkaköre betöltésének időtartamára. A szerződés szerint, ha az alperes munkaviszonyát a kiutalástól számított tíz éven belül a nyugdíjazás kivételével bármely okból és módon megszünteti, úgy vállalja, hogy a lakást cserelakás igény nélkül leadja, az ottlakók elhelyezéséről saját maga gondoskodik (12.). Az alperes munkaviszonya 1995. január 5-én rokkantsági nyugdíjazással megszűnt, ezt követően a lakást nem adta vissza.

[2] A felperes 1997. június 27-én jogcím nélküli lakáshasználat elismerése elnevezésű okiratot állított ki. E szerint az alperes rokkantnyugállományba helyezésétől fogva a lakás jogcím nélküli lakáshasználója a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) 67. § (2)-(3) bekezdése szerint, így a 20. § (1) bekezdése alapján lakáshasználati díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználó nem gyakorolhatja azokat a jogokat, amelyeket a jogszabály csak a bérlőnek biztosít. A jogcím nélküli lakáshasználó - elhelyezés esetén - a Lakás tv. 67. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

[3] A felperes 2019. február 13-i levelében közölte, hogy a Lakás tv. nem ismeri az elismert lakáshasználó fogalmát, ezért a jogcím nélküli lakáshasználat elismerése dokumentumot nem tekinti lakásbérleti szerződésnek, így az alperes jogcím nélküli lakáshasználó. Az alperes jogviszonya bérbeadás útján rendezhető, amelyre vonatkozó belső utasítás szerint a lakásbérleti szerződés tartama két év lehet. Ha az alperes 15 napon belül nem él a lakásbérleti szerződés megkötésének lehetőségével, akkor köteles a lakást kiürítve elhagyni. Az alperes 2019. március 1-jei válaszában közölte, hogy nem jogcím nélküli lakáshasználó, mert 1992 óta hatályos és érvényes megállapodás alapján használja a lakást. A felperes 2019. december 5-i levelében közölte, hogy a cserelakás felajánlási kötelezettség ugyanazon lakás bérbeadása útján is teljesíthető, ezért ajánlatot tett két év tartamú lakásbérleti szerződés megkötésére. Az alperes elutasító válaszát követően a felperes 2020. április 2-i levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy a lakást jogcím nélkül használja, amin nem változtat a jogcím nélküli lakáshasználat elismerésére vonatkozó egyoldalú jognyilatkozat sem, amely írásbeli szerződés hiányában nem keletkeztetett lakásbérleti jogviszonyt. Az egyoldalú jognyilatkozattal engedélyezett lakáshasználatot a felperes egyoldalú jognyilatkozattal bármikor visszavonhatja, amely a 2019. decemberi ajánlattal megtörtént, így a lakáshasználati jogot megszűntnek tekinti.

A kereset és az alperes védekezése