A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21853/2008/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 361. §] Bírók: Kollár Márta, Rőth Pálné, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.25047/2006/23., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20535/2008/5. (ÍH 2009.61), *Kúria Pfv.21853/2008/4.* (BH 2010.2.39)

***********

Pfv.VI.21 853/2008/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szabó Ottó ügyvéd által képviselt felpereseknek a dr. Kazinczy Tibor ügyvéd által képviselt I.r. és II.r., és a személyesen eljáró III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Pest Megyei Bíróságnál 13.P.25 047/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20 535/2008/5. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. évi január hó 27. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az I.-II.r. alpereseknek, mint együttes jogosultaknak 100 000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá felhívásra az államnak 882 000 (nyolcszáznyolcvan-kettőezer) forint felülvizsgálati illetéket.

I n d o k o l á s :

A felperesek házastársak. Házassági életközösségük fennállása alatt 2006-ban a II.r. felperes és a II.r. alperes között szerelmi kapcsolat alakult ki. A II.r. felperes és a II.r. alperes elhatározták, hogy közösen vásárolnak egy családi házat. Annak érdekében, hogy az ingatlan tulajdonjogából az I.r. felperes ne részesüljön, az ingatlan tulajdonosaként az adásvételi szerződésben a II.r. alperes kerül tulajdonosként feltüntetésre. A 2006. június 9-én megkötött adásvételi szerződés alapján a III.r. alperes 15 500 000 forint vételárért eladta a II.r. alperesnek a k.-i hétvégi ház és udvar megjelölésű ingatlant. A szerződés aláírásával egyidejűleg 2 000 000 forint foglaló került megfizetésre; a fennmaradó hátralékból a vevő 7 000 000 forintot 2006. június 23-áig, 6 500 000 forintot pedig 2006. július 28-áig volt köteles megfizetni. Az eladó vállalta a szerződés szükségszerű módosítását, amennyiben a későbbiekben a vevő személyében változás áll be.

A szerződés második 7 000 000 forintos vételárrészlete hiánytalanul megfizetésre került. A szerződést 2006. július 28-án módosították, ennek értelmében az I.r. alperes állagvevővé, a II.r. felperes és a II.r. alperes pedig haszonélvezeti vevőkké váltak. Rögzítették, hogy az adásvételi szerződés alapján átvett vételárrészlet a szerződés módosítása alapján elszámolásra kerül, így a szerződés módosítása alkalmával kizárólag a fennmaradó vételárrészlet kerül kifizetésre. A szerződés aláírásával egyidejűleg a vevők összesen 6 500 000 forintot fizettek meg a III.r. alperes részére. A III.r. alperes hozzájárult az I.r. alperes tulajdonjoga és a II.r. felperes, valamint a II.r. alperes 1/2 - 1/2 arányú haszonélvezeti joga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

A II.r. felperes és a II.r. alperes kapcsolata az adásvételi szerződés megkötését követően megromlott és a felperesek az életközösséget helyreállították.

A felperesek keresetükben a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérték arra hivatkozva, hogy a felek a szerződéskötéskor kapcsolatuk tartósságát illetően ugyanabban a téves feltevésben voltak, ezért a szerződést jogosultak megtámadni. Előadták, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütköző, mert 14 700 000 forintot a II.r. felperes a házastársi közös vagyonból fizetett meg. Kérték annak megállapítását, hogy a II.r. felperes által kifizetett pénzből vásárolt ingatlan a felperesek tulajdona; 1/2 részben tulajdonosa a II.r. felperes, míg 1/2 részben az I.r. felperes szerzett ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogot. Tulajdonjoguk megállapításával egyidejűleg vállalták, hogy az I.r. alperes részére 1 300 000 forintot megfizetnek. Az elsődleges kereseti kérelmük elutasítása esetére vagylagosan azt kérték, hogy a bíróság kötelezze az I. és II.r. alpereseket 14 700 000 forint egyetemleges megfizetésére a Ptk. 361. § (1) bekezdése szerinti jogalap nélküli gazdagodás jogcímén, mert az I.r. alperes úgy szerzett tulajdont, hogy a vételárat nem ő fizette ki.

Az I. és II.r. alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult; a III.r. alperes ellenkérelmet, érdemi védekezést nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy a II.r. felperes és a II.r. alperes szerződéskötési akaratát létrehozó közös feltevés a III.r. alperesre is kihatóan a szerződés tartalmát nem érintette. A perbeli adásvételi szerződés olyan jogügylet, amelynek sem a célja, sem a tartalma nem sérti a jóerkölcsöt. Megállapította a továbbiakban, hogy az I. és a II.r. alperesek nem jogalap nélkül, hanem a perbeli adásvételi szerződés alapján szereztek tulajdonjogot, illetve haszonélvezeti jogot. Szerződő fél volt a II.r. felperes is, aki a szerződés aláírásával kifejezte arra irányuló akaratát, hogy a vételárhoz történő hozzájárulása ellenében haszonélvezeti jogot szerezzen. Mivel a felek jogviszonyát írásbafoglalt szerződés szabályozza, az ezzel kapcsolatosan jogot szerző felek nem jogalap nélkül, hanem a szerződés alapján jutottak hozzá a gazdagodásukhoz, ezért az e címen előterjesztett kereset is alaptalan. Az indokolás szerint a kereset jogalap hiánya miatti elutasítása folytán nincs jelentősége annak, hogy a II.r. felperes valójában milyen összeget adott a vételárhoz, ezért ebben a kérdésben nem foglalt állást.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és az I. és II.r. alpereseket 14 700 000 forint megfizetésére kérték kötelezni jogalap nélküli gazdagodás jogcímén.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ítélet indokolása szerint a jogalap nélküli gazdagodás szabályai addig nem alkalmazhatóak, míg a követelésnek más jogalapja van. Az erre alapított követelés csak akkor tekinthető alaposnak, ha a jogosult más jogcímen a kötelezettel szembeni igényét nem érvényesítheti. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésére is hivatkozva kifejtette, hogy a jogalap nélküli gazdagodás nem a szerződés megkötésével következett be, hanem a II.r. felperes és az I.r. és II.r. alperesek egymásközti jogviszonyában. Az adásvételi szerződéssel létrejött jogviszony, valamint a II.r. felperes és az I.r. és II.r. alperesek közötti jogviszony nem különíthető el egészében, mert a II.r. felperes által rendelkezésre bocsátott pénznek a III.r. alperes részére történt kifizetése fejében a szerződő fél az ingatlanon vagyoni értékű jogot, holtig tartó haszonélvezetet vásárolt, amivel az I.r. és II.r. alperesek nem gazdagodhattak. Hivatkozott a 2006. július 28-án kelt adásvételi szerződést módosító okiratra, amelyben a II.r. felperes és az I.-II.r. alperesek úgy nyilatkoztak, hogy a köztük létrejött pénzügyi megállapodás eredménye a szerződésmódosításnak megfelelő jogszerzés, továbbá az átvett, illetve átadott vételárrészlet jelen módosítás alapján elszámolásra kerül. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a II.r. felperes és az I.r.-II.r. alperesek teljes bizonyítóerejű magánokiratban foglalt nyilatkozata a Ptk.-ban nem nevesített megállapodás, amelynek eredményeként az adásvételi szerződést módosították.