A Kúria Pfv.20389/2013/4. számú precedensképes határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

Az adatkezelő rendelkezésére nem álló, általa össze nem állított adatsor kiadására nem kötelezhető. 2011. CXII. Tv. 26. § (1) 2011. CXII. Tv. 3. § 4. 2011. CXII. Tv. 5. § (1)

***********

Pfv.IV.20.389/2013/4.szám

A Kúria a dr. Fazekas Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. ifj. Balsai István ügyvéd és a dr. Krzyzewsky Beáta ügyvéd által képviselt Köztársasági Elnöki Hivatal alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 19.P.20.509/2012. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.781/2012/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Ez ellen az ítélet felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy adja ki részére a rendelkezésére álló kegyelmi határozatok tekintetében az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, illetve a testi sértés bűncselekmények miatt szabadságvesztés büntetéssel sújtott elítéltek vonatkozásában meghozott kegyelmi döntések statisztikai adatait 1999. és 2011. között.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította azzal, hogy az alperes meg nem cáfolt előadása szerint a kért formában adatokat nem kezel, és nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely annak képzésére, előállítására kötelezné.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet jogi álláspontja szerint a kegyelmi aktus a köztársasági elnök közhatalmi jogosítványai közé tartozik, ebből következően az erre vonatkozó adat közérdekű adatnak minősül, amelyre a kérelmező az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezései alapján igényt tarthat. Azonban az Infotv. 31. § (7) bekezdése és Európai Parlament és Tanács 2003/98/EK Irányelve (Irányelv) alapján az alperes, mivel a kért formában az adatokat nem kezeli, nem csoportosítja, annak előállítására a bíróság által sem kötelezhető. A felperes által kért három bűncselekménytípusra vonatkozóan új adatsor előállítására lett volna szükség, azonban ennek összeállítására az alperes nem kötelezhető a jogszabályok értelmében. A kérelem oly módon sem volt teljesíthető, hogy az adatkérésnek megfelelő személyes beazonosítható jellegtől megfosztott adatsort egyesével közölje az alperes, ugyanis erre irányuló keresetet a felperes az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő. Az anonimizált határozatok kiadásával a kért adathoz nem is jutott volna hozzá, mivel azokból kizárólag az az adat válik az anonimizálást követően megismerhetővé, hogy a köztársasági elnök a kegyelmi jogkör gyakorlása során a kérelemnek helyt adott-e vagy sem. A megfelelően anonimizált tartalmú kegyelmi döntésekből nem állapítható meg a kegyelemmel érintett által elkövetett bűncselekmény, ezért a kérdéses összesített adathoz a felperes ilyen irányú kérelem teljesítése esetén sem juthatott volna. A felperes állításával ellentétben az Infotv. 30. § (2) bekezdéséből nem következik, hogy a közérdekű adat kiadásának nem képezheti akadályát önmagában az, hogy az alperes az adatot a kért formában nem kezeli. Az adat kiadására vonatkozó igény teljesítése az adat létét feltételezi, azonban az alperes a korábban kifejtettek szerint a felperes által kért adattal az adott formában nem rendelkezik, tehát ez a jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a perbeli esetben.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. A felperes érvelése szerint önmagában a bűncselekmény jogi minősítése nem tekinthető olyan adatnak, amely alkalmas arra, hogy az érintettel kapcsolatba hozhatóvá tegye a kegyelmi döntést.

Jogszabálysértőnek tartotta a másodfokú bíróság álláspontját, amely a kegyelmi döntésekre vonatkozó, közérdekűnek minősülő és megismerhető adatok hozzáférhetőségét leszűkítette azzal, hogy sem számszerűsített, összesített statisztikai adat formájában, sem más, vagyis nem számszerűsített formában sem ismerhetők meg. Jogszabálysértőnek tartotta azt is, hogy a jogerős ítélet szerint az alperesnek új adatsort kellett volna előállítania annak érdekében, hogy teljesíthesse a felperes kérelmét. Ugyanis a már meglevő adatok statisztikai összesítése új minőségű információt nem jelent. Az Irányelv 5. Cikke csak az aránytalan nehézségre hivatkozással teszi lehetővé az adat kiadásának megtagadását, azonban az alperes ilyen kimentési okot nem bizonyított. Jogszabálysértően állította a másodfokú bíróság, hogy az Infotv. 30. § (2) bekezdése nem alkalmazható a perbeli esetben, ugyanis a jogalkotó nem azt kívánja meg az adatkérés teljesíthetőségéhez, hogy az érintett az adatot az adott formában kezelje, hanem csupán azt, hogy az adat a kezelésében álljon. A rendelkezésben az igénylő által kívánt mód alatt az adatok adatigénylésben megjelenített kért csoportosítása, összesítési módja értendő azzal, hogy ez a rendelkezés nem zárja ki semmilyen módon, hogy az adatigénylést más módon is lehessen teljesíteni. Az alperes, nem bizonyított érvelése szerint, nem képes a kért adatot aránytalan nehézség nélkül teljesíteni. Azonban még abban az esetben is köteles az adatigénylés teljesítésére, ha a kért adat kiadása az igénylő által kívánt módon az alperes számára valóban aránytalan nehézséggel jár. Az Infotv. 26. § (1) bekezdése teszi lehetővé a közérdekű adatok megismerését, a 27. § pedig taxatíve felsorolja a kivételeket, vagyis az adatigénylés teljesítésének megtagadási indokait. Ezek között nem szerepel az adatigénylés teljesítésének aránytalan nehézsége.

Álláspontja szerint az alperes által is elismerten közérdekű adatok megismerhetősége szenved korlátozást, ami a jogállami működés ellen hat, figyelemmel az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontjában foglalt államfői jogkör gyakorlására. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél lényegesen kisebb súlyú a megtagadás alapjául szolgáló közérdek. Így az Infotv. 30. § (5) bekezdése alapján sem igazolható az adatigénylés megtagadása.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Jogi álláspontja szerint a felperes kérelmében megjelölt statisztikai adatok kiadása nem teljesíthető, mert ezekkel az adatokkal az alperes nem rendelkezik, új adatsor előállítására pedig a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve és az Infotv. alapján nem kötelezhető. Hivatkozott arra is, hogy a kegyelmi határozatból kizárólag az érdemi kegyelmi elhatározás tekinthető közérdekű adatnak.