A Kúria Mfv.10441/2012/6. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 6. §, 76. §, 81. §, 87. §, 100. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

A próbaidő alatt szóban közölt jogviszony megszüntetés érvénytelen munkáltatói intézkedés és a jogellenes jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Téves azon munkáltatói érvelés, hogy az érvénytelen intézkedés joghatás kiváltására sem alkalmas. 1992. XXII. Tv. 87. § (1), 1992. XXII. Tv. 87. § (2), 1992. XXII. Tv. 81. § (3), 1992. XXII. Tv. 6. § (2), 1992. XXII. Tv. 76. § (1), 1992. XXII. Tv. 76. § (2), 1992. XXII. Tv. 100. §

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.441/2012/6.szám

A Kúria a dr. Bízik Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bízik Zsófi ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Cseszlay János ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 26.M.3379/2010. szám alatt indított és a Fővárosi Törvényszék 2012. március 7-én kelt 49.Mf.633.526/2011/5. számú részítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.633.526/2011/5. számú részítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen a felperesnek 15 nap alatt 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen a magyar államnak külön felhívásra 673.200 (hatszázhetvenháromezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A felperes 2010. május 3-án létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel gazdasági igazgató munkakörre. A munkaszerződésben a szerződő felek három hónap próbaidőt kötöttek ki, a felperes munkabérét pedig 560.000 Ft/hó összegben határozták meg.

2010. június 21-én az alperesi ügyvezető szóban közölte a felperessel, hogy a munkaviszonyát próbaidő alatt 2010. június 22. napjával azonnali hatállyal megszünteti és 2010. június 21-i keltezéssel kiállításra kerültek alperes részéről a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolások. Rendes felmondást tartalmazó munkáltatói intézkedést a felperes részére nem adtak át.

A felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz és kérte annak megállapítását, hogy az alperes írásbeli nyilatkozatának hiánya miatt az alperes a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. Az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján négyhavi átlagkeresetének és 2010. június 23-tól az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig járó bére figyelembevételével elmaradt munkabére megfizetésére is kérte az alperest kötelezni. Utóbb az alperes 2010. július 26-án még szintén próbaidőn belül írásban is megszüntette a felperes munkaviszonyát 2010. július 20-i dátummal.

A felperes álláspontja szerint az utólagos, még szintén a próbaidőn belüli intézkedés nem tette jogszerűvé a korábbi jogellenes munkáltatói intézkedést, mindezekre tekintettel az eredeti kereseti kérelme szerint kérte az alperes marasztalását, míg az alperes a kereset elutasítását kérte. Az alperesi álláspont szerint a próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél megszüntethette és a felperesi munkaszerződésben három hónapos próbaidő került kikötésre. Ehhez képest a 2010. június 21-én szóban történt jogviszony megszüntetése az Mt. 6. § (2) bekezdése alapján érvénytelen, de ezért joghatás kiváltására is alkalmatlan.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 26.M.3379/2010/6. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes 2010. június 22. napján jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén 2.436.480 forintot, kéthavi átlagkeresetként 1.122.000 forintot, valamint perköltség és illeték megfizetésére is kötelezte.

Ítéletének indokolásában a munkaügyi bíróság idézte az Mt. 81. § (1)-(3) bekezdéseiben, az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Mt. 100. §-ában írt rendelkezéseket. Megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló munkáltatói nyilatkozat, illetve megállapodás érvényességi kelléke annak írásba foglalása lett volna, az írásba foglalás elmaradása a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezte. Az alperes azáltal, hogy szóban közölte a felperessel a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetését, továbbá ugyanekkor kiadta a megszüntetéshez kapcsolódó igazolásokat is, jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A megszüntetett jogviszonyt pedig újból megszüntetni jogszerűen már nem lehetett, így az utóbb kiadott írásbeli jogviszonyt megszüntető okirat e körben érdemben nem értékelhető.

A munkaügyi bíróság indokolta még a jogellenes munkáltatói intézkedés eredményeként felperes részére megállapított juttatások jogcímét és annak összegszerűségét is.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49.Mf.633.526/2011/5. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta azzal, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél 2012. március 7-én szűnt meg, egyben marasztalta az alperest perköltségben és fellebbezési illetékben. A másodfokú bíróság részítélete indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalához szükséges bizonyítást lefolytatta, az így feltárt tények okszerű mérlegelésével és a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásával meghozott döntésével és annak indokaival is egyetértett. Az alperes fellebbezésével kapcsolatban kiemelte azt, hogy az Mt. 87. § (2) bekezdésében írtak szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni. Ez alól a kötelezettség alól a törvény nem ad felmentést, ezt az Mt. 87. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel hangsúlyozza. Mindebből az következik, hogy az Mt. 87. § (2) bekezdésének megsértésével közölt munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat jogszerű nem lehet, ebben az esetben a nyilatkozat tevő intézkedése jogellenes, amely az Mt. 100. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után.