7/1999. (IV. 28.) AB határozat

Kiszombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1998. (I. 30.) KKÖT számú önkormányzati rendelettel módosított 16/1997. (XI. 26.) KKÖT számú önkormányzati rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kiszombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1998. (I. 30.) KKÖT számú önkormányzati rendelettel módosított 16/1997. (XI. 26.) KKÖT számú önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése c) pontjának második mondata és 4. § (6) bekezdésének harmadik mondata alkotmányellenes, ezért azokat a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

A Kiszombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1998. (I. 30.) KKÖT számú önkormányzati rendelettel módosított 16/1997. (XI. 26.) KKÖT számú önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése c) pontja és 4. § (6) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:

4. § (2) bekezdés c) pont: "A kérelmező köteles a jövedelmében bekövetkezett pozitív változást 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalba. A jogtalanul felvett támogatást köteles visszafizetni a támogatásban részesülő."

4. § (6) bekezdés: "Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapítja a hatáskörrel rendelkező, az a kérelem benyújtásának napjától esedékes. Az ellátás folyósításának időtartama a feltételek fennállásáig tart."

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a kiszombori önkormányzat nem értett egyet és ennek megfelelően rendeletét nem módosította - Kiszombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1998. (I. 30.) KKÖT számú önkormányzati rendelettel 1998. január 30. napjával módosított 16/1997. (XI. 26.) KKÖT számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. § (2) bekezdése c) pontjának második mondata és 4. § (6) bekezdésének harmadik mondata törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések ellentétesek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 19. §-a és 133. §-a előírásaival, és ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

II.

Az indítvány megalapozott.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". A Gytv. több konkrét tárgykörben is felhatalmazást ad rendeletalkotásra a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára. A 18. § (1) bekezdése szerint: "E törvény, valamint a települési önkormányzat rendelete szerint az önkormányzat képviselő-testülete a jogosult gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít." Az idézett rendelkezésből kitűnik, hogy az önkormányzat jogosult a Gytv. keretei között a gyermekvédelmi támogatás módját és feltételeit rendeletben szabályozni.

Az Ör. sérelmezett 4. § (2) bekezdés c) pontja és (6) bekezdése - amely a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának feltételeire állapít meg rendelkezést - a következőket tartalmazza:

"4. § (2) bekezdés c) pont: A kérelmező köteles a jövedelmében bekövetkezett pozitív változást 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalba. Aki a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága tudomást szerez arról, hogy a jövedelme megváltozott, akkor attól időponttól szűnik meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amikor a jövedelem megemelkedett és elérte az öregségi nyugdíjminimum 1 főre jutó összegét. A jogtalanul felvett támogatást köteles visszafizetni a támogatásban részesülő."

"4. § (6) bekezdés: Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapítja a hatáskörrel rendelkező, az a kérelem benyújtásának napjától esedékes. Az ellátás folyósításának időtartama a feltételek fennállásáig tart. A feltétel jelenti az állampolgári feltételt, másrészt az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit."

A Gytv. 19. §-a és 133. §-a szerint:

"19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendszeres támogatás) célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, és megelőzze a gyermek kiemelését a családból.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb összege), és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

(3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,

e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont."

"133. § (1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére (a továbbiakban: megtérítés).

(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.

(4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti."

A Gytv. 133. §-a részletesen szabályozza a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett pénzbeli ellátások megszüntetésének és visszafizetésének szabályait. A Gytv. 133. § (4) bekezdése szubjektív feltételként határozza meg, hogy az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról történő tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el az ellátás megtérítését, valamint objektív feltételként, hogy nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. Ezzel ellentétes az Ör. 4. § (2) bekezdés c) pontja második mondatának az a rendelkezése, amely szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a jogosultsági feltételek megszűnésének napjára visszamenőlegesen szűnik meg. A Gytv. ez irányú rendeleti szabályozásra nem tartalmaz felhatalmazást az önkormányzatok részére, ezért az Ör. indítványozó által támadott szabályozása a Gytv.-vel, mint magasabb szintű jogszabállyal ellentétes.

A Gytv. 19. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések konkrétan meghatározzák a rendszeres gyermekvédelmi támogatás rászorultsági feltételeit, és nem tartalmaznak törvényi felhatalmazást önkormányzati rendeletben további feltételek megállapítására. Az Ör. 4. § (6) bekezdése harmadik mondata ezzel szemben további két feltételt állapít meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására: úgynevezett állampolgári feltételt és az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit.

A Gytv. 4. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a Gytv. személyi hatályát a Magyar Köztársaság területén:

"(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire.

(2) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna."

A törvény személyi hatályát szűkíti - jogalkotói felhatalmazás nélkül - az Ör. 4. § (6) bekezdés harmadik mondatában felállított az a feltétel, amely a támogatás folyósítását állampolgársághoz köti.

Törvénysértő továbbá a támogatás folyósításának az önkormányzat pénzügyi lehetőségeihez kötése, mivel a Gytv. 19. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek esetén az önkormányzat köteles a támogatást megállapítani a rászoruló gyermek részére. A Gytv. 143. § (1) bekezdése alapján a gyermekvédelmi rendszer működtetésének fedezetét a központi költségvetés és az önkormányzat biztosítja oly módon, hogy a megállapított támogatás 70%-át az önkormányzat a központi költségvetésből havonta utólag visszaigényelheti. E finanszírozási feltételek mellett az önkormányzat köteles - az önkormányzat költségvetési helyzetére tekintet nélkül - a Gytv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi feladatát ellátni.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 4. § (2) bekezdése c) pontjának második mondatát és 4. § (6) bekezdésének harmadik mondatát alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére vonatkozó rendelkezése az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Erdei Árpád s. k., alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k., előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 697/H/1998/5.