A Fővárosi Törvényszék Bf.6867/2011/2. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 10. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 360. §, 371. §] Bíró: Masszi Katalin

Fővárosi Bíróság

20.Bf.6867/2011/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2011. évi május hó 5. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t

A rágalmazás vétsége miatt I. és II. r vádlott ellen indult büntető ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2011. február hó 28. napján kelt, 10.B.I.2231/2010/3. számú végzését helybenhagyja.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság végzésével rágalmazás vétsége miatt I. ésII.rendű vádlott ellen magánvádló feljelentése alapján indult büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Az első fokú bíróság végzése ellen a feljelentő jelentett be fellebbezést. A fellebbezés a végzés hatályon kívül helyezésére és az eljárás folytatására irányult, mert álláspontja szerint a sérelmezett kijelentések alkalmasak a becsület csorbítására, s így bűncselekményt valósítanak meg. Kifogásolta, hogy az első fokú bíróság a határozatban nem foglalkozott a feljelentés azon részével, hogy ő azt is sérelmezte, hogy F/1 üzleti holdudvarához közel állónak tüntették fel őt, s ez politikai hitelességének lejáratására alkalmas. Csatolta továbbá a fellebbezés kiegészítéseként I.rendű vádlott feljelentettnek a határozat meghozatalát követően megjelent írását, melyben megfogalmazta, hogy valóban azt akarta sugallni, hogy magánvádló polgármester tudott az önkormányzatnál folyó üzelmekről.

A fellebbezés nem alapos.

Az első fokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az általa elemzett, a feljelentő által sérelmesnek tartott kijelentések bűncselekményt nem valósítanak meg. A rágalmazás vétsége törvényi tényállásánál megkívánt tényállításnak csak az tekinthető, hogy az I. kerületben, több mint százmillió forintot sikkasztottak a csókosok a város legdrágább parkolási övezetéből. Ez az állítás azonban nem a feljelentőre vonatkozik. Az ezt követő szövegrész, mely szerint ha elhisszük, hogy magánvádló erről mit sem tudott, akkor azt is el kellene, hogy D/1 nem tudott H/1 üzelmeiről pedig nem tényállítás, hanem I.rendű vádlott véleménye az előző tényállítással kapcsolatban. A szöveg elemzéséből az állapítható meg, ugyanis, hogy I.rendű vádlott nem hiszi el azt, hogy erről magánvádló mit sem tudott, de ez a saját véleménye az esettel kapcsolatban. A riportfilm egy jelenséget mutatott be, ezt járta körbe, ennek konklúziójaként került megfogalmazásra a fenti tényállítás, majd pedig az erről alkotott véleménye a riportfilm készítőjének.

Az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatával megszabta a Btk. 179. és 180. §-ainak alkalmazásánál irányadó alkotmányos követelményeket. Eszerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél. A hatóság, vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett - értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás, alkotmányosan nem büntethető.

Az Alkotmány 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára; illetve a 61. §-ának (1) bekezdése szerint mindenkit megillet a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó jog.

Az Alkotmány fentebb idézett rendelkezéseivel az a felfogás áll összhangban, hogy a hatóság, vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett- értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető.

Természetesen a bírálatnak vannak határai; nyilvánvaló, hogy az nem mehet el a gyalázkodó jellegig, amikor már az elbírált személy emberi méltóságának a sérelmével jár, ugyanakkor nem tartalmazhat a bírálathoz elengedhetetlenül szükségeseken túlmenő, a becsületérzést sértő kijelentéseket.

magánvádló, mint Budapest kerületének polgármestere és mint országgyűlési képviselő, közszereplőnek minősül, akinek tűrési kötelezettsége lényegesen meghaladja a tipikust, abból következően, hogy önként vállalta, hogy személye és véleménye a közérdeklődés homlokterébe kerüljön.