A Fővárosi Törvényszék P.24522/2015/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 27. §] Bíró: Szabó Csilla

Fővárosi Törvényszék

....P..../2015/4

A Fővárosi Törvényszék

a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a képviselő neve által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell 3 példányban írásban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, teljesítési határidőre vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S

A felperes 2015. február 14-én közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Ebben az alperes elnökének a Magyar Távirati Iroda részére adott nyilatkozatára hivatkozott, amelyben az elnök megemlítette, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal foglalkozó alperesi munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a Magyar Nemzeti Bank, a Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Ügyészség, a szaktárca és a civil szféra véleményét. Erre tekintettel a felperes feltételezi, hogy az alperes a saját szakmai ismeretein kívül eső tények megállapítása végett a 6/2013. PJE határozat meghozatala előtt is kikérte szakmai és civil szervezetek véleményét. Ezen vélemények alapján az alperes sorsdöntő devizahiteles határozatokat hozott. A felperes ezért kérte, hogy a devizahiteles ügyek kapcsán meghozott bármely elvi vagy jogegységi alperesi határozathoz kikért szakmai és civil szervezetek vagy személyek véleményét küldjék meg számára a következők szerint:

1. A véleményadására felkért szervezetek személyek száma, neve.

2. A véleményt adó szervezetek, személyek neve.

3. Hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes.

4. A véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata.

5. A 6/2013. PJE határozatot az alperes a honlapján az Alkotmánybírósághoz hasonlóan egészítse ki az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók nevével és véleményével, és ezeket is küldjék meg a felperes számára.

Az alperes 2015. március 4-én a felperes által kért adatok kiadását megtagadta. Közölte, hogy a kérelem 1-4. pontban írt szakmai vélemények az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően döntés megalapozását szolgáló adatok. A döntés már megszületett, ezért az Infotv. 27.§ (6) bekezdése alapján a kért adat megismerésének engedélyezése az alperes elnökének diszkrecionális jogkörébe tartozik. Az elnök a döntés meghozatalánál mérlegelte, hogy a jogegységi tanács ülése a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 37. § (1) bekezdése alapján nem nyilvános, amiből az következik, hogy a jogegységi tanács ülésének előkészítő anyagai sem nyilvánosak. Ezért a felperes által kért szakvélemények, állásfoglalások nem egy nyilvános eljáráshoz, hanem egy törvény erejénél fogva nem nyilvános üléshez, kifejezetten a döntéshozó szakmai testület részére készültek, azokat a készítői nem a nyilvánosságnak szánták. A jövőbeni felkéréseket jelentősen megnehezítheti, ha azokat abban a tudatban kell teljesíteni, hogy a vélemények, állásfoglalások eredménye a széles nyilvánossághoz közvetlenül eljuthat. A nyilvánosságra maga a jogegységi döntés és annak indokolása tartozik, ami bárki által megismerhető. Az alperes törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné a bírói döntést előkészítő vélemények nyilvánosság által történő megismerése. A kérelem 5. pontjában írt adatok, azaz ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók nevének és véleményének megismerésére azért nincs lehetőség, mert ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, ilyet a jogegységi eljárásban nem kell nyilvántartani.

Ezt követően a felperes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a NAIH/2015.... számú 2015. szeptember 30-án kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy a hatóság az Infotv. 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján vizsgálatot indított és az Infotv. 54. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (2) bekezdése alapján megkereste az alperest a közérdekű adatigénylés elutasításával kapcsolatban. Az alperes a felperesnek címzett válaszában írtakat fenntartotta.

A hatóság ezt követően újabb megkeresést intézett az alpereshez, amelyben a következő álláspontját fejtette ki. Kétségtelen, hogy az információszabadság mint alapjog nem abszolút jellegű, korlátozásnak vethető alá, a közérdekű adatok megismerése iránt igény elutasítására azonban csak limitált módon van lehetőség az adat döntés-előkészítő jellegére való hivatkozással. Ennek egyrészt időkorlátja van, másrészt az Infotv. lehetővé teszi, hogy az érintett szerv vezetője engedélyezze ezen adatok megismerését, harmadrészt pedig az Infotv. 27. § (6) bekezdése kimondja, hogy a döntés megalapozására szolgáló adat megismerésére irányuló kérelem a döntés meghozatalát követően csak az ott meghatározott feltételek fennállása esetén utasítható el. Az elutasításról szóló döntés kapcsán a törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, márpedig ilyen esetekben a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és az Infotv. 30. § (5) bekezdése alapján a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló érdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Az Alkotmánybíróság a 12/2004. (IV.7.) AB határozatában kimondta, hogy egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály, ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni. A hatóság álláspontja szerint közérdekű, illetve közérdekből nyilvános a 6/2013. PJE számú jogegységi határozat elkészítéséhez véleményadására felkért szervezetek, személyek száma, neve, valamint hogy milyen kérdésekben kért véleményt az alperes és hány ilyen eset volt, továbbá maguk a vélemények. Nyilvánvaló, hogy a jogegységi eljárással összefüggő minden dokumentum nem tartozhat a nyilvánosságra, de mivel a tevékenységével összefüggő adatokról van szó, és az alperes a hatóság vizsgálata során nem bizonyította ezen adatokkal kapcsolatban, hogy azok nyilvánossága a döntés meghozatalát követően is közvetlen veszélyt jelentene a külső befolyástól mentes működésére. Így a hatóság a közérdekű adatigénylés teljes elutasítását nem tartja eléggé megalapozottnak.