A Kúria Kfv.35256/2012/17. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 35. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 166. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán
A határozat elvi tartalma:
A számlatartalmak valósággal egyező voltát a perben a felperesi adózónak kell bizonyítania.
Kapcsolódó határozatok:
Budapest Környéki Törvényszék K.27977/2009/36., 3020/2013. (I. 28.) AB végzés, *Kúria Kfv.35256/2012/17.*
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Kfv.V.35.256/2012/17.szám
A Kúria a dr. Bódis Zoltán ügyvéd /..../ által képviselt felperes neve Kft. / felperes címe / felperesnek a dr. Nagy Gabriella jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága / alperes címe / alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2011. december 19. napján kelt 6.K.27.977/2009/36. számú ítélete ellen a felperes által 38. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Pest Megyei Bíróság 6.K.27.977/2009/36. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 75.000 (azaz hetvenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.084.600 (azaz egymillió-nyolcvannégyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2005., 2006. évre általános forgalmi adó / áfa/ adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2009. május 22. napján kelt ... számú határozatával a felperest 10.846.000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 5.421.000 Ft adóbírság és 3.321.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Döntését az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény /a továbbiakban: Áfa tv./ 32.§ /1/ bekezdés a.) pontja, 35.§ /1/ bekezdés a.) pontja, 44.§ /5/ bekezdése alapján hozta meg.
Indokolása szerint a fémfeldolgozási termék javítása fő tevékenységkörű felperesnek a vizsgált időszakban főként tartály tisztítási, átalakítási munkákból származott bevétele, a revízió az értékesítést terhelő áfát a benyújtott bevallásokkal egyezően állapította meg. A beszerzést terhelő levonható áfa körében a felperes volt alvállalkozói: a G. Kft. /a továbbiakban: G. Kft./ és a S. Kft. /a továbbiakban: S. Kft./ által gyémántvágási, tartály kiemelési, telepítési munkákról illetve a várpalotai kórház alépítmény munkáiról, épületépítésről, gőzfejlesztő készülékhez vastalanító szállításáról kibocsátott 7, illetve 5 db /a határozatban pontosan megjelölt/ számlák áfa tartalmát nem fogadta el levonható adóként, mert nem bizonyított, hogy a két számlakibocsátó végezte volna a számlákban feltüntetett munkákat. Az elsőfokú hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás, kiegészítő ellenőrzés /a két számlakibocsátó jelenlegi ügyvezetőjének: L. J.-nak, volt ügyvezetőjének: V. B.-nak, a G. Kft. volt megbízott ügyvezetőjének: V. E. J.-nak a nyilatkozatai, a G. Kft-nél és az S. Kft-nél folytatott kapcsolódó vizsgálat, e cégek székhelyén végzett helyszíni szemle és az ott lakók nyilatkozatai, a felperes ügyvezetőjének: H. Gy.-nek a nyilatkozata, a beszerzett és a felperes által csatolt okiratok (vállalkozási szerződések, teljesítés igazolások, fényképfelvételek), a M. Zrt. telephelyén végzett helyszíni szemle, a G. Kft. volt ügyvezetője: M. J., továbbá I. A., S. P. tanuvallomása, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatközlése/ eredményeként azt állapította meg, hogy a számlákon szereplő gazdasági események nem a bennük feltüntetett felek között jöttek létre, az adóköteles ügyletek során adózó nem járt el kellő körültekintéssel, így a hiteltelen bizonylatokra adólevonási jog nem alapítható.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. október 28. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az adóhatóság rendelkezésére bocsátott minden okiratot, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az adott munkákra felkérték, vállalkozási szerződéseket kötött, a munkákat részben saját maga végezte el, részben pedig a vele szerződött alvállalkozókkal végeztette el. Az alvállalkozóktól az általuk elvégzett munkarészeket átvette, a teljesítéseket igazolta, majd a teljes munka elvégzése után a munkát átadta a megrendelők részére, akik a teljesítést szintén leigazolták, ezt követően kerültek kibocsátásra a számlák és megfizetésre a munkálatok.
Az adóhatóságnak minden egyes számla vonatkozásában meg kellett volna mondania konkrétan, hogy azon mit kifogásol és konkrétan melyik számlával kapcsolatosan milyen igazolás, okirat benyújtását igényeli. A felperes minden egyes számla vonatkozásában a számlatartalomra vonatkozóan részletezte azokat a tartalmi elemeket, és bizonyítékokat, amelyek álláspontja szerint a jogszerű eljárását igazolják.
Kifejtette, hogy nincs értelme a székhely valódiságáról beszélni, mivel manapság az adásvételek jelentős része távollevők között jön létre, e-mailen, postai úton, faxon, így gyakran a szerződő felek soha az életben nem találkoznak egymással. Álláspontja szerint építési napló vezetési kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, a G. Kft. és az S. Kft. iratanyagának hiányát az adóhatóság a terhére nem értékelhette volna, az ellenőrzés során beszerzett adatokból pedig egyértelműen megállapítható, hogy V. B. hamis nyilatkozatot tett.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!