ÍH 2005.87 FELSZÁMOLÁS KÖRÉBE TARTOZÓ VAGYON - AZ ADÓS ÁLTAL LÍZINGELT VAGYONTÁRGY JOGI HELYZETE - LÍZINGELT INGÓSÁG KIADÁSA IRÁNTI IGÉNY ELBÍRÁLÁSÁRA HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ BÍRÓSÁG - KIFOGÁS ELŐTERJESZTÉSÉRE JOGOSULTAK

Ha a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát az adós a felszámolás kezdő időpontjáig nem szerezte meg, a vagyontárgy nem tartozik az adós vagyonába, így azt a lízingbeadó kérelmére ki kell adni. Az ezzel kapcsolatos jogvitában az általános hatáskörrel rendelkező bíróság jár el. [1991. évi IL. tv. (Cstv. 4. § (1)-(2) bek.; 38. § (3) bek.]

Kifogás előterjesztésére csak a sérelmet szenvedett fél jogosult, harmadik személynek önálló kifogásolási joga nincsen. [Cstv. 6. § (4) bek.; 51. § (1) bek.]

A W. Faipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. adós gazdálkodó szervezet ellen 2000. március 29-én indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a 30-9. sorszámú végzésével az L. Lízing Rt. kérelmező, "hitelező" kifogását elutasította, és kötelezte őt a festőfülke vezérlőberendezésének - 3 napon belüli - átadására.

A végzés indokolásában a bíróság tényként állapította meg, hogy a felszámoló kifogásról való értesítésének dátuma azért haladja meg a Cstv. 51. § (1) bekezdése szerinti 8 napot, mert a bíróság a beadvány példányszámát érintően hiánypótlást rendelt el. Így a felszámoló elkésettségre nem hivatkozhat.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a hitelezők érdekeit a felszámolói nyilvános értékesítés tudná a legteljesebb módon képviselni. Miután a "hitelező" és a felszámoló szándéka nem ellentétesek egymással és készek a törvény által előírt, korrekt elszámolásra, az elsőfokú bíróság a "hitelezői" kifogást a többször mód. 1991. évi IL. törvény 51. §-a alapján elutasította.

E végzés ellen a kérelmező élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, és a felszámolónak a lízingtárgy kiadására kötelezését kérte.

A fellebbezés indokolásaként előadta, hogy a felek között 1997. március 14-én lízingszerződés jött létre, amelynek tárgya egy festőfülke volt. E szerződés sajátossága a termék határozott időre szóló bérlete azzal, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével megszerzi. Tehát az utolsó bérleti díj megfizetéséig a lízingtárgy a kérelmező tulajdonában marad. A lízingbevevő 2000. január 6-án megszegte a szerződést, mert elmulasztotta megfizetni az esedékes lízingdíjat. A kérelmező ennek következtében élt a szerződés elválaszthatatlan részét képező Üzletszabályzatban foglalt felmondási jogával. A szerződés megszűnésének következtében a lízingtárgyat át kellett volna adnia a lízingbeadónak, de ez nem történt meg, és a felszámoló jelenleg is jogellenesen tartja azt a birtokában. Az Üzletszabályzat alapján a lízingbeadó értékesítette volna a lízingtárgyat, és ezt követően számolt volna el a lízingbevevővel. Mivel az értékesítésre nem került sor, ennek hiányában készítette el kérelmező az elszámolást 2001. augusztus 2-án, melynek egyenlege 565 094 forint. A kérelmező azon elsőfokú eljárás során tett nyilatkozata, miszerint a lehető legmagasabb áron történő értékesítés érdekében a felszámolóval együtt fog működni, nem jelenti azt, hogy ezzel lemondott volna a lízingtárgy birtokbavételéről. A többször mód. 1991. évi IL. törvény 4. § (1) bekezdése alapján a festőfülke nem tartozik a felszámolási vagyon körébe, mert az soha nem képezte az adós vagyontárgyát. A felszámoló jogellenes magatartásával folyamatosan kárt okoz, a kérelmező közel két éve nem jut hozzá követeléséhez, mivel nem tudja a lízingtárgyat értékesíteni, egyben növeli az adós kamatterheit, ezzel a többi hitelező érdekét is súlyosan sérti.

A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében kérte a kérelmező "kifogásának az elutasítását, és a kötelezését arra, hogy szerelje vissza a vezérlőegységet és nyilatkozzon arról, hogy a vezérlőegység nála található-e".

A fentiek megtörténte esetén a felszámoló vállalja, hogy a festőfülke eladásából származó bevételből megfizeti a hitelezői követelést. Kérte továbbá a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, hivatkozva a Csődtörvény 51. § (1) bekezdésében szereplő - a kifogás előterjesztésére nyitva álló - 8 napos határidőre.

Előadta, hogy a festőkabin a vezérlőegység nélkül - amit a karbantartást végző szakemberek önkényesen elvittek - rendeltetésszerűen nem használható, értéktelen. A vezérlőberendezés visszaszolgáltatása esetén a felszámoló a festőkabint értékesíteni tudná, és kiegyenlítené a követelést. Álláspontja szerint - amennyiben a kérelmező értékesítené a festőkabint -, jogosulatlanul gazdagodna, mert magasabb bevételhez jutna, mint ami a lízingszerződés szerint járna neki.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.