A Debreceni Ítélőtábla Gf.30431/2013/3. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 221. §, 326. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 9. §, 20. §, 45. §, 152. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Görög Attila, Madarász Anna

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf. III. 30.431/2013/3. szám

A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú eljárásban képviselő neve vezérigazgató és munkavállaló nev munkavállaló, a másodfokú eljárásban a Dr. Tésenyi Renáta Edit Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző ügyvéd: Dr. Tésenyi Renáta Edit) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek-, a Dr. Petrik Ferenc ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 2013. július 5. napján kelt, 3.G.../2013/13. ítélete ellen a felperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a 2014. január 07. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19 050 (Tizenkilencezer-ötven) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletében megállapított tényállás szerint a .... Város Önkormányzata, mint konzorciumvezető, és a .... Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlatkérő konzorcium által a ... tárgyú nagyprojekt - ... kiépítése, kivitelezési munkáinak elvégzése tárgyában" indított közbeszerzési eljárás 2010. február 3. napján megtartott eredményhirdetésén a konzorciumvezető nyertesként az Á... Konzorciumot hirdette ki, amely név alatt a felperes, a T. Kft. és a K. Kft. nyújtotta be közösen ajánlatot.

A projekt megvalósítására a felek 2010. március 11. napján kötöttek vállalkozási szerződést.

A tagok - a 2011. évi CXVIII. törvény 181. § (1) bekezdése alapján és a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 304/A. § (1) bekezdése szerint - a 2012. december 21. napján kelt társasági szerződéssel alapították meg az Á. Kft-t (az alperest), amely 2013. január 11. napján lett bejegyezve a cégjegyzékbe.

Az alperes 10 000 000 Ft összegű jegyzett tőkéjéhez a felperes 100 000 Ft-ot, a T. Kft. 4 800 000 Ft-ot, a K. Kft. 5 100 000 Ft pénzbeli hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére, a tagok ennek megfelelő hányadot szereztek meg a társaság vagyonából.

Az alperes társasági szerződése az ügyvezetőn kívül a társaság mindegyik tagját feljogosítja a taggyűlés összehívására. A társasági szerződés rendelkezése szerint a taggyűlés a határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével hozza meg, a társasági szerződés XI. pont 4. bekezdése azonban egyhangú határozathozatalt ír elő a

- .... tárgyú nagyprojekt .... kiépítése tárgyban 2009/... számú ajánlati felhívás alapján és azt követően a projekt megvalósítására a 2010. március 11. napján megkötött vállalkozási szerződés felmondása és módosítása tekintetében, valamint

- a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és/vagy megszűnése tekintetében.

A felperes, mint kft. tag által 2013. május 6. napján 13 órára összehívott taggyűlésen valamennyi tag jelen volt. A taggyűlésről készült jegyzőkönyvben rögzítésre került az, hogy a tagok egyhangúan hozzájárultak ahhoz, hogy a taggyűlés 1. napirendi pontja a következő legyen:

1. A társasági szerződés módosítása: a vállalkozási szerződés módosítása jóváhagyásához nem egyhangú, hanem csak háromnegyedes többség kell.

A jegyzőkönyv szerint a tagok a napirendi pontok között 12. napirendi pontként a vállalkozási szerződés 1. számú módosításának a jóváhagyását fogadták el.

A taggyűlésen módosították a társasági szerződés XI.4. bekezdését akként, hogy a korábban egyhangú határozathozatalhoz kötött kérdésekben a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. A határozatot a tagok 990 "igen" szavazatával fogadták el, a felperes képviselője nem szavazott.

A taggyűlésen a 12. számú napirendi pont keretén belül a taggyűlés 990 "igen" és 10 "nem" szavazattal jóváhagyta a vállalkozási szerződés 1. számú módosításának ... ügyvezető által történt aláírását.

A Debreceni Törvényszék Cégbírósága 2013. július 7. napján bejegyezte az alperes cégjegyzékébe a társasági szerződés módosításának a 2013. május 6-i dátumát.

A felperes a 2013. május 31. napján előterjesztett kereseti kérelmében az alperes 2013. május 6. napján megtartott taggyűlésén meghozott azon határozat hatályon kívül helyezését kérte a Gt. 46. § (2) bekezdése alapján, amellyel a taggyűlés jóváhagyta az alperes ügyvezetőjének a .... fejlesztése nagyprojekt (... vonalának kiépítése) tárgyú szerződés I. számú módosításának a társaság álképviseletében 2013. január 17. napján történt aláírását. A felperes álláspontja szerint ez a taggyűlési határozat jogszabálysértő, mivel az alperes a létesítő okiratának XI. fejezetében foglaltak alapján kizárólag a taggyűlés egyhangú határozatával dönthetett volna a vállalkozási szerződés módosításáról, ezért jogszabálysértő az alperes taggyűlésének a 2013. május 6. napján háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata.

Állította, hogy ez a taggyűlési határozat ellentétes a Gt. alapelveivel és a Ptk. rendelkezéseivel is, sérti a Gt. 9. § (1) bekezdésében megfogalmazott jóhiszemű joggyakorlás követelményét. Utalt arra, hogy valamennyi tag tudatában volt annak a helyzetnek, hogy a vezető tisztségviselő a vállalkozási szerződés módosítását álképviselőként írta alá, ezért a taggyűlési határozat nyilvánvalóan sérti az elvárható magatartás és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is, valamint nyilvánvalóan jóerkölcsbe is ütközik. Állította, hogy az ügyvezető eljárásának utólagos jóváhagyása azt a célt szolgálta, hogy csorbítsák a felperes jogait, hiszen a tagok ismerték azt, hogy a felperes nem járul hozzá a szerződésmódosítás ilyen formában történő aláírásához. Az alperesi társaság másik két tagja a Ptk. 5. §-át sértő módon, jogával visszaélt, mivel a Kbt. szerint a nyertes ajánlattevők és a projekttársaság egyetemleges felelősséget vállaltak a projekt teljesítéséért. Ezzel a rendelkezéssel pedig összeegyeztethetetlen az a korlátozás, amely már nem kívánja meg valamennyi nyertes ajánlattevő hozzájárulását a vállalkozási szerződés módosításához, mivel az ügyvezető nem csupán az alperes képviseletében írta alá a szerződésmódosítást, hanem valamennyi konzorciumi tag képviseletében is. Ezért az álképviselet körében tett cselekményeit valamennyi konzorciumi tagnak is jóvá kell hagynia.

A felperes hivatkozott a Ptk. 221. § (1) bekezdésének, a Ptk. 4-5. §-ának és 2. § (2) bekezdésének a megsértésére is. A 2013. július 3. napján 11. sorszám alatt előterjesztett előkészítő iratában pedig a korábban megjelölt jogszabálysértéseket kiegészítette azzal is, hogy a 12. sorszámú napirendi pontot a legfőbb szerv nem is tárgyalhatta volna, mivel az, (a szerződésmódosítás jóváhagyása) az eredeti meghívóban nem szerepelt, ennek a napirendi pontnak a tárgyalásához valamennyi tag egyhangúan nem járult hozzá. Ezért határozat a Gt. 20. § (4) bekezdésének a rendelkezésébe is ütközik.