3326/2012. (XI. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.676/2011/8. számú kiegészítő ítélete, valamint a Pest Megyei Bíróság 4Pf.24.426/2009/9. számú ítélete és 4Pf.24.426/2009/18. számú kiegészítő ítélete, továbbá a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.20.429/2010/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti valódi alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[2] 1. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.676/2011/8. számú kiegészítő ítéletének, valamint a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.24.426/2009/9. számú ítéletének és 18. számú kiegészítő ítéletének, illetve a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.20.429/2010/7. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.

[3] 2. Az indítványozó - az alapperek felperese - hibás teljesítés megállapítása iránt indított pert a gépjármű-forgalmazással foglalkozó alperes ellen. Arra hivatkozott, hogy az alperes hibásan teljesített, amikor részére 3 500 000 Ft-ért olyan új gépjárművet értékesített, melynek alvázán a korrózióvédő réteg már a vétel időpontjában is sérült volt, ezért a felperes szavatossági igényként a jármű cseréjét kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és az alperest a gépjármű kicserélésére kötelezte, mely ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be. A másodfokon eljáró Pest Megyei Bíróság a fellebbezésnek helyt adott és a felperes keresetét elutasította. Ítéletét azzal indokolta, hogy az alvázvédelmi javítás 18 900 Ft-ba került, és a gépkocsi értékcsökkenése 9000 Ft-ban volt megállapítható. Ennek megfelelően a csere a kijavítás teljesítésével összehasonlítva az alperesnek aránytalan többletköltséget eredményezne. Ezen ítéletet a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság helybenhagyta.

[4] 3. Másfelől az indítványozó a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla illetékfizetésre kötelező, kiegészítő ítéleteit is támadta. A felperes keresetlevele előterjesztésekor ugyanis meghatározatlan perértéket jelölt meg és ennek megfelelően 12 000 Ft. eljárási illetéket rótt le, azonban az első fokú bíróság hiánypótlásra hívta fel, amiatt, hogy álláspontja szerint az illeték alapját a 3 500 000 Ft-os vételár képezte, így pótlólag további 198 000 Ft. eljárási illetéket kellett a felperesnek lerónia. Az alperes a fellebbezésekor szintén 12 000 Ft. fellebbezési illetéket rótt le, azonban hiánypótlásra (a fellebbezési illeték 198 000 Ft-tal történő kiegészítésére) őt sem a fellebbezést felterjesztő első fokú, sem a másodfokú bíróság nem hívta fel. Ezt a felperes az eljárás folyamán több alkalommal sérelmezte is, azonban mivel másodfokon pervesztes lett, a pernyertes alperest nem kötelezték a fellebbezési illeték kiegészítésére.

[5] Az illetékfizetési kötelezettségről azonban a másodfokú bíróság elmulasztott rendelkezni, ezért később kiegészítő ítéletet hozott, melyben kötelezte az alperest, hogy rójon le 198 000 Ft. fellebbezési illetéket, a felperest pedig arra, hogy fizessen meg az alperesnek 198 000 Ft. perköltséget. Ezen kiegészítő ítéletet változtatta meg az Ítélőtábla abban a tekintetben, hogy a felperest közvetlenül kötelezte a 198 000 Ft. fellebbezési illeték állam javára történő megfizetésére.

[6] Az indítványozó szerint az ítélőtábla jogértelmezése és mérlegelése önkényes volt, ami a tisztességes eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] sérelmét eredményezte.

[7] 4. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.

[8] 4.1. Az Abtv. 27. §-a értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, melynek benyújtására az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az indítványozó 2012. június 6-án benyújtott alkotmányjogi panaszát a Pest Megyei Bíróság 2010. január hó 21. napján kelt 4.Pf.24.426/2009/9. számú ítéletével, a Pest Megyei Bíróság 2011. március hó 1. napján kelt 4.Pf.24.426/2009/18. számú kiegészítő ítéletével, valamint a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2010. április 15. napján kelt Pfv.VII. 20.429/2010/7. számú ítéletével összefüggésben nyilvánvalóan elkésetten terjesztette elő. [9] Erre tekintettel az Alkotmánybíróság ezen ítéletek ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése alapján visszautasította.

[10] 4.2. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 1 7.Pf.20.676/2011/8. számú kiegészítő ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasszal összefüggésben az alábbiakat állapította meg. Az indítványozó ezen ítélettel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy neki miért kellett magasabb illetéket lerónia, mint az alperesnek. Az indítványozó ezen következtetése nem helytálló. A Pest Megyei Bíróság a 4.Pf.24. 426/2009/9. számú ítéletében elmulasztott rendelkezni a költségek egy részéről, éppen ezért hozott később e körben egy kiegészítő ítél et et. Az ezt követően benyújtott fellebbezés nyomán indult eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy a perköltségről való rendelkezés nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek és emiatt változtatta meg részben a Pest Megyei Bíróság kiegészítő ítéletét. Ekképp tehát éppen a Fővárosi Ítélőtábla alkotmányjogi panasszal támadott kiegészítő ítélete korrigálta az első és a másodfokon eljárt bíróságok mulasztását, illetve a perköltségről szóló - nem a törvénynek megfelelő - rendelkezéseket.

[11] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség esetén fogadja be. Jelen kiegészítő ítéletben ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy az Ítélőtábla kiegészítő ítélete a hibás teljesítés megállapítása iránt indított alapügy érdemét egyáltalán nem érinti, arra semmilyen szempontból nincs kihatással. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

[12] Mivel a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.24.426/2009/9. számú ítélete és a 18. számú kiegészítő ítélete, illetve a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.20.429/2010/7. számú ítélete ellen benyújtott panaszok elkésettnek minősülnek, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.676/2011/8. számú kiegészítő ítéletével összefüggésben az Abtv. 29. §-ában meghatározott, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság tanácsa - az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva - az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a és 30. § (1) bekezdése, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. október 30.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3036/2012.