A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20429/2010/7. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Tjr.) 7. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Pfv.VII.20.429/2010/7.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kertész József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Georgi Kornél ügyvéd által képviselt alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Budakörnyéki Városi Bíróságon 1.P.20.805/2008. szám alatt indult, és a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.24.426/2009/9. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

I n d o k o l á s :

A felperes 2008. július 28-án 3.500.000 forint vételár ellenében megvásárolta az alperestől az ... frsz-ú ... típusú új személygépjárművet. 2008. július 30-án megtörtént a jármű átadása is. A következő napon azonban a felperes a gépkocsi alvázán sérülést észlelt. Az ezután elvégzett vizsgálat során megállapították, hogy az alváz tartónyúlványok korrózióvédelme, az alváz horganyzása, a galvanizált réteg több helyen megsérült, és ezeken a helyeken az alváz rozsdásodni kezdett. Ezért 2008. augusztus 2-án a felperes a hiba közlésével az alperest a gépkocsi kicserélésére kérte. Az alperes a kicseréléstől elzárkózott, és a 2008. augusztus 6. és augusztus 11. közötti időszakban megkísérelte a hiba javítását, a szükséges javítási munkát azonban szakszerűtlenül végezte el. Ezért a felperes a gépkocsit végül 2008. augusztus 13-án egy másik szakszervizben javíttatta meg. A javítás díja 18.900 forintot tett ki, 9.000 forint értékcsökkenés azonban a javítás után is fennmaradt. Emellett az alvázat időszakonként (3-4 évenként) ellenőriztetni is kell.

2008. október 30-án a gépkocsi a felperes használatában megsérült. A kijavítást követően fennmaradt értékcsökkenés 277.000 forintot tesz ki.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen - elállása folytán - a gépjármű megvásárlásával összefüggésben felmerült kiadásai, így a 700.000 forint összegű első vételárrészlet, 75.000 forint üzembe helyezési költség, 40.000 forint további költség, 26.400 forint gépjárműadó, továbbá az ... részére kifizetett 70.993 forint törlesztőrészlet megfizetésére, valamint a hitelszerződés még esedékessé nem vált törlesztőrészleteinek közvetlenül a bank részére történő átutalására, másodlagosan pedig a jármű kicserélésére kérte az alperest kötelezni.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a perbeli gépjárműnek egy azonos gyártmányú, típusú és felszereltségű másik új gépjárműre való kicserélésére kötelezte, ezt meghaladó részében pedig a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján megállapítható volt, hogy az alvázvédelem sérülése a gépkocsi birtokbaadását megelőzően keletkezett. Az alperes tehát az adásvételi szerződést hibásan teljesítette. A hiba azonban a szakvéleményből kitűnően a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, ezért a felperes a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jármű kicserélését nem követelheti. A Ptk. 306. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során pedig a másodfokú bíróság álláspontja szerint arra is figyelemmel kell lenni, hogy a választott szavatossági igény teljesítése a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva nem eredményez-e aránytalan többletköltséget. Ennek vizsgálata során figyelembe kell venni a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. A rendelkezésre álló adatok szerint pedig a 3.500.000 forint vételár ellenében megvásárolt gépkocsi alvázvédelmének javítása 18.900 forint összegű kiadást igényelt, a javítást követően fennmaradt értékcsökkenés pedig a beszerzett szakértői vélemény szerint 9.000 forintot tesz ki. A járművel ugyanakkor a felperes időközben balesetet szenvedett, amelynek következtében az elvégzett javítások után is 277.000 forint értékcsökkenés maradt fenn. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint a kicserélés az alperes számára a kijavításhoz képest aránytalan többletköltséget eredményezne. A kicserélés iránti igény ezért nem teljesíthető. Az elállásra alapított másodlagos kereseti kérelmet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés ellen pedig a felperes nem élt fellebbezéssel, így annak felülvizsgálatára a megyei bíróság véleménye szerint nem kerülhetett sor.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyása, másodlagosan pedig annak megváltoztatása, és - elállása folytán - az alperes 2.193.555 forint (amely az alperesnek megfizetett 700.000 forint összegű első vételárrészletből, 35.500 forint gépjárműadóból, 75.000 forint üzembe helyezési költségből, a téli gumik 150.000 forintból álló ellenértékéből, valamint az ... részére megfizetett 1.233.065 forintból tevődik ki) és járulékai megfizetésére, valamint a hitelszerződés még esedékessé nem vált törlesztőrészleteinek közvetlenül a bank részére történő átutalására való kötelezése iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

Kifejtette, hogy a bíróság a szakértői vélemény alapján tévesen következtetett arra, hogy a gépkocsi alvázvédelmének hibája a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza. Érvelése szerint ugyanis abban az esetben, ha a kijavításra nem került volna sor, a jármű galvanikus védőrendszere a köztudomásúan rossz állapotú magyar utakon történő használat során akár rövid idő alatt is olyan mértékben sérülhetett volna, hogy jelentős értékcsökkenés következhetett volna be. Maga a gyártó is előírja - előadása szerint - a korrózióvédelem sérülése esetén az azonnali javítást, és azt a perbeli esetben a hibáról való tudomásszerzését követően az alperes is szükségesnek tartotta. Az alvázvédelem hibája esetén tehát a gépkocsi szerinte nem használható, ezért a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 7. §-a, illetve a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) pontja alapján igényt tarthatott a kicserélésre.

A Ptk. 306. § (1) bekezdés a) pontjába és az 1999/44/EK irányelv 3. cikk (1)-(3) bekezdéseibe ütköző módon, a bizonyítékok téves értékelése alapján került sor a megítélése szerint annak megállapítására is, hogy a kicserélés az alperes számára aránytalan többletköltséget okozna. Az alvázvédelem hibája ugyanis a beszerzett szakértői véleményből kitűnően értékcsökkenés nélkül nem javítható. Az elvégzett, hibátlan állapotot nem eredményező javítás költsége ezért az arányosság vizsgálata során a véleménye szerint nem vethető össze a kicserélés költségével. A bíróságnak szerinte a peradatok alapján a kijavítás lehetetlenségét, és ebből eredően a kicserélési igény megalapozottságát kellett volna megállapítania.