A Kúria Pfv.20547/2019/13. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Bajnok István, Tibold Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

Ha a kártérítés összege a beszerzett szakvélemény alapján megállapítható, nincs helye a régi Pp. 206. § (3) bekezdése alkalmazásának. A közbenső ítélet meghozatalát követő eljárási szakaszban nem lehet visszatérni a jogalap újabb tárgyalására és elbírálására, a jogerős közbenső ítéletet perújítási kérelemmel lehet megtámadni. A régi Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmikamat-mérték a gazdálkodó szervezetek közötti szerződés megszegéséből eredő kártérítési követelés után felszámított késedelmi kamatra is irányadó. 1952. III. tv. 206. § (3), 1959. IV. tv. 318. § (1), 1959. IV. tv. 339. § (2), 1959. IV. tv. 301/A. §

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.VII.20.547/2019/13.

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

Dr. Tibold Ágnes előadó bíró

Dr. Bajnok István bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Winkler és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Winkler Mária ügyvéd)

Az alperes:

Az alperes képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes és alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 16.Gf.40.499/2018/18. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 22.G.43.910/2013/187. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 605.500 (hatszázötezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási részköltséget; ezt meghaladóan a peres felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes jogelődje, egy holland tulajdonban álló részvénytársaság mélyhűtött zöldségeket előállító üzemet működtetett. A felperesi jogelőd és az alperes 1998 szeptembere és 1999 decembere közötti időszakban több hitelmegállapodást, kölcsönszerződést, illetve folyószámla-szerződést és üzleti kártya használatáról szóló szerződést kötött egymással. E szerződések biztosítására 1999-ben ingatlant terhelő jelzálog szerződést is kötöttek az alperes javára a felperesi jogelőd K-i 1 helyrajzi számú ingatlanára (a továbbiakban: mélyhűtő-üzem), valamint vagyont terhelő keretbiztosítéki zálogszerződést a felperesi jogelőd székhelyén tárolt teljes árukészletre és forgóeszközökre 70 millió Ft összeghatárig. 2000-ben a folyószámla- és hitelszerződés szerinti hitelkeretet felemelték, és a szerződés további biztosítására két közjegyzői okiratba foglaltan a felperesi jogelőd készleteire, valamint tárgyi eszközeire és berendezéseire 70 millió Ft, illetve 250 millió Ft erejéig vagyont terhelő, továbbá ingó vagyontárgyakat terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak. E szerződésekben az érintett készletvagyon értékét 196.290.000 Ft-ban, az eszközvagyonét 403.238.616 Ft-ban határozták meg. (A felperesi jogelőd tulajdonosa emellett bankgaranciát bocsátott az alperes rendelkezésére.)

[2] Az alperes 2000. október 26-án a felperesi jogelőd valamennyi kölcsön-, folyószámlahitel- és hitelszerződését azonnali hatállyal felmondta. Felszólította, hogy a felmondással lejárttá vált tőketartozását és kamatait haladéktalanul fizesse meg, egyidejűleg zárolta a felperesi jogelőd számláit.

[3] A felperesi jogelőd 2000. október 27. napján "Átalakító nyilatkozat" megnevezésű dokumentum írt alá, amely szerint a korábban alapított keretbiztosítéki jelzálogjog meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakult át, és kijelentette, hogy az alperes általi birtokbavételt nem tekinti birtokháborításnak. A nyilatkozatot az alperes is aláírta, annak 2. számú melléklete tartalmazta a felperes tulajdonát képező, érintett vagyontárgyak listáját. Az alperes 2000. október 27-én és 28-án zálogjoga alapján birtokba vette a felperesi jogelőd készleteit.

[4] A felek közötti sikertelen tárgyalásokat követően az alperes 2000. november 2-án a felperesi jogelőddel szemben fennálló összes követelését - a bankgarancia kivételével - azok biztosítékaival együtt egy perben nem álló kft.-re engedményezte. Az engedményezés időpontjában a felperesi jogelőd alperes irányában fennálló összes tartozása 218.700.980 Ft volt, amelyből költségekkel együtt 220.966.960 Ft-ot engedményezett, ezzel azonos összegű ellenérték fejében. Az engedményezésről a felperesi jogelődöt 2000. november 3-án értesítették.

[5] A felperesi jogelőd belföldi vagyonát - a felperesi jogelőd előzetes értesítése nélkül - a 2000. november 6. napján tartott nyilvános árverésen értékesítették. Az árverési vevő a vagyonért 224.200.000 Ft-ot fizetett, emellett az árverési hirdetménynek megfelelően 135.800.000 Ft összegű bankgarancia fedezetet nyújtott.

[6] A felperesi jogelőd egy másik hitelezője által indított végrehajtási eljárás eredményeként 2001. október 8-án árverésen értékesítették a felperesi jogelőd mélyhűtő-üzemen kívüli további két kabai (mezőgazdasági rendeltetésű) ingatlanát 7.044.140 Ft vételárért.