A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27418/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Vitál-Eigner Beáta

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.418/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kalló Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kalló János Márk ügyvéd által képviselt felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7. Hiv. sz.: ...) alperes ellen energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. évi május hó 18. napján kelt 8.K.34.539/2009/5. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen - 2010. évi október hó 13. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes 2008. október 29. napján a ... szám alatti fogyasztási helyen a fogyasztó kérelmére számlareklamációja miatt ellenőrzést végzett. Ennek során megállapították, hogy a mérőóra 100%-nál nagyobb hibával mért. A leszerelt mérőórát 2009. február 04. napján - a fogyasztó távollétében, mivel annak időpontjáról igazoltan értesítést nem kapott - igazságügyi műszaki szakértő vizsgálta meg. Megállapította, hogy a pontossági mérések eredményei azt igazolják, hogy a mérő hajtónyomatékai rendben vannak, de hiba görbéje +275%-ra csúszott fel. Ilyen mértékű lemágnesezettség természetes úton nem jöhet létre. A mérőfék mágnes felőli külső oldalán súrlódásos karcolás van, de az alumínium forgótárcsán befolyásolásra utaló nyomok nincsenek, a mérőt nem bontották meg. Mindezeket követően a felperes közüzemi szerződésszegés miatt 225.000 forint kötbér megfizetésére hívta fel a fogyasztót, aki e követelés megalapozottságát vitatva panasszal élt a felperessel szemben.

Az alperes vizsgálata eredményeként a 2009. szeptember 21. napján kelt ... számú határozatában a panasznak helyt adott, mert a felperes által benyújtott ellenőrzési dokumentáció értékelése eredményeként azt állapította meg, hogy a mérőóra vizsgálatáról készült jegyzőkönyv és a szakvéleményben rögzítettek - részben - feltételezéseken alapulnak, így azok nem a szabálytalan vételezés tényét, hanem a mérőóra egyedi hibáját igazolják. Ezért kötelezte a felperest a 225.000 forint kötbér törlésére, valamint arra, hogy a hibás mérés időszakára (2006. november 4. és 2008. október 28. közötti idő) készítsen új elszámolást a villamos-energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtásáról szóló 273/2007.( X. 29) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú mellékletét képező Villamos hálózati csatlakozási és hálózat használati szabályzat (a továbbiakban: Vhsz.) 21.§-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.

A felperes elsődleges kereseti kérelme az alperesi határozat megváltoztatására irányult oly módon, hogy a bíróság a terhére előírt kötelezést törölje. Állította, hogy a fogyasztói panasz ügyében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján járt el, kötbér követelése megalapozott, az alperes tévesen értelmezte a Vhsz. 21.§-ának (3) bekezdésében írtakat. A felperes másodlagos kereseti kérelmében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3.§-ának (2) bekezdés b) pontját, az 50.§-ának (1) bekezdésében, valamint az 58.§-ának (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Az alperes nem tárt fel valósághű tényállást, a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értékelte. Minden alapot nélkülöz az a valószínűsítése, hogy a fogyasztási helyen felszerelt mérőféknek a hibáját nem külső beavatkozás idézte elő. Hangsúlyozta, hogy a szakértő nem szubjektív véleményt fogalmazott meg, csak arra mutatott rá, hogy a vizsgált mérőn feltárt befolyásolást igazoló meghibásodás nem egyedi jellegű, mert a mérés pontosságának manipulálására a mágnesezés egy általánosan alkalmazott módszer.

Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte azzal, hogy a tényállást a döntés meghozatalához szükséges mértékben feltárta. A felperes részéről benyújtott dokumentációt megvizsgálva nem találta bizonyítottnak a közüzemi szerződésszegés tényét, ezért írta elő a Vhsz. 21.§-ának (3) bekezdése szerinti elszámolást. Hangsúlyozta, hogy a közüzemi szerződésszegés csak abban az esetben róható a fogyasztó terhére, ha a felperes minden kétséget kizáróan tudja azt bizonyítani, hogy a mérő befolyásolása akkor történt, amikor az már a fogyasztó birtokában volt. A jelen ügyben ez nem nyert igazolást. A fogyasztási adatok elemzése alapján nem életszerű a szándékos beavatkozás a mérési rendszerbe. A szakértő azt rögzítette, hogy a mérő hibáját mágneses befolyásolás okozta, ugyanakkor a mérési eredmények nem kellően dokumentáltak. Utalt arra, hogy a hibás mérés szabályainak alkalmazásával a felperes mindenképpen hozzájut a fogyasztó által ténylegesen elfogyasztott villamos-energia ellenértékéhez.

A perbe a fogyasztó - értesítés ellenére - beavatkozni nem kívánt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes keresetében olyan érveket felsorakoztatni nem tudott, ami azt támasztaná alá, hogy az alperes nem a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályi előírásoknak megfelelően hozta meg határozatát. A szakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyv hiányos, mert nem került feltüntetésre a vizsgáló berendezés típusa, gyártási száma, hitelesítési jellemzői. Számszerű adatok rögzítésének hiányában nem került meghatározásra, hogy mekkora mennyiség értendő durva lemágnesezettségnek, továbbá a súrlódási nyomokról nem készült fényképfelvétel, ezek eredete nem tisztázott. A szakértő általánosságban megfogalmazott "felvetései" nem alkalmasak a konkrét panasz ügyben annak alátámasztására, hogy a mérő befolyásolása abban az időszakban következett be, amikor a fogyasztó volt a fogyasztási hely birtokosa. Így a közüzemi szerződésszegés ténye minden kétséget kizáróan nem bizonyított. A felperes által megküldött értesítőlevél nem tartalmazza, hogy a fogyasztó az Üzletszabályzat mely pontját sértette meg, nem részletezte, hogy miből tevődött össze a 225.000 forint összegű kötbér, ezért az sem jogalapját érintően, sem számszakilag nem ellenőrizhető. Az alperes jogszerűen rendelkezett, amikor a Vhsz. 21.§-ának (3) bekezdése alapján a hibás mérésre irányadó szabályok szerint kötelezte a felperest a fogyasztóval történő elszámolásra. A felperes szakértői bizonyításra vonatkozó indítványát nem tartotta alaposnak, mert az alperes a határozathozatalhoz szükséges mértékben eleget tett tényállás tisztázási kötelezettségének, a jogilag releváns tényezőket értékelte, ezért az ügy megítélése szempontjából további olyan bizonyításra szoruló körülmény, amelyhez különleges szakértelemre lett volna szükség, nem merült fel.