BH 2006.12.404 Az olvasni nem tudó fél által kötött adásvételi szerződés alaki okból érvénytelen, ha magából az okiratból nem tűnik ki, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy az azt hitelesítő személy megmagyarázta [Pp. 196. §].

Az I. r. felperes a 2001. október 24. napján létrejött adásvételi szerződéssel 5 300 000 forint vételárért eladta a B., V. u. 5. szám alatti ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetőségét az I. r. alperesnek.

Az I. r. felperes állítása szerint alkalmi ismerősei, az I. r. alperes és családja elesett állapotát kihasználva vették rá a szerződés megkötésére, az ügyvédi irodában átadott vételárat elvették tőle, majd fizikai bántalmazással az ingatlan elhagyására akarták kényszeríteni. Ezért feljelentést tett a rendőrségen.

Az I. r. alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, kérelmét a földhivatal széljegyként tartja nyilván.

A BRFK. kerületi Rendőrkapitánysága 2002. február 7-én a Fővárosi Kerületek Földhivatalával azt közölte, hogy az I. r. alperes ellen a nyomozást megszüntették, mert bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. A tulajdonjog bejegyzési kérelmének a továbbiakban nincs akadálya.

Ezt követően az I. r. alperes a 2002. február 19-én létrejött adásvételi szerződéssel az ingatlant a IV. r. alperesnek adta el.

A IV. r. alperes 2003. október 14-én kelt tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét a földhivatal széljegyként tartja nyilván.

Az I. r. felperes és az ingatlan további 1/2-ed illetőségének tulajdonosa, az I. r. felperes elvált házastársa, a II. r. felperes keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I. r. felperes és az I. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. A szerződést tévedésre és megtévesztésre hivatkozva megtámadták, állították továbbá, hogy az a jóerkölcsbe ütközik és alaki okból is semmis, mert az I. r. alperes írástudatlan. Kérték továbbá a IV. r. alperes kötelezését használati díj és hátralék, az I. r. alperest kártérítés megfizetésére. A szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása jogcímén kérték az ingatlan tulaj­doni lapján feltüntetett széljegyek törlésének az elrendelését.

Az I., IV. és V. r. alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, a II. és III. r. alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. r. felperes és az I. r. alperes, valamint az I. r. alperes és a IV. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés alaki okból semmis, mert az I. r. alperes írástudatlan. Ezért a IV. r. alperest az ingatlan kiürítésére kötelezte. Megkereste a földhivatalt az I. r. és a IV. r. alperesek tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmének, az V. r. alperes javára a IV. r. alperes által alapított jelzálogjog törlése érdekében.

A IV. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint az I. r. alperes fiának ifj. L. J.-nek az előadásából, valamint a rendőrség iratában foglaltakból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy az I. r. alperes írástudatlan. Az I. r. felperes és az I. r. alperes között létrejött szerződés csak akkor lenne alakilag megfelelő, ha magából az okiratból kitűnne, hogy annak tartalmát az I. r. alperesnek megmagyarázták. Ennek hiányában a szerződés semmis. Az I. r. alperes tulajdonjogot érvényes jogcím hiányában nem szerezhetett, és azt nem ruházhatta át.

Az I. r. alperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme csak széljegy, a IV. r. alperes jóhiszemű szerzése pedig nem állapítható meg. Emiatt az I. r. felperes tulajdonjoga alapján követelheti a IV. r. alperestől az ingatlan birtokba bocsátását.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében - a IV. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy az I. r. alperes a perben jogi képviselő nélkül járt el, helyette meghatalmazás nélkül megjelent fia tett jognyilatkozatot. Ezt a bíróság nem értékelhette volna és ezen jognyilatkozatokra alapozva további bizonyíték nem lett volna beszerezhető. Az I. r. alperes fia meghatalmazás nélkül az eljárásban nem vehetett volna részt.

A bíróság azt sem vette figyelembe, hogy az I. r. alperes és a fia között érdekellentét van. Kifejtette, hogy a bíróság alapvető bizonyítási lehetőségétől fosztotta meg, amikor nem hallgatta ki az I. és IV. r. alperesek közötti adásvételi szerződést készítő ügyvédet. Így bizonyíthatta volna, hogy az I. r. alperes tisztában volt a jogügylettel, a szerződést el is olvasta és anélkül, hogy ezt bárki mutatta volna, mindenütt a megfelelő helyen írta alá. Álláspontja szerint az I. r. alperes közjegyzőileg hitelesített okiratba foglalt nyilatkozatát a másodfokú bíróságnak értékelnie kellett volna. Abban az esetben, ha az I. r. alperes írástudatlan, nem lett volna mellőzhető részére ügygondnok vagy pártfogó ügyvéd kirendelése. Ezzel a bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jog elvét. Az a körülmény, hogy az I. r. alperes a rendőrségi eljárásban írástudatlannak vallotta magát, nem értékelhető perdöntő bizonyítékként.