A Fővárosi Törvényszék P.25490/2013/116. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, (6) bek., 164. §, (1) bek., 206. §, (1) bek., 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 91. §, (3) bek., 92. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 4:174. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P.../2013/116.szám

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt

felperes neve (ingatlan címe alatti lakos) felperesnek

a Gaal és Szabó Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Gaal Szabolcs (ügyvéd címe alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe alatti lakos) alperes ellen

személyiségi jog megsértése miatt indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság megállapítja, hogy alperes megsértette a felperes magán- és családi élet zavartalanságához, családban éléshez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2012.augusztus 10. és október 23.közt nem biztosította kiskorú gyermekével való kapcsolattartását, továbbá ezt követően 2013, 2014, 2015 és 2016 év folyamán nem volt együttműködő felperes kapcsolattartási joga gyakorlása, így pl. az elmaradt kapcsolattartások pótlása, a gyermek oktatási-nevelő intézetei helyén történő átadása-átvétele során;

továbbá megsértette felperes emberi méltóságát azzal, hogy a gyermek óvodája, iskolája pedagógusainak azt a felhívást adta, hogy ne tájékoztassák felperest gyermeke egészségügyi állapotáról, óvodai, iskolai előmenetelével kapcsolatos információkról, a gyermek tartózkodási helyéről;

továbbá nem biztosította a felperesi anya részére a gyermek hivatalos dokumentumait.

Fentiekre tekintettel a bíróság az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezi és a jövőre nézve eltiltja a fenti, kapcsolattartást akadályozó és emberi méltóságot sértő magatartástól, továbbá kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 400.000.- (négyszázezer) forint kártérítést.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a feleket, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000.- (huszonnégyezer) - 24.000.- (huszonnégyezer) forint eljárási illetéket, továbbá kötelezi a bíróság a felperest, fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 150.000.- (egyszázötvenezer) forint perköltséget áfával terhelten.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felek közt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB-n) ...P..../2010.számon volt folyamatban házasság felbontása és járulékai iránti per jelen per felperesének keresetére, mely eljárás tartama alatt a felperes gondozásában állt a felek kiskorú gyermeke, 2009.április 30.napján született 1-es személy utónevű gyermek. A bíróság 2011.március 28-án kelt 6.sorszámú végzésével az alperesi édesapát jogosította kapcsolattartásra, minden páros héten szombaton 9 órával vihette magával vasárnap este 7 órára történő, a gyermek anyjához való visszaviteli kötelezettséggel a gyermeket, és minden héten kedden, csütörtökön 4 órakor jogosult volt a gyermeket magával vinni, s köteles volt szintén este 7 órára az édesanyjához visszavinni. A gyermek átadásának, átvételének helye az anya mindenkori lakóhelye volt. Alperes kérésére rendelkezett a bíróság ideiglenes intézkedésként a kapcsolattartás szabályozásáról, mivel az alperes beadványában azt adta elő, hogy felperes és szülei elzárkózók alperessel szemben, durva, tettlegességig fajuló magatartásuk miatt lehetetlen a kapcsolattartás. Mivel a felperes - bírói felhívás ellenére nem nyilatkozva - nem ellenezte a kérelemben rögzítettek szerint a kapcsolattartást, a bíróság alperesi kérelemnek megfelelően döntött e tárgyban. Fellebbezésében, mellyel mégis megtámadta az elsőfokú döntést a felperes, annak megváltoztatását kérte előadva, hogy az alperes és a gyerek közti kapcsolattartást a továbbiakban sem kívánja akadályozni, de a felek meghallgatása nélkül meghozott döntés nem szolgálja a gyermek elsődleges érdekét. Kérelmében utalt arra is, hogy az alperes álláspontja az, ha a kapcsolattartás nem abban a rendben és módon történik, ahogy ő kívánja, inkább nem kíván élni jogosultságával és minimális egyeztetésre sem hajlandó, ezért akadályozott a kapcsolattartása a gyermekkel. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében foglaltakat nem látta bizonyítottnak és így helyben hagyva az elsőfokú döntést, alperes részére biztosította az ideiglenes intézkedésben foglaltak szerint a kapcsolattartást, rámutatva, hogy az alperes beadványaihoz csatolt olyan okiratokat, amelyek igazolták a kapcsolattartás körében felmerülő problémákat.

A bontóper alatt a felek ideiglenes intézkedéssel mindketten kérték 1-es személy náluk történő elhelyezését, felperes azzal indokolva kérelmét, hogy az alperes a nála történő elhelyezés hiányában a gyereket magánál tartaná, alperes pedig arra hivatkozással kérte a gyermek nála történő elhelyezését, hogy a kislányt a felperes szülei nevelik, fejlettsége nem a korának megfelelő. A bíróság egyikük kérelmét sem látta megalapozottnak, azonban a nyári kapcsolattartás vonatkozásában szükségesnek találta rendelkezést hozni s így időszakos kapcsolattartásként az édesapának június 1. és 14. között, augusztus 1. és 14. között biztosította a kapcsolattartást rögzítve, hogy ezen kívüli időszakokban a kapcsolattartási joga az édesapának nyáron szünetel. Alperes kérésének nem adott helyt, hogy nyáron egybefüggően négy hétre a gyermeket ő nevelhesse, azonban - utalva arra, hogy külföldi munkavégzése idejére több napra az édesapa gondozására bízta korábban a gyermeket felperesi édesanya - a két-két hetes időtartamot megfelelőnek találta az apa gondozására bízva a kiskorú kislányt.