BH 2017.9.295 I. Nem mellőzhető a Pp. 3. § (4) bekezdésének alkalmazásával felróható elkésettség miatt a bizonyítási indítvány teljesítése, ha azt a fél a Pp. 3. § (3) bekezdésének harmadik mondata szerinti tájékoztatást és 141. § (2) bekezdés első mondata szerinti felhívást követően megfelelő időben előterjeszti, habár azt a per állása szerint a gondos és az elősegítő pervitelnek megfelelően korábban is előterjeszthette volna [Pp. 3. § (4) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.20303/2014/57., Szegedi Ítélőtábla Pf.20683/2015/11., Kúria Pfv.21332/2016/8. (*BH 2017.9.295*)

***********

II. Megállapítható a szövetkezet vezetőinek a Ptk. 339. §-án alapuló önálló felelőssége, ha a szövetkezetet harmadik személyek kifejezett megkárosításának célzatával, a jogrenddel ellentétesen működtetik [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A P. I. Szövetkezet (továbbiakban: Szövetkezet) az 1998. évben alakult. Fő tevékenysége az ingatlanforgalmazás volt az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel. A Szövetkezet tagjainak a kötelező részjegyzésen felül lehetőségük volt más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíteni és a Szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújtani. A Szövetkezet az 1998-1999. évi közgyűlésein különböző ingatlanberuházásokról és ezekkel összefüggésben a szövetkezeti tagok részére célrészjegyek kibocsátásáról döntött. Az ebben az időszakban kibocsátott 1 500 000 000 forint értékű célrészjegyet a tagság teljes egészében nem jegyezte le, ezért a Szövetkezet vezetősége a tagság és a befektethető összeg növelése érdekében elhatározta a Szövetkezet jövőbeni működésének megváltoztatását oly módon, hogy a Szövetkezet tényleges irányítását az igazgatóság szerezze meg és a pénzeszközökkel való gazdálkodásról a tagságot kiiktatva döntsön. A Szövetkezet alapszabályát ennek megfelelően módosították, melynek eredményeként a köz-, rész- és küldöttgyűlések szerepe formálissá vált, az igazgatóság a korábban meghozott döntéseit e fórumokkal csupán jóváhagyatta.

[2] Az I. rendű alperes 2000. június 9. napjától - a Szövetkezet felszámolásának elrendeléséig - 2004. július 30. napjáig az igazgatóság elnöke, a II. rendű alperes ugyanezen időszakban az igazgatóság tagja, a III. rendű alperes 1999. április 2-tól 2004. június 30-ig az igazgatóság tagja volt, mindhárman jogosultak voltak a Szövetkezet önálló képviseletére. A IV. rendű alperes 1998. szeptember 28-tól a Szövetkezet fel­ügyelőbizottságának tagja volt.

[3] A Szövetkezet gazdasági stratégiáját meghatározó döntéseket az I-III. rendű alperesek hozták meg. A Szövetkezet a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül folytatott intenzív reklámtevékenységbe kezdett a belépni szándékozó szövetkezeti tagok részére célrészjegyek kibocsátásával rövid futamidejű, de a kereskedelmi bankok által ígért kamatokat meghaladó hozamot ígérve. A Szövetkezet gazdálkodásáról, mérlegéről, a Szövetkezet beruházásairól és üzletpolitikai elképzeléseiről szóló beszámolók az általánosság szintjén maradtak, a gazdálkodásra vonatkozó konkrét adatokkal alátámasztott tájékoztatást a tagság nem kapott. Az igazgatóság szóbeli és írásbeli tájékoztatásai a beruházásokat illetően a valóságnál kedvezőbb képet mutattak. Az ígért beruházások egy részét meg sem kezdték, más részét a tájékoztatóban megjelölt időpontig reálisan nem lehetett befejezni. Ilyen módon azonban a már meglévő tagságot is újabb befektetésekre, célrészjegyek jegyzésére, vagy jegyzésük meghosszabbítására ösztönözték. A Szövetkezet saját tőkéje 30 000 000 forint volt, ez működésének ideje alatt nem emelkedett jelentősen. A célrészjegyek lejárati ideje 4-12 hónapos időtartamú volt, az eszközölt ingatlanberuházások megtérülési ideje azonban jóval hosszabb, közép-, illetve hosszú távú volt, ezért az igazgatóság (az I-III. rendű alperesek) 2000 júliusától országos irodahálózat kiépítésével intenzív forrásgyűjtésbe kezdtek. A célrészjegy-kötések száma 2003-ig folyamatosan emelkedett. Ez idő alatt a Szövetkezet minimális nyereséget tudott termelni. A lejárt futamidejű célrészjegyek után a hozamot az újabb célrészjegy-befizetésekből teljesítette a 2000-2002. években. A Szövetkezet beruházásai összességében veszteséget termeltek. Az egyes beruházásokra kijelölt gazdasági társaságok mint projektcégek veszteségesen működtek. A működésükhöz a célrészjegy-befizetésekből a Szövetkezet által biztosított összeg nem térült meg. A Szövetkezet által felvásárolt más profilú főtevékenységet folytató gazdasági társaságok sem működtek nyereségesen. A Szövetkezet által e gazdasági társaságok rendelkezésére bocsátott összegek sem térültek meg.

[4] A Szövetkezet igazgatósága nagy ingatlanberuházást tervezett. Ennek érdekében a 2000-2003. évek folyamán az I-III. rendű és az e tekintetben hozzájuk kapcsolódó IV. rendű alperes a térségben külterületi termőföldeket vásároltak abból a célból, hogy a művelési ág megváltoztatását követően a beruházási terveket megvalósítsák. A termőföldek megszerzése érdekében az alperesek magánszemélyként a Szövetkezettel adásvételi előszerződéseket kötöttek, majd az ingatlanok megszerzéséhez szükséges készpénzt a Szövetkezet pénztárából előleg címén vették fel. A Szövetkezet által átadott vételárelőleg biztosítása végett az ingatlanok tulajdoni lapjaira bejegyeztették Szövetkezet jelzálogjogát. A jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgáló keretbiztosítéki jelzálogszerződésekben az alperesek vállalták, hogy a zálogjogosult Szövetkezet előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül az ingatlanokat nem idegenítik el és nem terhelik meg, azokon biztosítékot nem alapítanak, harmadik személynek jogot nem engednek. Az ingatlanok megvásárlásához az alperesek a Szövetkezet házi pénztárából a tényleges vételárat lényegesen meghaladó összegben vettek fel előleget: az I. rendű alperes 621 000 000 forinttal, a II. rendű alperes 370 000 000 forinttal, a III. rendű alperes 514 000 000 forinttal, a IV. rendű alperes 48 000 000 forinttal magasabb összeget vett fel, amivel ismeretlen módon rendelkeztek. Az I. rendű alperes 60, a II-III. rendű alperesek személyenként 18, a IV. rendű alperes 6 termőföldrészletet szerzett ilyen módon. Ezt követően az alperesek - hozzátartozóik és az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságok bevonásával - a T. Takarékszövetkezettel kölcsönszerződéseket kötöttek, melyek fedezeteként a korábban a Szövetkezettel létrejött előszerződés tárgyává tett ingatlanok egy részét ajánlották fel. A kölcsönökhöz való hozzájutás érdekében az I-III. rendű alperesek a Szövetkezet képviseletében hozzájáruló nyilatkozatot adtak a Szövetkezetet illető keretbiztosítéki jelzálogjog törléséhez, majd az ingatlanok tulajdoni lapjára a T. Takarékszövetkezet jelzálogjoga került bejegyzésre. A T. Takarékszövetkezet a Szövetkezet működésének befejezése után az alperesek által fedezetként felajánlott, de a Szövetkezet által biztosított pénzből vásárolt ingatlanokat értékesítette.

[5] A 2000-2003. években folytatott intenzív tőkegyűjtés folyamán a fiókhálózat irodáiban elhelyezett tájékoztatók a Szövetkezet nyereséges működésének látszatát keltették, elhallgatva, hogy egy-egy sikeres befektetésen kívül a Szövetkezet érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok egésze kezdettől fogva veszteséges, ezért a bankit meghaladó hozamok folyamatos hirdetése a befektetések biztonságára nézve folyamatos kockázatot jelent. Az I-III. rendű alperesek a tagság előtti szóbeli beszámolóikban és írásbeli tájékoztatóikban is nyereséges működésről számoltak be. Ezzel szemben 2004. március 2. napjára a célrészjegy-befizetések a veszteséges gazdálkodás és az I-III. rendű alperesek egyéb jellegű pénzkezelése következtében elvesztek, azoknak kb. 11 000 000 000 forintos tőkeösszegét sem tudta a Szövetkezet visszafizetni.