A Szegedi Törvényszék P.20303/2014/57. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 42. §, 78. §, 121. §, 152. §, 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 324. §, 326. §, 327. §, 344. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 54. §] Bíró: Cseh Attila

Szegedi Törvényszék

23.P.20.303/2014/57.

A ...i Törvényszék a Feketéné dr. Szemző Margit ügyvéd (jogi képviselő címe 1) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti felperesnek - a (ügyintéző: dr. Sipos Norbert európai közösségi jogász, ügyvéd, jogi képviselő címe) által képviselt I.rendű alperes neve I.r. alperes címe szám alatti lakos I. rendű, dr. II.rendű alperes neve II.rendű alperes címe szám alatti lakos II. rendű, III.rendű alperes neve III.r. alperes címe szám alatti lakos III. rendű és IV.rendű alperes neve IV. rendő alperes címe. szám alatti lakos IV. rendű alperesek ellen kártérítés iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A törvényszék kötelezi az I-II-III-IV. r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 38.621.729,- (Harmincnyolcmillió-hatszázhuszonegyezer-hétszázhuszonkilenc) Ft-ot, ebből 33.990.624,- (Harminchárommillió-kilencszázkilencvenezer-hatszázhuszonnégy) Ft után 2009. október 17-től 2013. június 30-ig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű, 2013. július hó 01-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát és 5.510.090,- (Ötmillió-ötszáztízezer-kilencven) Ft perköltséget.

Kötelezi az I-II-III-IV. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak külön felhívásra 1.200.000,- (Egymilló-kettőszázezer) Ft eljárási illetéket, továbbá a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (MOKK) 300.000,- (Háromszázezer) Ft eljárási díjat azzal a figyelmeztetéssel, hogy a meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet írásban, 3 példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szegedi Törvényszéknél kell előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Erre tekintettel a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál.

I N D O K O L Á S:

I.

1.) A szövetkezet neve1 Szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) 1998-ban alakult, fő tevékenységi körébe az ingatlanforgalmazás, az ehhez kapcsolódó tevékenységek, így építőipari munkálatok, ingatlanberuházás és értékesítés, ingatlan ügynöki tevékenység, ingatlankezelés, ingatlan bérbeadás és üzemeltetés tartozott.

A szövetkezet működése alatt számos gazdasági társaságban szerzett különböző mértékű részesedéseket, így a kft neve 1 Kft-ben, a kft neve 2 Kft-ben, a kft neve 3 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-ben, az kft neve 4 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-ben, a kft neve 5 Kft-ben, a kft neve 6 Kft-ben, az kft neve 7 Kft-ben, az kft neve 8 Kft-ben. Emellett a Szövetkezet működése során 2002-ben egy gazdasági társaságot (kft neve 9 Kft.) is alapított.

A szövetkezet tagjainak - a kötelező részjegy jegyzésen felül - a hatályos szövetkezeti törvény és a közgyűlési határozatok keretei között lehetőségük volt más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíteniük és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújtaniuk. Ezek részletes szabályait írásbeli megállapodásban kellett rögzíteni.

A szövetkezet megalapítását követően, az 1998-1999. évi közgyűlésein különböző ingatlan beruházásokról és ezekkel összefüggésben tagjai részére célrészjegyek kibocsátásáról határozott. Az ezen időszakban kibocsátott, mintegy 1,5 milliárd forint értékű célrészjegyet azonban a tagság nem jegyezte le, ezért a szövetkezet vezetősége a tagság és a befektetendő összeg növelése érdekében változásokat határozott el a szövetkezet jövőbeni működését illetően. Ezek alapvető célja az volt, hogy a szövetkezet tényleges irányítását az igazgatóság szerezze meg, így a pénzeszközökkel való gazdálkodásról a tagságot kiiktatva ők dönthessenek. Ennek érdekben a szövetkezet alapszabályát is több lényeges ponton módosították.

Az I. r. alperes 2000. június 09-től a szövetkezet 2004. június 30. napján bekövetkezett felszámolásának elrendeléséig az igazgatóság elnöke, a II. r. alperes ugyancsak 2000. június 09. napjától, míg a III. r. alperes már 1999. április 02-ától az igazgatóság tagjai voltak. Mindhárman önállóan is képviselték a szövetkezetet. A IV. r. alperes 1998. szeptember 28-tól a szövetkezet felügyelő bizottságának tagja volt.

A szövetkezet tényleges irányítását célzó, fenti változások után a szövetkezet gazdasági stratégiáját ténylegesen az I-II-III. r. alperesek, mint az igazgatóság tagjai határozták meg. Üzleti elképzeléseik megvalósítása érdekében intenzív, a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül folytatott reklámtevékenységbe kezdtek, amelynek során a belépni szándékozó szövetkezeti tagok részére célrészjegyek kibocsátásával, rövid futamidővel a kereskedelmi bankok által ígért kamatokat meghaladó hozamot ígértek. A célrészjegyekből származó bevételre a szövetkezetnek saját tőke hiányában volt szüksége, hogy így biztosítsák az állandó tőkebeáramlást a fejlesztések, beruházások finanszírozásához, másrészt, hogy a korábbi célrészjegyekből adódó tőke- és hozamfizetési kötelezettségeinek a szövetkezet eleget tudjon tenni.

A szövetkezetbe tagként belépni szándékozó befektetőkkel kötendő szerződések feltételeit az igazgatóság határozta meg. A tagok belépéskor belépési nyilatkozatot írtak alá, 5.000,- Ft összegben részjegyet jegyeztek, erről az igazgatóság valamely tagjának aláírásával ellátott okiratot - részjegyet - kaptak, ezt követően az általuk célrészjegy formájában a szövetkezetbe befektetni kívánt összeget befizették a pénztárba, aláírták a célrészjegy megállapodást, amelyet a célrészjegy kötésről kiállított adatlappal együtt kaptak kézhez.

A belépési nyilatkozat hátoldalán rövid, a tagok jogait és kötelességeit - a szövetkezeti törvény rendelkezéseit idézve - tartalmazó, a szövetkezet céljának és feladatának bemutatásáról szóló ismertető volt. A szövetkezet céljaként az ingatlan befektetési és forgalmazási tevékenység végzését, míg feladatként a szövetkezet eredményes gazdálkodásának elősegítése érdekében a szövetkezet vagyonának felhasználásából ingatlanok, illetve azokkal kapcsolatos jogok szerzését, és a tagok részére különféle szolgáltatásokat jelöltek meg.