A Szegedi Ítélőtábla Pf.20683/2015/11. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 324. §, 326. §, 327. §, 339. §, 360. §] Bírók: Béri András, Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.683/2015/11. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Feketéné Dr. Szemző Margit ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes címe szám alatti állandó lakos felperes által - az Dr. Sipos Norbert ügyvéd, által képviselt I.rendű alperes neve, I. r. alperes címe. szám alatti I. rendű, II.rendű alperes neve, II. r. alperes címe szám alatti állandó lakos II. rendű, III.rendű alperes neve, III.rendű alperes címe szám alatti állandó lakos III. rendű, IV. rendű alperes neve IV. r. alperes címe szám alatti állandó lakos IV. rendű alperesek ellen kártérítés iránti perében a Szegedi Törvényszék 2015. április hó 15. napján kelt 23.P.20.303/2014/57. sorszámú ítélete ellen az I-IV. rendű alperesek által 65. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a IV. rendű alperessel szemben a keresetet elutasítja.

A IV. rendű alperes elsőfokú perköltség fizetési kötelezettségét mellőzi és kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg IV. rendű alperesnek 1.000.000,- (Egymillió) forint elsőfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi I., II. és III. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi I., II. és III. rendű alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 2.000.000,- (Kettőmillió) forint másodfokú perköltséget, valamint kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg IV. rendű alperesnek 500.000,- (Ötszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Szövetkezet neve (továbbiakban: szövetkezet) 1998. évben alakult, fő tevékenységi körébe tartozott az ingatlanforgalmazás és ehhez kapcsolódó tevékenységek.

A szövetkezet tagjainak a kötelező részjegy jegyzésen felül lehetőségük volt más formájú, vagyoni hozzájárulást is teljesíteni és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújtani.

A szövetkezet 1998-1999. évi közgyűlésein különböző ingatlanberuházásokról és ezekkel összefüggésben a szövetkezeti tagok részére célrészjegyek kibocsátásáról döntött. Ebben az időszakban kibocsátott, mintegy 1,5 milliárd forint értékű célrészjegyet a tagság teljes egészében nem jegyezte le, ezért a szövetkezet vezetősége a tagság és a befektetendő összeg növelése érdekében változásokat határozott el a szövetkezet jövőbeni működését illetően. Ezek célja az volt, hogy a szövetkezet tényleges irányítását az igazgatóság szerezze meg, így a pénzeszközökkel való gazdálkodásról a tagságot kiiktatva az igazgatóság döntsön. Ennek érdekében a szövetkezet alapszabályát több, lényegesen ponton módosították. A szövetkezet alapszabályának a szövetkezet szerveinek működését érintő, és az igazgatóság - ténylegesen az I-III. rendű alperesek - által kezdeményezett változások eredményeként az alapszabály szerinti köz-, rész- és küldöttgyűlések szerepe formálissá vált. Az igazgatóság korábban hozott határozatait e fórumokkal utólag hagyatta jóvá.

Az I. rendű alperes 2000. június 09. napjától - a szövetkezet 2004. június 30. napján bekövetkezett felszámolásának elrendeléséig - az igazgatóság elnöke, a II. rendű alperes ugyanezen időszakban, míg a III. rendű alperes 1999. április 2. napjától az igazgatóság tagjai voltak, mindhárman önállóan is képviselték a szövetkezetet. A IV. rendű alperes 1998. szeptember 28. napjától a szövetkezet felügyelőbizottságának tagja volt.

A szövetkezet irányítását célzó változások után annak gazdasági stratégiáját ténylegesen az I-III. rendű alperesek, mint az igazgatóság tagjai határozták meg. Ennek érdekében tömegtájékoztatási eszközökön keresztül folytatott reklámtevékenységbe kezdtek, a belépni szándékozó szövetkezeti tagok részére célrészjegyek kibocsátásával, rövid futamidővel a kereskedelmi bankok által ígért kamatokat meghaladó hozamot ígérve. A célrészjegyekből származó bevételre a szövetkezetnek saját tőke hiányában volt szüksége, ezzel kívánta biztosítani az állandó forrást a beruházások finanszírozásához és a korábbi célrészjegyekből adódó tőke- és hozamfizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A szövetkezetbe tagként belépni szándékozó befektetőkkel kötendő szerződések feltételeit az igazgatóság határozta meg. A tagok belépéskor belépési nyilatkozatot írtak alá, 5.000,- forint összegű részjegyet jegyeztek, melyről az igazgatóság valamely tagjának aláírásával ellátott részjegyet kaptak.

A tagság előtt a gazdálkodásról, mérlegről, beruházásokról, üzletpolitikai elképzelésekről szóló beszámolók az általánosság szintjén maradtak, a gazdálkodást illetően a tagság a konkrét adatokkal alátámasztott tájékoztatást nem kapott. Az egyes gyűléseken az igazgatóság részéről elhangzott, illetve írásban megküldött tájékoztatók a beruházásokat illetően a valóságról kedvezőbb képet mutattak, mert az ígért beruházások egy részét meg sem kezdték, a már elkezdett fejlesztések befejezése jóval később volt várható a tájékoztatóban megjelölteknél. Mindez, a már meglévő tagságot is újabb befektetésre, célrészjegy jegyzésre, avagy jegyzésük meghosszabbítására ösztönözte.

A szövetkezet gazdálkodási tevékenysége, működésének teljes időszaka alatt, az ingatlanforgalmazáshoz és beruházáshoz kapcsolódott, azonban jellemezték pénzügyi befektetések, különböző gazdasági társaságokban történő részesedésszerzés is.

A szövetkezet alapításakor az alapítók a meglévő, és jellemzően az I. rendű alperes tulajdonában álló, piliscsabai ingatlanokkal elképzelt ingatlanberuházásokhoz a szövetkezeti formát felhasználva kívántak pénzügyi forráshoz jutni. Az alapítók eredeti elképzelése szerint település neve térségében külterületi ingatlanokat vásárolnak, majd azokat az önkormányzatokkal történt egyeztetés alapján történő közművesítése és belterületbe vonása után, építési telekként értékesítik. Ez a tevékenység a kezdeti időszakban sikeres volt, ezért a célrészjegyeseknek ígért hozam kigazdálkodható volt.

1999. évtől a szövetkezet egyes tagjai - így I. és III. rendű alperesek - azzal az elképzeléssel álltak elő, hogy ilyen típusú fejlesztés mellett a szövetkezet komolyabb ingatlanberuházásokat is hajtson végre. A szövetkezetnek összesen 30 millió forint tőkéje volt - amely teljes működése alatt sem emelkedett jelentősen -, a beruházási elképzelésekhez külső forrás igénybevételére volt szükség. A szövetkezet vezetői által választott finanszírozási forma a célrészjegyzés volt. A célrészjegyek lejárati ideje kifejezetten rövid (4-12 hónapos) időtartamú, melyhez képest az ingatlanberuházások megtérülési ideje közép-, de inkább hosszútávon volt várható. A szövetkezet működése alatt bevételi forrásának több mint 90%-át a célrészjegy jegyzésekből származó összegek jelentették. A szövetkezet által ígért hozam kigazdálkodásához - amely a mindenkori pénzintézeti kamatok mértékét meghaladta - az átlagot meghaladó megtérülésnek kellett volna bekövetkeznie.