A Győri Ítélőtábla Bhar.92/2015/4. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 180. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 32. §, 52. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 74. §, 173. §, 188. §, 251. §, 257. §, 258. §, 262. §, 287. §, 291. §, 331. §, 351. §, 352. §, 373. §, 385. §, 386. §, 387. §, 393. §, 397. §, 399. §, 501. §, 504. §, 513. §, 514. §] Bírók: Széplaki László, Takácsné dr. Helyes Klára, Vajda Edit

Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság

Bhar.92/2015/4. szám

A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Győrött, 2016. évi február hó 10. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2015. november 17. napján kelt 1.Bf.216/2015/5. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy

- a vádlottakat 1 rb rágalmazás vétsége (1978 évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdés (2) bekezdés a/ és b/ pont) vádja alól tekinti felmentettnek;

- az eljárás során 15.000 (tizenötezer) Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a magánvádló visel;

- I.r. vádlott személyi igazolvány száma: ...; II.r. vádlott anyja neve: ..., személyi igazolvány száma: ...; III.r. vádlott személyi igazolvány száma ...; IV.r. vádlott anyja neve: ..., személy igazolvány száma: ....

I n d o k o l á s :

A Veszprémi Járásbíróság, mint elsőfokú bíróság a 2015. február 26. napján kihirdetett 7.B.1242/2014/6. számú ítéletében négy vádlott büntetőjogi felelősségéről rendelkezett. I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott bűnösségét rágalmazás vétségében az 1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdés és (2) bekezdés b/ pontja szerint megállapította, ezért a vádlottakat megrovásban részesítette. Kötelezte őket az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül egyetemlegesen 100.000 Ft bűnügyi költség megfizetésére a magánvádló részre.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlottak és védőjük felmentésért jelentettek be fellebbezést. A magánvádló és jogi képviselője a döntést tudomásul vették.

A Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2015. november 17. napján kihirdetett 1.Bf.216/2015/5. számú ítéletében megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát és a vádlottakat a rágalmazás vétsége 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdés (2) bekezdés b/ pont szerint emelt vád és következményei alól bűncselekmény hiánya okán felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 100.000 Ft ügyvédi munkadíjat és bűnügyi költséget a magánvádló viseli.

Az ítélet ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést bűnösség megállapítása és büntetés kiszabás érdekében. Érvelése szerint a másodfokú bíróság a járásbíróság által helyesen megállapított tényállás alapján téves jogi következtetés vont le, amikor arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a vád tárgyává tett tényállítás; "...a P. Alapítvány tartozik 1,1 millió forint rendezvényköltséggel az önkormányzati Kft-nek", nem alkalmas a jogi személy becsületének csorbítására, ezáltal nem meríti ki a bűncselekmény törvényi tényállását.

A vádlottak és védőjük az ítéletet tudomásul vették.

A harmadfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent magánvádló jogi képviselője a másodfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést változatlanul fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelően állapította meg a tényállást és ebből okszerű következtetést vont le a terhelteknek a bűnösségére. Vitatta a másodfokú bíróság ítéletének 2-3. oldalán részletezett tényállás módosítások helyességét. Kifejtette, hogy nem mellőzhető azon megállapítás, hogy a magánvádló nak nem volt tartozása a K. Kft-vel szemben, ugyanis a polgári perben eljárt bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletében elutasította a felperes önkormányzati gazdasági társaság keresetét, mely az állítólagos, de nem bizonyított tartozás érvényesítésére irányult. A vádlottak tehát valótlan tényt állítottak a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett szórólapon, mely alkalmas volt a közhasznú alapítvány működésébe vetett bizalom megingatására, ily módon a becsületét csorbította. Kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek megfelelően állapítsa meg a terheltek bűnösségét, és az ott kiszabott szankciót alkalmazza, amely szükséges, de egyben elégséges is a büntetési célok elérésére. Az első- és másodfokú eljárásban megállapított bűnügyi költségen túlmenően a harmadfokú eljárásban további 35.000 Ft - ügyvédi munkadíj folytán felmerült - költség megfizetésére kérte kötelezni az I-IV.r. vádlottakat.

Magánvádló képviselője csatlakozott a jogi képviselő indítványához.

A vádlottak képviseletében eljáró védő a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által pontosított tényállás tekinthető hiánytalannak és megalapozottnak. Megállapítható ugyanis a rendelkezésre álló iratokból, hogy ténylegesen volt elszámolási jogviszony a K. Nonprofit Kft és a magánvádló között. A vádlottak tényállítása tehát valós volt és egyáltalán nem tartalmazott negatív értékítéletet. A másodfokú bíróság alaposan megindokolta, hogy miért hiányoznak a bűncselekmény tényállási elemei; a tudati oldalon a szándékosság, a tárgyi oldalon pedig a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, ez alapján a felmentő ítélet helybenhagyásának van helye.

A vádlottak az utolsó szó jogán tett nyilatkozatukban egyetértettek a védő által elmondottakkal, és a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozták.

A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság megállapította, hogy a magánvádló másodfellebbezése a Be.386.§ (1) bekezdés c/ pontjára tekintettel joghatályos, mivel a másodfokú bíróság az első fokon elítélt vádlottakat a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette és a Be.513.§ (1) bekezdése alapján a magánvádló jogosult volt a vádlottak terhére fellebbezni.

Az ítélőtábla a Be.393.§ (2) bekezdésében meghatározott nyilvános ülésen, a Be.387.§ (1) bekezdésének megfelelően bírálta felül a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt, és a magánvádló fellebbezését nem találta alaposnak.

A táblabíróság megállapította, hogy az első- és másodfokú bírósági eljárások folyamán olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami hatályon kívül helyezést eredményezve az ügy harmadfokú érdemi felülvizsgálatát megakadályozta volna, de számos, relatív hatályú perrendtartási hiba észlelhető.

A büntetőeljárás két feljelentés alapján indult. F.Sz.J., N. polgármestere 2011. július 28. napján IV.r. vádlottat jelentette fel az 1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdés és (2) bekezdés a/ és c/ pontja szerinti - nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó - rágalmazás vétsége miatt, mivel 2011. július 13-16. napja között olyan tartalmú szórólapokat juttatott el a n.-i lakosok postaládáiba, amelyek a polgármester közéleti tevékenységére vonatkozó dehonesztáló tényállításokat tartalmazott (Veszprémi Városi Bíróság B.1237/2011/1. szám). A 2011. október 27. napján megtartott személyes meghallgatás alkalmával a felek békítésére tett kísérlet eredménytelen volt.