A Nyíregyházi Törvényszék K.21060/2012/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IPARŰZÉSI adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 43. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 44. §, 86. §, 87. §, 95. §, 97. §, 99. §, 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (ER.) 3. §] Bíró: Dancs Andrea

Nyíregyházi Törvényszék

Ny.

6.K.21.060/2012/11. szám

A Nyíregyházi Törvényszék Dr. Marssó Péter ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti felperesnek - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal alperes címe szám alatti alperes ellen helyi iparűzési adóhatározat bírósági felülvizsgálata iránti perében az alulírott napon meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak 94.075.- (Kilencvennégyezer-hetvenöt) Ft. le nem rótt eljárási illetéket az illetékügyi hatóság külön felhívására az ott megjelölt időben és módon.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

a bíróság a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai, a közigazgatási iratok és az eljárás egyéb adata alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 1991. január 15.-től végzi vállalkozói tevékenységét személygépjármű és könnyűgépjármű kereskedelem területén. A felperes székhelye Ny., H. u. alatt található, telephelye Ny., Sz. út x. hrsz-on, ezért a Htv. 35. §-a, valamint a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 43/1993.(I.1.) KGY rendelete és a 45/2009.(XII.15.) KGY rendelet, valamint a 33/2010.(XII.17.) KGY rendelet alapján alanya az iparűzési adónak.

A felperes, mint a helyi iparűzési adó alanya a 2006. évben a Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételeként bevallott 2.405.811.856.-Ft-ot, eladott áruk beszerzési értékeként bevallott 2.173.758.309.-Ft-ot, közvetített szolgáltatások értékeként bevallott 6.436.162.-Ft-ot, amelyből alvállalkozói teljesítés értékeként ugyanennyi összeget határozott meg. Anyagköltségként megjelölt 21.611.179.-Ft-ot. Így az adó alapjaként 204.006.206.-Ft-ot határozott meg és az adóalapra jutó iparűzési adó 2%-os mértékét 4.080.100.-Ft-ban vallotta be.

A felperes, mint a helyi iparűzési adó alanya 2007. évben a Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételeként bevallott 2.076.867.594.-Ft-ot, eladott áruk beszerzési értékeként bevallott 1.864.261.146.-Ft-ot, közvetített szolgáltatások értékeként bevallott 13.920.207.-Ft-ot, amelyből az alvállalkozói teljesítés értékeként ugyanennyi összeget határozott meg. Az anyagköltségként megjelölt 16.915.219.-Ft-ot. Így az adó alapjaként 181.771.022.-Ft-ot határozott meg és az adóalapra jutó iparűzési adó 2%-os adómértékét 3.635.400.-Ft-ban vallotta be.

A felperes, mint a helyi iparűzési adó alanya 2008. évben a Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételeként bevallott 2.166.845.033.-Ft-ot, eladott áruk beszerzési értékeként megjelölt 1.996.612.512.-Ft-ot, közvetített szolgáltatások értékeként megjelölt 16.672.926.-Ft-ot, amelyből az alvállalkozói teljesítés értékeként 6.273.876.-Ft-ot határozott meg. Az anyagköltségként megjelölt 14.874.990.-Ft-ot. Így a helyi iparűzési adó alapjaként 138.684.605.-Ft-ot határozott meg, és az adóalapra jutó iparűzési adó 2%-os adómértékét 2.773.700.-Ft-ban vallotta be.

A felperes, mint a helyi iparűzési adó alanya 2009. évben a Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételeként bevallott 1.680.133.808.-Ft-ot, megjelölt eladott áruk beszerzési értékeként 1.503.942.834.-Ft-ot, a közvetített szolgáltatások értékeként 17.522.043.-Ft-ot, amelyből az alvállalkozói teljesítések értékét ugyanennyi összegben határozott meg. Az anyagköltségként megjelölt 14.214.946.-Ft-ot. Így a helyi iparűzési adó alapjaként 144.453.985.-Ft-ot határozott meg, míg az adóalapra jutó iparűzési adó 2%-os adómértékét 2.889.100.-Ft. vallotta be.

A felperes, mint a helyi iparűzési adó alanya 2010. évben a Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevételeként bevallott 1.463.623.674.-Ft-ot, megjelölt eladott áruk beszerzési értékeként 1.218.263.998.-Ft-ot, közvetített szolgáltatások értékeként 15.255.372.-Ft-ot, amelyből az alvállalkozói teljesítések értékeként 8.243.549.-Ft-ot határozott meg. Az anyagköltségként megjelölt 92.220.895.-Ft-ot. Így a helyi iparűzési adóalapjaként 137.883.409.-Ft-ot határozott meg, míg az adóalapra jutó helyi iparűzési adó 2%-os adómértékét 2.757.700.-Ft-ban vallotta be.

A felperes az eladott áruk beszerzési értékének összegében tüntette fel a 2006. és 2009. évek során "az új autó dekonzerválása" megnevezésű költséget és "az új autó elektronikus forgalomba helyezése" megnevezésű költséget, előbbit a 81415, utóbbit a 81416 főkönyvi alszámlára könyvelte. A felperes ezen túlmenően közvetített szolgáltatások értékeként, illetve alvállalkozói teljesítés értékeként könyvelte le az alvállalkozói munkadíjakat 8151 "közvetített szolgáltatások alvállalkozók" elnevezésű főkönyvi számlán, valamint a gépjármű forgalomba helyezése során felmerült (okmányirodai ügyintézés, műszaki vizsgáztatás, elektronikus vizsgáztatás, előzetes eredetiség ellenőrzés, környezetvédelmi vizsgadíj stb.) költségeket a 8152 "közvetített szolgáltatások továbbszámlázása" főkönyvi számlán.

A felperes nem rendelkezett olyan analitikus nyilvántartásokkal, amelyből egyértelműen megállapítható az, hogy az általa igénybevett (közvetített) szolgáltatás mely megrendelő számára került továbbszámlázásra. Ugyanakkor a számlákon bár feltüntetésre került, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, azonban nem volt megállapítható, hogy a számlának mely tétele a közvetített szolgáltatás. A felperes ezen túlmenően nem rendelkezett olyan analitikus nyilvántartással sem, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy egy alvállalkozói teljesítmény mely adózói teljesítményhez kapcsolódik.

A felperes mind a közvetített szolgáltatások, mind az alvállalkozói teljesítések esetében csak megrendelő lapokkal rendelkezik, de a megrendelővel kötött írásbeli szerződéssel nem, a megrendelő lapból azonban nem tűnik ki sem a közvetített szolgáltatás igénybevételének lehetősége, illetve az alvállalkozói közreműködés lehetősége, és nem utal a megrendelő lap az általános szerződési feltételekre.

A felperes az alvállalkozóival keretszerződés alapján működött együtt, amely keretszerződések korábban keletkeztek, mint az egyes konkrét megrendelések.

A felperesnél 2011. július 18. napján indult a 330936/2011.III. sz. megbízólevél alapján a 2006-2010. évek vonatkozásában iparűzési adóbevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés.

Az elsőfokú adóhatóság a 2012. január 31. napján kelt 306021/2012.III. sz. határozatával a felperes terhére helyi iparűzési adónemben 1.567.900.-Ft. adókülönbözetnek minősülő adóhiányt állapított meg és 783.950.-Ft. adóbírságot, 434.930.-Ft. késedelmi pótlékot szabott ki a Htv. 35. § (1) bekezdése, 37. § (1) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 52. § 22.A. pontja, 52. § 36. pontja, 52. § 40. pontja és az Art. 19. § (2), 32. § (1) bekezdése alapján, valamint a Htv. 52. § 37. pontja és az Art. 170. § (1) és (2) bekezdése, valamint 165. § (1), (2), (3) bekezdése alapján. Indokolásában kifejtette, hogy elfogadta a 2006-2010. évek vonatkozásában felperes által bevallásokban közölt árbevétel összegét, mert az megegyezett a főkönyvi adatok alapján megállapítható nettó árbevétel összegével. Az eladott áruk beszerzési értéke vonatkozásában megállapította, hogy a 2006-2009. évek vonatkozásában nem tekinthető eladott áruk beszerzési értéke között elszámolható összegnek a 81415 főkönyvi alszámlára könyvelt "új autó dekonzerválása" költség és a 2007-2009. évek vonatkozásában a 81416 főkönyvi alszámlára könyvelt "új autó elektronikus forgalomba helyezése" költség, tekintettel arra, hogy ezek a ráfordítások nem képezik részét a továbbértékesített áru bekerülési értékének, mert nem az áru beszerzésével, hanem annak értékesítésével kapcsolatban merültek fel. Ezeket a költségeket a felperes, mint igénybevett szolgáltatást számolhatta el, amelyet azonban az iparűzési adóalap csökkentése során nem lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni. Erre tekintettel az eladott áruk beszerzési értékét ezekkel az összegekkel csökkentette a 2006-2010. évek vonatkozásában. A közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések körében megállapította, hogy nem számolható el adóalap csökkentő tételként a 8151 főkönyvi számlára "közvetített szolgáltatások alvállalkozók" elnevezésű alvállalkozói munkadíjak, valamint a 8152 főkönyvi számlára könyvelt gépjármű forgalomba helyezése során felmerült okmányirodai ügyintézéssel, műszaki vizsgáztatással, elektronikus vizsgáztatással, előzetes eredetiség ellenőrzéssel, környezetvédelmi vizsgáztatással kapcsolatos díjak, költségek. Ezek egyfelől nem minősülnek közvetített szolgáltatásoknak, mert nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, tekintettel arra, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége nem tűnik ki, a kiállított számlából nem állapítható meg a közvetítés ténye elkülönítetten a saját teljesítménytől. Ugyanakkor nem állt rendelkezésre olyan nyilvántartás, amelyből megállapítható lenne egyértelműen a felperes által igénybe vett szolgáltatás és az, hogy azt mely megrendelő számára számlázta tovább. A felperes maga sem tudta beazonosítani több esetben, hogy mely elvégzett munkához mely megrendelés tartozik. A felperes még a szúrópróbaszerűen kiválasztott kimenő és bejövő bizonylatokhoz sem tudta több esetben a munkamegrendelő lapokat csatolni. Ugyanakkor a munkamegrendelő lapon szereplő megrendelt munka leírása és a vállalkozó által kiszámlázott elvégzett szolgáltatás megnevezése több esetben tartalmilag nem egyezett meg. Másfelől alvállalkozói teljesítésként sem voltak ezek a költségek elszámolhatóak, mert a felperesnek az általa foglalkoztatott vállalkozókkal keretszerződései voltak, de ezek nem kapcsolódtak konkrét megrendeléshez, illetve megrendelői lapok tárgya szerinti munkákhoz, nem volt megállapítható analitikus nyilvántartás hiányában egyértelműen az, hogy egy adott vállalkozói teljesítmény mely adózói teljesítményhez kapcsolódott. A vállalkozókkal végeztetett munka, amely keretszerződésen alapul, időben hamarabb került megkötésre, mint a megrendelői lapok kiállítása, amely azt támasztja alá, hogy nem egy adott megrendelő általi munkához kapcsolódik. Így a vállalkozók által végzett szolgáltatást a felperes csak igénybe vett szolgáltatás értékeként számolhatta volna el. Megállapította továbbá, hogy az anyagköltség meghatározásakor az 51-es számlacsoporton belül az adóbevallásban közölt anyagköltség összege minden évben megegyezett a főkönyvi számlán elszámolt költségekkel.