5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról

Veszélyhelyzeti normák

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1)[2] A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(2)[3] A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(3)[4]

(4)[5]

Fogalommeghatározások

2. §

(1)[6] A rendelet alkalmazásában

a)[7] "jármű összeépítés": a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a (11) bekezdésben hivatkozott jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;

b) "egyedi vagy kis sorozatú gyártás": a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.

(2)[8] A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.

(3) Nem minősül átalakításnak

a)[9] olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi,

b)[10] a motor azonos típusú motorra történő cseréje,

c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;

d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;

e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;

f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;

g)[11] a külön jogszabályban* meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek,[12]

h)[13] a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít,

i)[14] a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer ("részecskeszűrő") utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja,

j)[15] a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.

k)[16] a kerékpárszállító eszköz felszerelése.

(3a)[17] A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű: a 16/B. § feltételeinek megfelelő olyan jármű, amelyen ideiglenesen, kísérleti jelleggel, a forgalomban való részvétellel járó vizsgálatot, műszaki változtatást hajtanak végre.

(3b)[18] A rendelet alkalmazásában:

a) fejlesztési célú nem autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett;

b) fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett;

c) az a) és b) pontban ismertetett meghatározásokat az MR. a 18. melléklet szerint további részekre bontja fel.

d)[19] cserefelépítményt szállító jármű: a típusjóváhagyási, a sorozat átalakítási engedélyezési, és az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyezési eljárásában az olyan jármű, amelyen a felépítmény - több felépítmény esetén valamennyi felépítmény - az alvázkeretről külső emelőszerkezet igénybevétele nélkül leemelhető, cserélhető.

(4)[20] A rendelet alkalmazásában

a) "forgalomba helyezés": a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,

b)[21] "gyártási év": a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,

c) "első használatba vétel": a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,

d) "új jármű": az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg,

e)[22] "közösségi jármű": az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,

f)[23] "gyártó": az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv,

g)[24] "jármű-honosítási eljárás": a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot,

h)[25] "forgalomba helyezés előtti vizsgálat": a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,

i)[26] "időszakos vizsgálat": a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,

j)[27] járműfejlesztő:

ja) olyan - jármű vagy járműegység fejlesztését végző - vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül,

jb) olyan - jármű vagy járműegység fejlesztését végző - vállalkozás, intézmény, amely alkalmazott kutatást vagy ezzel összefüggésben kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön vagy egyes járműegységeken,

jc) az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű gyártója, egyes járműegységek gyártója,

jd) a típusvizsgáló vagy

je) a ja)-jd) alpontban meghatározottak valamelyikével szerződéses kapcsolatban álló, járművek vagy járműegységek a továbbfejlesztését szerződés alapján végző vállalkozás.

k)[28] tesztvezető: olyan járművezető, aki úgy felügyeli valamely fejlesztési célú autonóm jármű tesztelését, hogy a tesztelt autonóm járműben tartózkodik, és képes arra, hogy bármikor haladéktalanul átvegye az irányítást a fejlesztési célú autonóm jármű felett,

l)[29] fejlesztési célú autonóm jármű tesztje: a fejlesztési célú autonóm jármű közforgalom elől elzárt úton, zárt tesztpályán vagy a közúti közlekedésben való részvétele, a járműfejlesztő által meghatározott vizsgálatok elvégzésére, a benne járművezetőként helyet foglaló tesztvezető irányításával és felügyeletével.

m)[30] e-segélyhívó rendszer: a járműbe épített érzékelők révén automatikusan vagy manuálisan bekapcsolódó vészhelyzeti rendszer, amely fedélzeti berendezésből, valamint az e-segélyhíváshoz szükséges adattovábbítás indítására, kezelésére és lebonyolítására szolgáló eszközökből áll, és amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és a 112-es segélyhívó számon alapuló hangátviteli csatornát hoz létre a jármű utasai és egy e-segélyhívási közbiztonsági válaszpont (KBVP) között.

n)[31] "hiányosság": műszaki hiba és a meg nem felelés egyéb esetei, amelyet az időszakos vizsgálat vagy közúti műszaki ellenőrzés során tártak fel.

(5)[32] A rendelet alkalmazásában

a) pótalkatrész: az az alkatrész, amely a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész pótlására szolgál,

b) tartozék: a járműre vagy járműbe felszerelhető vagy rögzíthető olyan alkatrész, amely nem a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített valamely alkatrész pótlására szolgál,

c) járműegység: az a részegység, amely elengedhetetlenül szükséges a jármű közúti forgalomban való biztonságos és környezetkímélő részvételéhez.

(6)[33] A rendelet alkalmazásában "gázüzemű jármű": az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.

(7)[34] A rendelet alkalmazásában "járműtípus": az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.

(7a)[35] E rendelet alkalmazásában "típuscsalád": olyan járműtípusok összessége, amelyek gyártmánya megegyezik, és a közlekedési hatóság eljárása során vizsgálandó műszaki jellemzőik tekintetében nem térnek el egymástól.

(8)[36] A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:[37]

a)[38] "traktor": a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom.

b) "munkagép": a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

ba)[39] "mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;

bb)[40] "mezőgazdasági vontatmány": olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak.

c) "üres tömeg": a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az "üres tömeg"-be.

d) "saját tömeg": a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.).

e) "műszakilag megengedett össztömeg": a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg.

f) "műszakilag megengedett legnagyobb terhelés": az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete.

g) "menetkész tömeg": a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege.

h)[41] "muzeális jellegű jármű": a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban* meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.[42]

i)[43] "versenyjármű": a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi,

j)[44] csuklós lassújármű: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.

(9)[45] A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

a) "M1 járműkategória": személygépkocsik,

b) "M2 járműkategória": legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

c)[46] "M3 járműkategória": több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és trolibuszok,

d) "N1 járműkategória": legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

e) "N2 járműkategória": több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

f) "N3 járműkategória": több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

g) "O1 járműkategória": legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,

h) "O2 járműkategória": több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

i) "O3 járműkategória": több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

j) "O4 járműkategória": több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.

(10)[47] A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az - alvázszámaival egyedileg azonosított - azonos járműtípushoz tartozó

a) kis sorozatú gyártással létrehozott,

b) kifutó sorozatba tartozó, vagy

c) külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott

járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.

(11)[48] E rendelet alkalmazásában "EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű": az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága

a) a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv vagy a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ("keretirányelv"), illetve e rendelet A. Függeléke alapján, továbbá

b)[49] a B. Függelék, illetve a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy

c)[50] a C. Függelék, illetve a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján

"EK típusjóváhagyó okmány"-t adott ki.

(12)[51] A rendelet alkalmazásában "bontási információk": azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.

(13)[52] A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. cikk (2) és (3) bekezdése határozza meg.

(14)[53] A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. Fejezete határozza meg.

(15)[54] A közúti ellenőrzéshez kapcsolódó egyes fogalmak:

a) "ellenőr": az elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére az illetékes hatóság által feljogosított személy,

b) "haszonjármű": elsődlegesen árufuvarozásra vagy személyszállításra kereskedelmi célokból - például ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállításra - vagy üzletszerűen használt gépjármű és pótkocsija vagy félpótkocsija,

c) "illetékes hatóság": a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzéséért felelős hatóság,

d) "kijelölt közúti ellenőrzési létesítmény": esetlegesen állandó vizsgálati berendezésekkel felszerelt, rögzített helyszín elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére,

e) "közút": általános közforgalmú út, például helyi, regionális vagy országos közút, főút, gyorsforgalmi út vagy autópálya,

f) "közúti műszaki ellenőrzés": a jármű közlekedésre való alkalmasságának váratlan, az illetékes hatóságok vagy közvetlenül e hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése,

g) "mobil ellenőrzési egység": a részletes közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges vizsgálati berendezések szállítható rendszere, a részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére jogosult ellenőrökkel,

h) "műszaki vizsgálat": a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 9. pontja szerinti vizsgálat,

i)[55]

j) "tagállami nyilvántartásba vett gépjármű": egy tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű,

k) "üzembentartó": az a személy, aki vagy amely a járművet tulajdonosként üzemelteti, vagy aki számára a tulajdonos engedélyezte a jármű üzemeltetését,

l) "vállalkozás": az 1071/2009/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott vállalkozás,

m) "rakomány": teherszállításra tervezett járműben vagy annak részén szokásosan elhelyezett, a járműhöz állandó jelleggel nem rögzített valamennyi áru, beleértve a teherszállító egységekben, például a járművön található rekeszekben, csereszekrényekben vagy konténerekben elhelyezett tárgyakat is,

n) "összehangolt közúti műszaki ellenőrzés": két vagy több tagállam illetékes hatósága által együttesen végzett közúti műszaki ellenőrzés.

(16)[56] E rendelet alkalmazásában országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomás a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomás.

II. FEJEZET

A JÁRMŰVEK TÍPUSVIZSGÁLATA

Típuskövetelmények

3. §[57]

(1) Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.

(2)[58] A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

(3) A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.

(4)[59] A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4-6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.

(5)[60] A jármű-honosítási eljárásban a járműtípus MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét - külön vizsgálat nélkül - teljesítettnek kell tekinteni.

Típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély[61]

4. §[62]

(1)[63]

(2)[64]

(3)[65]

(4)[66]

(5)[67]

(6)[68] Az e rendelet Függelékeinek hatálya alá nem tartozó járműtípusra kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a típusbizonyítvány jogosítottja részére három év, a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a kérelmező részére egy év.

(7)[69]

(8)[70] A jármű egyedi behozatala esetén - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.

(9)[71]

(10)[72] A közlekedési hatóság az (1)-(9) bekezdésben foglaltak alapján kiadott típusbizonyítványban, továbbá az egyedi- és sorozat forgalomba helyezési engedélyben meghatározott műszaki adatok alapján megállapítja a járműtípusok műszaki adatait (a továbbiakban: típus-adatbázis).

(10a)[73] A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű. A típus-adatbázis naprakész állapotáról és a közlekedési igazgatási hatóság számára elektronikus úton biztosított közvetlen hozzáférésről a közlekedési hatóság gondoskodik.

(11)[74] Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott "EK típusjóváhagyó okmány" alapján a közlekedési hatóság a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére-típusvizsgálat nélkül - általános forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Azon járműtípus esetében, amelyre a vonatkozó "EK típusjóváhagyó okmány" közlekedéshatósági informatikai rendszerben történő regisztrációja megtörtént, az általános forgalomba helyezési engedély kiadása a regisztrációnak a közlekedési hatóság informatikai rendszerében történő elfogadásával valósul meg.

(11a)[75] Az M1 és N1 járműkategóriába tartozó típus esetében a gyártó és a forgalmazó elektronikus úton, a közlekedési hatóság informatikai rendszerében kérelmezheti a (11) bekezdés szerinti általános forgalomba helyezési engedély kiadását.

(12)[76] Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban* meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.[77]

(13)[78] Közösségi járműre - ha az megfelel az e rendeletben és a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben a jármű-honosítási eljárásra előírt feltételeknek - egyedi forgalomba helyezési engedélyt nem kell kiadni. A járműre a műszaki adatlapot és a műszaki vizsgálati bizonyítványt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése nélkül, a jármű forgalomban tartására vonatkozóan a származási országban megszerzett jogosultság igazolása mellett, a 4/C. §-ban meghatározott jármű-honosítási eljárásban kell kiadni.

(14)[79] A (13) bekezdés és a 4/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Európai Gazdasági Térségben nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjárműre, amely a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 3-11. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősül.

(15)[80] Az egyedileg gyártott, a 2. § (10) bekezdésében meghatározott járműsorozatba nem tartozó, új, különleges ipari vagy szolgáltatási tevékenység gyakorlására szolgáló, áruszállításra nem alkalmas, N2, N3, O3, O4 járműkategóriába tartozó jármű, továbbá az M1 járműkategóriába tartozó járművek közül a lakóautó egyedi behozatala esetében a (8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (8) bekezdésben meghatározott műszaki feltételek tekintetében az EK jóváhagyási kötelezettségek helyett elfogadható az MR. 1. melléklet 5. pontja szerinti nemzetközileg elfogadott minősítési rendszer előírásainak megfelelő, közúti közlekedésre való alkalmasságot igazoló minősítés is.

4/A. §[81]

(1) A közlekedési hatóság minden naptári évre vonatkozóan - a járműgyártóktól vagy az általuk kijelölt importőröktől kapott adatszolgáltatás alapján - nyilvántartást vezet az illetékességi területén nyilvántartásba vett új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű adatairól az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében foglaltak szerint. A járműgyártó vagy az általuk kijelölt importőr minden naptári hónapot követő 15. napig megküldi a közlekedési hatóság részére a naptári hónapban nyilvántartásba vett új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű adatait.

(1a)[82] A közlekedési hatóság minden naptári évre vonatkozóan - a járműgyártóktól vagy az általuk kijelölt importőröktől kapott adatszolgáltatás alapján - nyilvántartást vezet az illetékességi területén nyilvántartásba vett új nehézgépjárművek adatairól az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt adattartalommal. A járműgyártó vagy az általuk kijelölt importőr minden naptári hónapot követő 15. napig megküldi a közlekedési hatóság részére a naptári hónapban nyilvántartásba vett új nehézgépjármű adatait.

(2) Az (1) bekezdéshez kapcsolódóan a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 715/2007/EK rendelet) szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsiknak a fajlagos szén-dioxid-kibocsátását a megfelelőségi nyilatkozatban rögzíteni kell.

(3) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat - a megelőző évre vonatkozóan - minden év február 28-ig megküldi az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére.

(4) A közlekedési hatóságnak a Bizottság erre vonatkozó külön kérésére is át kell adnia az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat.

(5) A közlekedési hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha az üzemelő járművek szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értéket.

(6) A közlekedési hatóság adatokat gyűjt és jelentést készít a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2007/46/EK irányelv) II. mellékletében meghatározott, 2610 kg referenciatömeget meg nem haladó, M2 és N2 kategóriájú járművek nyilvántartásba vételére, továbbá azon járművekre vonatkozóan, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerint kiterjesztették.

(7)[83] A közlekedési hatóság minden a negyedév végét követő második hónap 15-éig egyezteti a járműgyártóval vagy az általa kijelölt importőrrel a tárgyi negyedévben az (1) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokat.

Típusvizsgálat, típusvizsgálói jegyzék[84]

4/B. §[85]

(1) A járművek típusvizsgálatára - az Európai Közösség jogszabályaival összhangban - a Függelékekben meghatározottak alkalmazandóak. A Függelékek hatálya alá nem tartozó járműtípus esetében a típusvizsgálat az MR.-ben a járműkategóriához meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki.

(2)[86]

(3)[87]

(4)[88]

A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése (jármű-honosítási eljárás)[89]

4/C. §[90]

(1) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését a közlekedési hatóság kérelemre, a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján, jármű-honosítási eljárás során végzi. A jármű-honosítási eljárásra az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, azok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjai, valamint e személyek - a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott - hozzátartozóinak használatában lévő járművek forgalomba helyezésének engedélyezési, valamint az azt követő időszakos műszaki felülvizsgálati eljárása során mindaddig, amíg a tulajdonos vagy üzembentartó erre való jogosultságát a külföldi fegyveres erő, a Magyarország területére települt katonai szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság igazolja.

(3)[91] Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó, a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek és hozzátartozóik használatában lévő járművek forgalomba helyezésének engedélyezési, valamint az azt követő időszakos műszaki felülvizsgálati eljárása során mindaddig, amíg a tulajdonos vagy üzembentartó erre való jogosultsága igazoltan fennáll.

(4) A jármű-honosítási eljárásban a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges, valamint a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (4) bekezdésében meghatározott további adatait a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján, a származási országban kiadott okmányok figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A jármű-honosítási eljárás a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgálóállomáson, valamint az M1 és N1 járműkategóriába tartozó járművek esetében az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomáson is elvégezhető.

(6) A jármű-honosítási eljárás során a jármű származási országának illetékes hatósága által meghatározott - a jármű forgalmi engedélyében vagy egyéb hatósági bizonyítványában feltüntetett - jogosultságokat és korlátozásokat is figyelembe kell venni. A közlekedési hatóság dönt arról, hogy azokat további vizsgálat mellőzésével megadottnak vagy megállapítottnak tekinti, vagy az engedély megadását további vizsgálathoz köti. A közlekedési hatóság által megállapított jogosultságokat, korlátozásokat a "Műszaki adatlapon" fel kell tüntetni.

(7) A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott "Megfelelőségi nyilatkozat" alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.

(8) A jármű-honosítási eljárás során végzett szemlén kívül a 12. §-ban meghatározott időszakos vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályát meghaladó idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri.

(9) A jármű-honosítási eljárásban kiadott "Műszaki adatlapon" a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályával megegyezően, de legfeljebb a 11. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamban kell megjelölni.

Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálata

5. §

(1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie

a) a járműtípus azonosításához szükséges adatok megállapítására;

b) annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, továbbá

c)[92]

(2)[93]

Lassú jármű és pótkocsija típusvizsgálata

6. §

(1) Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges

a) a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint a közúton pótkocsi vontatására készült lassú jármű, továbbá

b) a lassú jármű közúti teherszállításra készült pótkocsija

tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül

a) személyszállításra készült lassú járműnek az a jármű, amelyen a vezető ülésén kívül csak egy ülőhely van,

b) teherszállításra vagy pótkocsi vontatására készült lassú járműnek az a jármű, amely csak a rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök, illetőleg berendezések szállítására, vontatására készült.

(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.

(4) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Segédmotoros kerékpár típusvizsgálata

7. §

A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Típusbizonyítvány érvényességének meghosszabbítása, újabb típusbizonyítvány kiadása[94]

8. §[95]

(1)[96]

(2) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.

III. FEJEZET

JÁRMŰVEK ÖSSZEÉPÍTÉSE

Összeépítés

9. §

(1)[97] A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.

(2)[98] Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a közlekedési hatóság az engedély záradékolásával igazolja.

(3)[99] Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-f) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető:[100]

a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,

b) különleges - a közúti áruszállításra nem alkalmas - egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),

c)[101] legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,

d)[102] a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá

e)[103] az MR. 112/B. és 112/C. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.

f)[104] trolibusz.

(4)[105] Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.

(5) Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.

(7)[106] Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a közlekedési hatóságnak. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a közlekedési hatóság az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.

Egyedi és kis sorozatú gyártás[107]

9/A. §[108]

(1)[109] Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság adja ki.

(2) Kis sorozatú gyártással

a) a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, "null-széria"),

b) a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg

c) a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával - e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával - kialakított egyedi jármű (ún. "kit-car")

hozható létre.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.

(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a közlekedési hatóság abban az esetben adja ki, ha[110]

a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint

b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.

(5)[111]

(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7)[112] Az egyedi összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek, a sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül, amelyek időbeli hatálya a kiadásuktól számított egy év.

IV. FEJEZET

GÉPJÁRMŰRE, MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓRA ÉS EZEK PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat

10. §

(1)[113] A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, és ezek pótkocsija - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.

(2)[114] A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján kell kérni a közlekedési hatóságtól. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható.

(3)[115] Muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatát - egyedi forgalomba helyezési engedély nélkül - a muzeális minősítését tanúsító muzeális jármű-igazolás alapján kell elvégezni.

(4)[116] A közlekedési hatóság engedélye alapján nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt az új járművet, amelyet a teljes járműre kiadott EK típusjóváhagyás alapján a gyártója, vagy a gyártót képviselő hazai forgalmazó értékesít, ha

a)[117] a típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a 4. § (11) bekezdése szerint a közlekedéshatósági informatikai rendszerben adta ki az általános forgalomba helyezési engedélyt, vagy,

b) az M2, M3, N2, N3 és O járműkategóriába tartozó jármű esetében a gyártó

Megfelelőségi nyilatkozatot (a továbbiakban: COC okmányt) adott ki.

(4a)[118] A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(4b)[119] A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság a tulajdonos kérelmére, az eredeti COC okmány benyújtása esetén adja ki a Műszaki adatlapot.

(4c)[120] A közlekedési hatóság a COC okmány alkalmazásával történő forgalomba helyezési eljárás keretében a jármű műszaki adatainak a típus-adatbázissal való összevetését haladéktalanul, de legfeljebb öt napon belül elvégzi. Ezen eljárás során a "Műszaki adatlap" kiadása mellett a jármű ellenőrzött műszaki adatait a közlekedési hatóság elektronikus úton adja át a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) részére.

(4d)[121] Ha az új jármű kereskedelmi forgalomba hozatala a közlekedési hatóság vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett gépjárműfenntartó szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban együtt: vizsgáló állomás) történik, a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során kiadott vagy elektronikusan átadott Műszaki adatlap adatainak kiegészítésével kiadott új Műszaki adatlapon - a változtatással érintett jellemzők MR.-ben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzésére korlátozott időszakos vizsgálat alkalmazásával - a vizsgabiztos megállapíthatja[122]

a) a vonószerkezettel felszerelt jármű vontatásra való alkalmasságát, amennyiben a járműtípus a típusbizonyítvány alapján vontatásra alkalmas, valamint

b) a megkülönböztető- és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján jogosult üzemben tartó járműve esetében a jármű figyelmeztető- vagy megkülönböztető jelzésekkel való felszereltségét.

(5)[123] Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(6)[124] A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(7)[125] A használt gépjármű és a gépjármű pótkocsija forgalomba helyezés előtti vizsgálata során - a muzeális jellegű jármű kivételével - külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén előzetes eredetiségvizsgálatot is kell végezni.

(8)[126]

(9)[127] A hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson (a továbbiakban: vizsgáló állomás) a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) végzi.

(10)[128] A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát, és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(11)[129]

(12)[130]

(13)[131]

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

11. §

(1)[132] Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésében meghatározott esetben ki kell adni a vizsgálatot kezdeményező részére a megfelelt minősítésű "Műszaki vizsgálati bizonyítványt" és "Műszaki adatlapot", amely tartalmazza:

a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,

b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint

c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint - gépjárművek esetén - a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.

(2)[133] A "Műszaki adatlap" a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő hat hónapig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig használható fel.

(3)[134] Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított

a)[135] az autóbusznál, a trolibusznál a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,

b)[136] a motorkerékpárnál, a T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b és T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a "méhesházas" különleges felépítményű gépkocsinál és ilyen felépítményű pótkocsinál, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi, a T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b és T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsijánál

ba) új jármű esetében négy évben,

bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, három naptári éven túl két évben,

c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,

d) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő

da) 4 naptári éven belül két évben,

db) 4 naptári éven túl egy évben,

e)[137] OT betűjelű különleges rendszámmal üzemeltetett muzeális jellegű jármű, valamint a T1, T1a, T2, T2a, T3, T3a, T4, T4.1a, T4.2a, T4.3a járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató és a kizárólag e járműkategóriákba tartozó mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében öt évben,

f)[138] versenyjármű esetében 1 évben

kell meghatározni.

(3a)[139] Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeli hatályának (műszaki érvényességi idejének) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik, a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani.

(4)[140] Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő - az MR.-ben meghatározott - üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.

(5)[141] Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.

(6)[142] A forgalomban való részvétel korlátozása és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek a jármű:

a) megengedett sebességére,

b)[143]

c) konstrukciós jellemzői által meghatározott használati korlátozásra, így különösen:

ca) a kiegyenlítőmű nélküli hajtott tengellyel rendelkező L7e kategóriájú jármű esetében 40 km/óra sebességkorlátozásra, továbbá

cb) a járműgyártó által előírt üzemeltetési korlátozásra.

cc)[144] a versenyjárművek használatára.

(7)[145] Ha a jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a műszaki, közlekedésbiztonsági, vagy környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, a forgalomban való részvételt a közlekedési hatóság nem engedélyezi.

(8)[146]

(9)[147]

Versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásához szükséges versenyjármű szemle eredményén alapuló intézkedések[148]

11/A. §[149]

(1)[150] A versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott fővárosi és vármegyei kormányhivatal által végzett versenyjármű szemlén, az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által a járműre kiállított gépkönyv és szakvélemény alapján történik.

(2) A versenyjármű szemle során ellenőrizni kell, hogy a versenyjármű megfelel-e az MR.-ben foglalt feltételeknek.

(3)[151] Ha a versenyjármű megfelel az MR.-ben foglalt feltételeknek, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott fővárosi és vármegyei kormányhivatal kiállítja az ideiglenes forgalmi engedély kiadásához szükséges "Műszaki Adatlap"-ot, amelynek időbeli hatályát egy évben határozza meg.

A környezetkímélő gépjárművekkel kapcsolatos hatósági vizsgálat[152]

11/B. §[153]

(1) Az MR. 2. §-ában meghatározott környezetkímélő gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása és a környezetkímélő jelleg megállapítása csak gyári kivitelű gépkocsi esetében végezhető el

a) a típusbizonyítványban meghatározott adatok,

b) a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett adatok, amennyiben ez a gépkocsihoz rendelkezésre áll,

c) a járműimportőr vagy az adott járműtípus hazai kereskedelmi képviselete által rendelkezésre bocsátott adatok vagy

d) az a)-c) pontban meghatározott adatok hiányában típusvizsgáló szakértői intézmény szakvéleménye

alapján.

(2) Az időszakos vizsgálat vagy a közlekedési hatóság által végzett szemle során az üzembentartó kérheti a gépkocsi korábban megállapított 5. környezetvédelmi osztályba sorolás módosítását, amennyiben a gépkocsi az MR. 2. § (6) bekezdésében meghatározott környezetkímélő gépkocsi körébe tartozik.

(3) Ha az MR. 5. számú melléklet "II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása" pontjában foglalt táblázat 5. számú kódjával megjelölt járműkörbe tartozó hibrid hajtású gépkocsit az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb osztályba sorolták, akkor az üzembentartó kérheti a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását.

(4) Az időszakos vizsgálat vagy a közlekedési hatóság által végzett szemle során az üzembentartó kérheti a motorkerékpár környezetkímélő motorkerékpárnak történő besorolását, amennyiben a gyári kivitelű motorkerékpár az MR. 2. § (6a) bekezdésében meghatározott környezetkímélő motorkerékpár körbe tartozik.

(5) Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a (4) bekezdésben foglalt kérelem teljesítésének feltételei fennállnak, a környezetkímélő motorkerékpár besorolására utaló záradékot a Műszaki Adatlapon feltünteti, és erről a Nyilvántartót elektronikus úton is értesíti.

Időszakos vizsgálat

12. §

(1)[154] A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsija forgalmi engedélyének időbeli hatályát az időszakos vizsgálatot követően a KR. alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi és az MR. 111. és 112. §-ában előírt követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.

(2)[155] Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.

(3)[156]

(4)[157]

(5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.

(6)[158] Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19. és 21. §-a kivételével az időszakos vizsgálatot végző vizsgáló állomás

a) ellenőrzi

aa) az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását,

ab) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállását,

ac) a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint

ad) a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó - az Európai Unió közvetlenül hatályosuló jogi aktusaiban vagy a jogszabályokban meghatározott - külön feltételek teljesítését;

b) rögzíti

ba) a gépjárművek esetében - a versenyjárművek kivételével - a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket,

bb) az 5. számú melléklet 2. pont 2.5. alpontjában meghatározott adatokat; és

c) a b) pont bb) alpontja alapján összegyűjtött adatokat elektronikusan megküldi a közlekedési hatóság részére.

(7)[159] Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a vizsgáló állomáson a 2. § (3) bekezdés e), f), g), h) és i) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az MR. 5-8. §-ait és 19. §-át - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.

(7a)[160] Az MR. 9. § (3) bekezdésében meghatározott követelmény teljesítésének ellenőrzése - a trolibuszok kivételével -, ha a hibrid és tisztán elektromos hajtáslánc elemei a vizsgálat során sértetlenek és gyári kivitelűek, nem része az időszakos vizsgálatnak.

(8)[161] Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a vizsgáló állomáson azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,

a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,

b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat

ba) a jármű nem megfelelő műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapota miatt vonták vissza, vagy

bb) egyéb okból vonták vissza, és az engedély időbeli hatálya lejárt.

(9)[162] Az időszakos vizsgálat kizárólag a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott közúti gépjármű-közlekedési hatóságként kijelölt szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson végezhető el, ha a járművet

a) a személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatást végző jármű alkalmassági vizsgálatával és oktató jármű minősítéssel egy eljárásban végzett időszakos műszaki vizsgálat kivételével, az időszakos vizsgálathoz kapcsolódó más hatósági eljárás szerint is ellenőrizni kell,

b) a közlekedési hatóság a 14. § (7) bekezdése alapján vizsgálatra rendelte,

c) átalakították,

d) a 2. § (3) bekezdés f), h), i) vagy j) pontja szerint - átalakításnak nem minősülő módon - megváltoztatták,

e) a 11/A. § alapján versenyjárműnek minősítették, vagy

f) mozgáskorlátozottak közlekedésére alakították ki, a kialakítás utáni első vizsgálat esetében.

(9a)[163] A (9) bekezdés d) pontja alól kivételt képez az a járműre felhelyezett autóüveg fólia, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt adott.

(9b)[164] A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a honvédelmi és rendvédelmi szervek, valamint az egyéb állami feladatot ellátó szervek által üzemeltetett, valamint a CD betűjelű rendszámtáblával ellátott járművek időszakos műszaki vizsgálata a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson is elvégezhető.

(9c)[165] A személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatást végző jármű alkalmassági vizsgálatával és oktató jármű minősítéssel egy eljárásban végzett időszakos műszaki vizsgálatok az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomásokon is elvégezhetőek.

(10)[166]

(11)[167] Az időszakos vizsgálat során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás járhat el.

(12)[168] A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező vizsgabiztos végzi.

(13)[169] A vizsgáló állomáson az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit, technológiáját és az ügyrendet az 5. számú melléklet határozza meg. A kizárólag környezetvédelmi tanúsítást végző vizsgáló állomáson (a továbbiakban: környezetvédelmi vizsgáló állomás) biztosítandó tárgyi feltételekre, technológiára és ügyrendre a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(14)[170] Az időszakos vizsgálat során a járműazonosítók ellenőrzése, valamint a kilométer-számláló műszer által jelzett érték megállapítása szemrevételezéssel történik.

(15)[171]

(16)[172]

(17)[173]

(18)[174] Az időszakos vizsgálatot megelőzően elvégeztethető a jármű környezetvédelmi felülvizsgálata környezetvédelmi vizsgálóállomáson is.

(19)[175] A környezetvédelmi vizsgálóállomás a felülvizsgált jármű környezetvédelmi jellemzőit a közlekedési hatóság elektronikus rendszerében rögzíti és - a "Műszaki adatlap" részét képező "Környezetvédelmi adatlap"-ot kiállításával - tanúsítja a jármű környezetvédelmi felülvizsgálaton való megfelelőségét.

(20)[176] A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat során a környezetvédelmi követelmények megtartása tekintetében elfogadja a környezetvédelmi vizsgálóállomáson 30 naptári napnál nem régebben kiállított, megfelelt minősítést tartalmazó "Környezetvédelmi adatlap"-ot.

(21)[177] A 4/C. § (2) és (3) bekezdése szerint jogosultság tulajdonos, üzembentartó általi igazolása esetén a jármű időszakos vizsgálata során a közlekedési hatóság nem ellenőrzi a járműre

a) az MR.-ben a fényjelző berendezések színeire vonatkozó,

b) az MR. 43. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint

c) az MR. 93. § (1) bekezdésében meghatározott

követelményeket.

(22)[178] Ha a 4/C. § (2) és (3) bekezdése szerint jogosultságát a jármű tulajdonosa, üzembentartója nem tudja igazolni, a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot e fejezet szabályai szerint folytatja le.

(23)[179] A (21) bekezdésben foglaltak nem érintik a jármű üzembentartójának a jogszabályban meghatározott azon kötelezettségét, hogy a járműre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek meg kell felelni a közúti közlekedésben történő részvétel esetén.

A vizsgabiztosokra vonatkozó feltételek[180]

12/A. §[181]

(1)[182]

(1a)[183] A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:

a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,

b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,

(1b)[184] A vizsgabiztos részére biztosítani kell a tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi adathoz történő folyamatos elektronikus hozzáférést.

(2)[185]

(2a)[186]

(3)[187]

(4)[188]

(5)[189]

(6)[190]

(7)[191]

(8)[192]

(9)[193]

(9a)[194]

(9b)[195]

(9c)[196]

(9d)[197]

(10) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.

A vizsgáló állomásra vonatkozó feltételek[198]

12/B. §[199]

Vizsgáló állomási tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely a következő feltételeknek megfelel:

a) a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,

b) az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez az e rendelet alapján előírt feltételeket biztosítja,

c) a közlekedési hatóság Nyilvántartásában szereplő vizsgabiztost alkalmaz a teljes vizsgáztatási időszakban,

d)[200]

Az időszakos vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

13. §

(1)[201] Az időszakos vizsgálat eredményéről a közlekedési hatóság elektronikus úton a Nyilvántartót értesíti, továbbá a következő időszakos vizsgálat határidejét (műszaki érvényességi idejét) is tartalmazó - az 5/A. mellékletben meghatározott tartalmú - Műszaki vizsgálati bizonyítványt ad ki. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel:

a) a 11. §-ban meghatározottak szerint megállapítja a következő időszakos vizsgálat időpontját,

b) a KR.-ben meghatározottak szerint a következő időszakos vizsgálat időpontját műszaki érvényességi időként a forgalmi engedélybe bejegyzi,

c) a rendszámtáblán korábban rögzített rendszám érvényesítő körcímkét és a környezetvédelmi plakettet eltávolítja,

d) az időszakos vizsgálat elvégzését, a kiadott Műszaki vizsgálati bizonyítványt azonosító adatokat, az időszakos vizsgálatkor rögzített kilométer-számláló állást, továbbá a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(1a)[202] A jármű átalakítását, alkalmazási engedély alapján történő megváltoztatását, vagy egyéb okból bekövetkezett műszaki adatváltozását követő időszakos vizsgálata esetén Műszaki adatlapot is ki kell adni. A Műszaki adatlapon - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - fel kell tüntetni az átalakításra utaló záradékot és a megváltozott műszaki adatokat. A Műszaki adatlap adattartalmáról a Nyilvántartót elektronikus úton is értesíteni kell.

(1b)[203] Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek komoly hiba miatt az 5. számú melléklet 5.2. pontja szerint nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedély érvényességét legfeljebb két hónappal hosszabbítja meg, és ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(2)[204] Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét és a környezetvédelmi plakettet eltávolítja és ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(3)[205] Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban

a) forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg

b) a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy

c) a külön jogszabály* szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,[206]

a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó "Műszaki adatlap"-ot kell kiadni.

(4)[207] A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott "Műszaki adatlap" kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.

(5)[208] A járművet vizsgálatra bemutató személyt tájékoztatják arról, ha olyan hiányosságokat állapítottak meg a járművel kapcsolatban, amelyeket ki kell javítani.

Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésének engedélyezésére vonatkozó intézkedések[209]

13/A. §[210]

(1)[211] Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító - az MR. 112/A. §-ában meghatározott - engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát a (3) és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű-honosítási eljárásához, a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához, vagy a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történhet. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.

(2)[212]

(3)[213] Az engedély időbeli hatályát az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően kell megállapítani.

(4)[214] Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását - az időszakos vizsgálathoz a 12. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeken túl - az MR. 112/A. §-ában és 15. számú melléklet 6. és 8. pontjában foglalt üzemeltetési műszaki feltételek vizsgálata alapján kell végezni. Az autóbusz gyártási évét tizenkét naptári évvel meghaladó korú autóbusz esetében az engedély időbeli hatálya meghosszabbításának további feltétele a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló miniszteri rendelet 2. számú mellékletében előírt további műszaki feltételeknek való megfelelőség is.

(5)[215] A típusvizsgálót, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - a közlekedési hatóság által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a közlekedési hatóság jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgáló végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.

(6) A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében - az autóbusz üzembentartójának költségére - ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:

a) az autóbusz típusához rendelkezésére álló típusbizonyítványban vagy nemzetközi jóváhagyási okmányban foglalt adatokat, valamint

b) más kijelölt vizsgálóállomás által készített, emelt sebességű közlekedésre vonatkozó és egyéb szakvéleményeket,

amennyiben azok az MR. 15. számú mellékletének tartalmával összhangban állnak és a vizsgált járműre vonatkoztathatók.

Műszaki vizsgálati bizonyítvány[216]

13/B. §[217]

(1) A Műszaki vizsgálati bizonyítvány az az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam által kiállított olyan bizonyítvány, amely a közúti forgalomban részt vevő jármű műszaki alkalmasságát igazolja.

(2) A haszonjárműhöz 2018. május 20. után kiállított "Műszaki vizsgálati bizonyítvány" a forgalmi engedélyhez tartozóan hatósági engedélynek minősül.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedélyként elfogadható a Műszaki Vizsgálati Bizonyítvány

a) eredeti példánya,

b) hiteles másolata vagy

c) elektronikusan hozzáférhető példánya.

(4) A "Műszaki vizsgálati bizonyítvány" adatait elektronikus úton továbbítani kell a közlekedésért felelős miniszter részére. Ezeket az adatokat legalább három évig meg kell őrizni.

Közúti ellenőrzés[218]

14. §[219]

(1)[220] A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:[221]

a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),

b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),

c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),

d)[222] a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),

e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),

f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),

g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés)

h)[223] az MR.-ben meghatározott alternatív üzemanyaggal hajtott és intermodális szállítást végző járművekre

vonatkozó - jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt - követelmények teljesítését.

(3)[224] A (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek alkalmazandók. A kockázatértékelési rendszeren alapuló járműkiválasztás módszertanát, a jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok adattartalmát és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.

(4)[225] Az elsődleges közúti műszaki ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során jogsértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.

(4a)[226] A magyar hatóság által kiállított forgalmi engedéllyel vagy a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólappal rendelkező jármű esetén a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ellenőrző közlekedési hatóság nevében eljáró hatósági személy a helyszínen a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztését a járműnyilvántartásba bejegyzi, és ezzel egyidejűleg - ha rendelkezésre áll - az állandó forgalmi engedélyt vagy igazolólapot elveszi.

(5)[227] A közlekedési hatóság a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését - az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően - igazolják.

(6)[228] A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjában meghatározott közúti ellenőrzések esetén, a (7) bekezdésben foglalt szempontok alapján a közlekedési hatóság a járművet részletesebb, műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja a legközelebbi - de legfeljebb 100 km távolságon belül lévő - mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy vizsgálóállomáson, amelynek helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.

(7) A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy[229]

a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

b)[230] a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be,

c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.

(8)[231] A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.

(9)[232] Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor - szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett - a külön jogszabály szerinti eljárást is lefolytatja.

(10)[233] Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy

a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, vagy

b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást

a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.[234]

(11)[235] A közlekedési hatóság a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - az ellenőrző szerv legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

(12) A (7)-(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.

(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy[236]

a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,

b)[237]

c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,

a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

(14)[238] E § rendelkezései alapján a közúti ellenőrzés keretében meghozandó döntéseket a közlekedési hatóság eljáró tagja hozza meg.

(15)[239] A részletes közúti műszaki ellenőrzéseket a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, közúti ellenőr végezheti. Az ellenőrzött jármű mozgatását az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

(16)[240] A közlekedési hatóság a járművet - közúti ellenőrzés hiányában is - műszaki vizsgálatra rendelheti be, amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy a jármű az 5. számú melléklet 3.2.2. pontja szerinti komoly vagy veszélyes hiányossággal rendelkezik.

Telephelyi ellenőrzés

15. §

(1)[241] A közlekedési hatóság a jármű telephelyén is ellenőrizheti az olyan jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A közlekedési hatóság elnöke a végrehajtás egységessége érdekében a részletes műszaki feltételekről - a közlekedésért felelős miniszter jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.

(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.

(3)[242] Ha a közlekedési hatóság a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű

a) a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a járművet vizsgálatra rendeli,

b)[243] ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti, az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(4)[244] Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az - a vizsgálati feltételek hiányában - egyértelműen nem állapítható meg, a közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendelheti be.

(5)[245] A jármű telephelyén végzett ellenőrzés - az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül - kiterjedhet:

a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint

b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó - jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott - követelmények,

c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés)

d)[246] az üzemben tartott járművekre vonatkozó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben előírt biztosítási kötelezettség

megtartásának ellenőrzésére.

(6)[247] A közlekedési hatóság jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.

(7)[248] A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb 5 nap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.

(8)[249] E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak a közlekedési hatóság saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.

(9)[250] A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, közigazgatási hatósági eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.

A sérült jármű biztosító által kezdeményezett vizsgálata[251]

15/A. §[252]

Átalakítás

16. §

(1)[253]

(2)[254]

(3) Az átalakítás során a jármű fajtája csak abban az esetben változtatható meg, ha[255]

a) - különleges indokolt esetben - speciális rendeltetésű tehergépkocsi keletkezik,

b) 3500 kilogrammot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi átalakítása során lakófelépítményű gépkocsi keletkezik,

c) az átalakítás során keletkező járműfajta az átalakításra kerülő típus gyári változataként is létezik; motorkerékpár segédmotorkerékpárrá ebben az esetben sem alakítható át.

d)[256] 65 kW (88,4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú jármű keletkezik.

e)[257] az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban* előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét.[258]

f)[259] autóbusz átalakítását követően trolibusz keletkezik.

(4)[260]

(5) Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6)[261] A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.

(7)[262] Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a közlekedési hatóság az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti kategóriába sorolás, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolásának adatait - a 10. § (12) bekezdésében foglaltakat alapul véve - a műszaki adatlapon rögzíteni kell.

(8)[263] Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a közlekedési hatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9)[264] Öt évig érvényes sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedély alapján, az engedélyben meghatározott technológia megtartásával az átalakítást elvégezheti más - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben feltételeknek megfelelő - gépjárműfenntartó szervezet is, amennyiben rendelkezik a sorozat átalakítási engedély jogosultja által az átalakítani kívánt járműhöz kiadott hozzájárulással.

(10)[265] A sorozatszerűen átalakított járműveket a vizsgáló állomáson kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a közlekedési hatóság - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozat átalakítási engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) kiterjedően - kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.

Részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítése[266]

16/A. §[267]

(1) A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedélyt a közlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelemhez csatolni kell

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy típusvizsgáló által két évnél nem régebben kiállított olyan szakvéleményt, amely igazolja, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer megfelel az MR.-ben foglaltaknak, továbbá

b) a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését végző gépjárműfenntartó szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik a beépítéshez szükséges feltételekkel és technológiával.

(2) Az alkalmazási engedély alapján a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését az alkalmazási engedélyben megjelölt gépjármű fenntartó szervezet végezheti.

(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban elvégzett részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítés esetén - a részecskeszűrő gyártója és a beépítést végző által kiadott, a részecskeszűrő és a beépítés megfelelőségét igazoló okirat alapján - a közlekedési hatóság az általa üzemeltetett vizsgáló állomáson elvégzett időszakos vizsgálat keretében ellenőrzi az MR.-ben foglaltaknak való megfelelőséget.

(4) A részecskeszűrő utólagos beépítése esetén az időszakos vizsgálatról kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a részecskeszűrű beépítésére és a részecske osztályra (PMO) utaló záradékot.

Fejlesztési célú jármű[268]

16/B. §[269]

(1) A járműfejlesztő a tevékenység megkezdését a közlekedésért felelős miniszter részére - a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott tartalmú bejelentőlap benyújtásával - bejelenti. A bejelentett adatokat a közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásba veszi. A 2. § (3b) bekezdésében meghatározott fejlesztési célú járművek közúti tesztje abban az esetben végezhető, ha a bejelentés alapján nyilvántartásba vett adatok azokra kifejezetten vonatkoznak.

(2)[270] A fejlesztési célú autonóm járművek közúton történő tesztelését végző járműfejlesztő akkor vehető nyilvántartásba, ha rendelkezik belső minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó szabályzattal, amely kiterjed az általa végzett fejlesztési folyamatokra, azok dokumentálására, az azok körében történő változtatások jóváhagyására, továbbá a tesztelési folyamatokra, beleértve abba a közúti tesztelést is, valamint az e rendeletben foglalt feltételeket maradéktalanul teljesíteni tudja. Amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn, a közlekedésért felelős miniszter a 2. § (3b) bekezdés b) pontjában meghatározott járművek tekintetében a nyilvántartásba vételt megtagadja, illetve az azokra vonatkozó adatokat törli a nyilvántartásból.

(3)[271] A közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásában szereplő járműfejlesztő kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a fejlesztési célú járműre tesztelés céljából ideiglenes rendszámtáblát ad ki.

(4) A járműfejlesztő kérelmére a már forgalomba helyezett járművet a jármű vizsgálatát végző közlekedési hatóság - az (5)-(7) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - fejlesztési célú járművé minősíti. Az engedélyt - a jármű szemléje keretében - a közlekedési hatóság "fejlesztési célú jármű" záradékkal ellátott "Műszaki adatlap"-on adja meg, amelyet elektronikus úton is átad a Nyilvántartónak.

(5) A járműfejlesztő a (4) bekezdés szerinti fejlesztési célú jármű üzemeltetése során naprakészen dokumentálni köteles a járművön végrehajtott, az MR.-ben meghatározott követelményeket érintő műszaki változtatásokat. E dokumentációt a járműfejlesztő a fejlesztési célú jármű üzemeltetésének befejezését követően öt évig köteles megőrizni.

(6)[272] A (4) bekezdés szerinti fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás nem eredményezheti a jármű eredeti környezetvédelmi és a közúti közlekedés többi résztvevőjére nézve a közlekedésbiztonsági tulajdonságainak balesetveszélyes romlását. A kifejezetten a környezetvédelmi tulajdonságok javítását célzó műszaki változtatás esetében a jármű környezetvédelmi tulajdonságainak igazolására - a szakértői intézmény vizsgálatának mellőzésével - a járműfejlesztő arra vonatkozó nyilatkozata szükséges. A fejlesztési célú járművek speciális kialakítású, módosított utasterében mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a járműben helyet foglaló személyek biztonsága ne romoljon vagy csak a lehető legkisebb mértékben sérüljön.

(6a)[273] Ha a fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás a közlekedési hatóság által igazoltan a jármű eredeti környezetvédelmi tulajdonságainak, vagy a közúti közlekedés többi résztvevőjére nézve a közlekedésbiztonsági tulajdonságainak balesetveszélyes romlását eredményezi, a közlekedési hatóság a jármű fejlesztési célú minősítését visszavonja, és a 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott járműfejlesztői kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a járműfejlesztő neve és címe,

b) a jármű gyártmánya, típusa, kategóriája, a felépítmény típusa,

c) a jármű forgalmi rendszáma,

d) a jármű alvázszáma és motorszáma (motorkódja),

e)[274] a járművön tervezett - időszakos műszaki vizsgálat során a fejlesztési célú járművön már végrehajtott - fejlesztés, módosítás vagy műszaki beavatkozás céljának és műszaki terjedelmének bemutatása.

(8) A fejlesztési célú jármű üzemeltetési felelősségét a járműfejlesztő viseli.

(9)[275] Ha a fejlesztési célú jármű a 2. § (3b) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célú autonóm járműnek minősül, úgy a járműfejlesztő teljesíti a fejlesztési célú autonóm járművek tesztelésére vonatkozó, 13. számú mellékletben meghatározott feltételeket is.

(10)[276] A járműfejlesztő az autonóm jármű vezetésére a 13. számú melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő tesztvezetőt jelöl ki, és a vezetési tevékenységéről nyilvántartást vezet.

V. FEJEZET

LASSÚ JÁRMŰRE ÉS PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat, közúti és telephelyi ellenőrzés

17. §

(1)[277] A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy a KR. 63/A. § (2) bekezdés 6. pontja alapján kiadott rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.

(2) E § alkalmazása szempontjából

a) személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,

b) nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.

(3)[278] Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a közlekedési hatóság azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.

(4)[279] A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a közlekedési hatóságtól kell kérni.

(5)[280] Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint - a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.

(6)[281] Az időszakos vizsgálat határidejét

a) a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,

b) a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,

c) minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben

kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.

(7)[282] A lassú járműnek és pótkocsijának

a) forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. §-ban,

b) időszakos vizsgálatára a 12. és 13. §-ban,

c) közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,

d) telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban

foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Lassú jármű átalakítása

18. §

(1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.

VI. FEJEZET

SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLAT

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat és közúti műszaki ellenőrzés

19. §[283]

(1)[284] A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a közlekedési hatóságnál be kell mutatni. Ha a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.

(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokat - a típusbizonyítvány alapján - a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.

(3)[285] A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó, illetőleg a közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.

(4) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a járműkategória besorolást megalapozó műszaki jellemzőket a jármű gyári adatai, a járművön a gyártó által feltüntetett adatok, illetve - ezen adatok hiányában - ellenőrző mérések alapján kell meghatározni,

b) a vizsgálat technológiáját a járműkivitel sajátosságai határozzák meg,

c)[286] eredetiségvizsgálatot nem kell végezni,

d) a külön jogszabályban a segédmotoros kerékpárokhoz meghatározott rendszámtábla típust kell megállapítani.

(5) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálata eredményén alapuló intézkedésekre a 11. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy soron következő időszakos vizsgálat időpontját nem kell megállapítani.

(6) A segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az MR. 1. mellékletének 1/B. táblázata szerint a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek és az MR. 114. §-ban foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.

(7) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VI/A. FEJEZET[287]

19/A. §[288]

VII. FEJEZET

KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ JÁRMŰRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Különleges felépítményű gépjárműre és mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint ezek különleges felépítményű pótkocsijára vonatkozó külön rendelkezések

20. §

(1) E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.

(2) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:

a)[289] darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály* alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,[290]

b) létrát,

c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,

d) munkavégző berendezést,

e) erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,

f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),

g) olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,

h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,

i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,

j)[291] olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.

(3) A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.

(4)[292] Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, vagy üzemben tartását jogszabály külön vizsgálathoz köti, akkor a vizsgálaton történő megfelelőséget igazoló érvényes dokumentumot a különleges felépítményű jármű honosítási eljárása vagy forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen dokumentum hiányában a járművet a honosítási eljárás vagy forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálat során nem lehet megfeleltnek minősíteni.

(5)[293]

(6)[294] A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.

(7)[295] Az MR. 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti - jogszabály alapján e tevékenység ellátására jogosult - szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a honosítási eljárás és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során igazolni.

A gázüzemű járművekre vonatkozó külön rendelkezések[296]

20/A. §[297]

(1)[298] A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - a műszaki-biztonsági hatóság által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.*[299]

(2) A gáz-üzemanyag-ellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.

(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.

A trolibuszra vonatkozó külön rendelkezések[300]

20/B. §[301]

(1) A trolibuszok forgalomba helyezés előtti vizsgálata, forgalomba helyezésének engedélyezése során a közlekedési hatóság az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget vizsgálja. A trolibusz a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedély és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott megfelelt minősítésű "Műszaki adatlap"-pal és pályaszámmal ellátva vehet részt a forgalomban. Az MR. 109. § rendelkezéseinek való megfelelőség vizsgálata során a 20. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, az erősárammal működő berendezésekre vonatkozóan a 20. § (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A trolibusz forgalomba helyezésének engedélyezése során a kérelemhez csatolni kell a trolibusz felsővezeték hálózat üzemeltetőnek nyilatkozatát is arról, hogy a trolibusz-típus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek.

(3) A trolibusz forgalomba helyezés előtti vizsgálata az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott, a trolibusz vizsgálatára alkalmas és az 5. számú mellékletben lévő vizsgáló eszközökkel ellátott telephelyen végezhető.

(4) A trolibuszok jármű-honosítási eljárása során az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban forgalomban való részvételre jogosító hatósági engedéllyel, jelzéssel rendelkező jármű "közösségi jármű"-nek minősül.

(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a trolibusz a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősül, a közlekedési hatóság kiadja a megfelelt minősítésű "Műszaki adatlapot", meghatározza és nyilvántartásba veszi a trolibusz pályaszámát, amely alapján az üzembentartó a trolibuszt üzembe helyezheti. A trolibusz műszaki érvényességét a "Műszaki adatlap" igazolja.

(6) A trolibuszok időszakos vizsgálatának határidejét az autóbuszokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. A trolibuszok időszakos vizsgálata során az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget kell ellenőrizni.

(7) A trolibusz felsővezeték használata nélküli közlekedésre szolgáló belsőégésű motorjára 20. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott erőgépre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

JÁRMŰALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ÉS JÁRMŰTULAJDONSÁGOK JÓVÁHAGYÁSA

Jóváhagyás

21. §

(1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.

(2)[302] Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a közlekedési hatóságtól - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságtól - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.

(3)[303] A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásokban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére engedéllyel rendelkező szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a közlekedési hatóság a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé.

(4)[304] A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.

(5)[305] Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a közlekedési hatóság által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.

(6)[306] A közlekedési hatóság a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a közlekedési hatóság által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a közlekedési hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg, amelyet "Tájékoztató"-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter honlapján közzé kell tenni.

(7)[307]

(8)[308] Az Egyezményhez csatolt és Magyarország által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a közlekedési hatóság teszi közzé.

A jóváhagyási jel használata

22. §[309]

(1)[310] Az a gyártó vállalat, amelynek részére a közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a közlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a közlekedési hatóság a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet[311]

a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,

b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.

(3)[312] A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(4)[313] A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról nyilvántartást vezet.

(5)[314] A közlekedési hatóság a (4) bekezdésben említettek tekintetében az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást nyilvántartja.

(6)[315] A közlekedési hatóság a (4)-(5) bekezdésekben foglaltak tekintetében az Egyezményben meghatározott módon tájékoztatja az Egyezményben részes országokat.

22/A. §[316]

A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

EGYES PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATA

Minősítő vizsgálat

23. §[317]

(1)[318] Az MR. 2. § (26) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a gépjárműbe és pótkocsijába, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.

(2)[319]

(3)[320] A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a közlekedési hatóság a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.

(4)[321] A közlekedési hatóság minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.

(5) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,

a) amely a jármű gyártójától származik,

b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,

c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el.

(6) Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell

a) a gyártónak a minőség-ellenőrzéshez szükséges mérő- és vizsgálóberendezéseinek meglétét és megfelelőségét,

b) a gyártás egyenletességének ellenőrzésére kialakított rendszerét, továbbá

c) a forgalmazónál a műbizonylatok és minőségi tanúsítványok kezelésére kialakított rendszert.

(7)[322] A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a közlekedési hatóságot tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.

(8)[323]

(9) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon - ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán - fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.

(10)[324] Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg.

(11)[325] A közlekedési hatóság által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.

Minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek és tartozékok hatósági ellenőrzése

24. §

(1)[326] A közlekedési hatóság a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles.

(2)[327]

(3)[328] Ha az előírt minősítő vizsgálatot a közlekedési hatóság által megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a közlekedési hatóság a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.

(4)[329] A közlekedési hatóság a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a közlekedési hatóság viseli.

(5)[330]

(6)[331]

(7)[332]

24/A. §[333]

A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. FEJEZET

PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSA

Műbizonylat

25. §

(1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani.

(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani

a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,

b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,

c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.

(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség

a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,

b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,

c) bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót

terheli.

(4) Műbizonylat nélkül

a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet,

b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.

(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése,

b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,

c)[334] a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe

d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok,

e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.

(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.

(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.

(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha

a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy

b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.

(9)[335] A C1, C2 és C3 osztályú gumiabroncsokat a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 4. cikkében foglaltaknak megfelelően kell megjelölni. A közlekedési hatóság az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerint bejelentett gumiabroncstípus vagy gumiabroncscsoport osztályozásának és mérésének megfelelőségét a VI. mellékletében meghatározott hitelesítési eljárást alkalmazva értékeli.

A műbizonylat hatósági ellenőrzése

26. §

(1)[336] A közlekedési hatóság a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.

(2)[337]

XI. FEJEZET[338]

[339]

27. §[340]

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

28. §[341]

(1)[342] Az a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztos, aki 2013. január 1-jén az őt alkalmazó szervnél kormánytisztviselői jogviszonyban állt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül 2014. december 31-éig folytathatja.

(2) A közlekedési hatóság a 2013. január 1-je és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 2.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése között a Nyilvántartásból törölt, a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztost - amennyiben az e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel - a vizsgabiztos nyilatkozatának beszerzését követően hivatalból nyilvántartásba veszi.

29. §

(1)[343] A közlekedési hatóság kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a közlekedési hatóságnál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a "Műszaki adatlapon", valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.

(2)[344] A közlekedési hatóság kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.

(3)[345] A közlekedési hatóság vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál, pótkocsik vontatására nem alkalmas traktor esetén a 40 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés b1) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója a KR. 63/A. § (2) bekezdés 6. pontja alapján kiadott ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott "Műszaki adatlap"-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott "Indítási napló"-ban fel kell tüntetni.

Záró rendelkezések[346]

30. §

(1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.

(3) A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett - a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott - lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő - kérelemre vagy berendelés alapján - időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.

(4) A 26. § rendelkezéseit a

- a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,

- forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától

kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.

(6)[347] A rendelet 11. § (3) bekezdés a) pontja alatti rendelkezést trolibuszok időszakos vizsgálatára 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7)[348] A rendelet 20/B. § (1) bekezdés szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálatot nem kell elvégezni a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet alapján 2011. december 31. napját megelőzően pályaszámmal ellátott trolibuszok esetében.

(7a)[349] A 2011. december 7-ét megelőzően külföldről behozott autóbuszt a trolibusszá történő átalakítás engedélyezési eljárás során - autóbuszként történő forgalomba helyezése nélkül - már forgalomba helyezett járműnek kell tekinteni és a jármű trolibuszként az átalakítást követő időszakos vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.

(8)[350] A (7) bekezdésben meghatározott trolibuszok időszakos vizsgálatát első alkalommal 2012. december 31-ig kell elvégezni.

(9)[351] A 16. § alapján a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 22/2012. (V. 8.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott sorozat átalakítási engedélyek érvényességi ideje:

a) 2012. december 31., amennyiben az engedélyt 2010. évet megelőzően adták ki,

b) az engedély kiadásától számított öt év, amennyiben az engedélyt 2009. december 31-ét követően adták ki.

(10)[352] A Módr. hatálybalépését megelőzően, a nem szaktanfolyami képzés keretében megszerzett képesítéseket a szaktanfolyami képzés keretében szerzett képesítésnek kell tekinteni.

30/A. §[353]

Az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 3. mellékletével megállapított 11. számú melléklet

a)[354] I. fejezet 2.3.1. és 3.2.3. pontjában meghatározott feltételeket legkésőbb 2022. december 31-ig kell biztosítani,

b) I. fejezete szerinti tengelyterhelés-mérő berendezés hiányában a fékvizsgálati technológia (a továbbiakban: FT) végrehajtásához szükséges terheltségi feltételt a 11. számú melléklet I. fejezet 2.3.2. pontja határozza meg,

c)[355] I. fejezete szerinti, a légfékes pótkocsik vizsgálatát is végző vizsgáló állomásokon a fékvezérlő cső nyomását mérő berendezést és az alkalmazásához szükséges eljárási rendet 2022. december 31-ig kell biztosítani,

d) I. fejezet 3.2.3. pontjában meghatározott feltételekhez alkalmas próbapadok biztosításáig az elektromos működtetésű kézifékkel rendelkező járművek rögzítő fék vizsgálatát a járműgyártó előírása szerint, a konstrukciós kialakításnak megfelelően kell végezni.

30/B. §[356]

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikkben rögzített határidőktől számítva automatikusan 6 hónappal meghosszabbítottnak kell tekinteni a kifutó sorozatú járművek forgalomba helyezésére vonatkozó, következő sorozat forgalomba helyezési engedélyek időbeli hatályát:

a) azon az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikke szerint kiadott sorozat forgalomba helyezési engedélyek esetében, amelyek a COVID járvánnyal összefüggően kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (továbbiakban: Veszélyhelyzet) ideje alatt hatályosak voltak,

b) azon az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikk szerint kiadott sorozat forgalomba helyezési engedélyek esetében, amelyek olyan járműtípusra vonatkoznak, amelyek EK-típusjóváhagyása a Veszélyhelyzet időtartama alatt hatálytalanná vált.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti sorozat forgalombahelyezési engedélyekben szereplő járművek darabszáma - eltérően az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikk (1) bekezdésében foglaltaktól - egy vagy több típusban nem haladhatja meg az M1 kategória esetében Magyarországon a 2019. évben az összes típusból használatba vett járművek 10%-át, N1 kategória esetében Magyarországon a 2019. évben az összes típusból használatba vett járművek 60%-át.

30/C. §[357]

A Muzeális Minősítő Bizottság által 2022. január 1-jét megelőzően kiadott igazolások érvényességét a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 42/2021. (IX. 8.) ITM rendelet szerinti módosítások hatálybalépése nem érinti, azok lejáratukig érvényesek.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[358]

31. §[359]

(1) Ez a rendelet

1.[360] a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 2013/15/EU tanácsi irányelvnek, az 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU, 65/2012/EU, 1229/2012/EU, 1230/2012/EU, 143/2013/EU, 195/2013/EU, az (EU) 2017/1151, az (EU) 2017/1154 és az (EU) 2017/1347 bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,

2.[361]

3.[362]

4.[363] a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és helyesbítésének,

5.[364] az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és helyesbítésének,

6. az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 8. cikk (3) és (4) bekezdésének,

7. az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1753/2000/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat 4., 9. és 10. cikkének

8.[365] a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/719 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek

9.[366] a 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a járműkategória-megnevezéseket érintő, a típusjóváhagyással kapcsolatos jogszabályok módosításaiból eredő változásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 29-i (EU) 2021/1716 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, valamint

10.[367] a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek egyes járműkategória-megnevezések naprakésszé tétele, valamint az e-segélyhívónak az irányelv I. és III. mellékletében szereplő megvizsgálandó tételeknek, módszereknek, hibaokoknak és hiányosságok értékelésének listájára történő felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 9-i (EU) 2021/1717 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

1.[368]

2.[369] a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18., 19. cikk és 20. cikk negyedik bekezdése, valamint az azt módosító 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendeletek,

3.[370] a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtáblái felszerelésének helyére és rögzítésének módjára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. november 8-i 1003/2010/EU bizottsági rendelet,

4.[371] a gépjárművek elvontató berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1005/2010/EU bizottsági rendelet,

5.[372] az egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1008/2010/EU bizottsági rendelet,

6.[373] az egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1009/2010/EU bizottsági rendelet,

7.[374] a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet és az azt módosító 249/2012/EU rendelet,

8.[375] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáira a felcsapódó víz elleni védőrendszerekkel összefüggésben vonatkozó típus- jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. január 27-i 109/2011/EU bizottsági rendelet,

9.[376] az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító 2014. február 26-i 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014. február 17-i 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

10.[377] a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és - karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet,

11.[378] a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12.[379] - a 15. cikk (2) bekezdése kivételével - a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxidkibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 4-i (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet,

13.[380] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes gépjármű-kategóriákra a fejlett vészfékező rendszerek szempontjából vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 16-i 347/2012/EU bizottsági rendelet,

14.[381] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gépjárművekbe történő beépítésére vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 23-i 351/2012/EU bizottsági rendelet,

15.[382]

16.[383] a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 29-i 459/2012/EU bizottsági rendelet.

17.[384] az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékektől való eltérés iránti kérelmekre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. november 6-i 114/2013/EU bizottsági rendelet,

18.[385] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 12-i 1230/2012/EU bizottsági rendelet,

19.[386] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek széndioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. február 19-i 143/2013/EU bizottsági rendelet,

20.[387] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet és 2015. január 14-i 2015/45 (EU) bizottsági rendelet,

21.[388]

22.[389] a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követése tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 397/2013/EU bizottsági rendelet

23.[390] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet,

24.[391] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet,

25.[392] a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., IV., XI., XII. és XVIII. mellékletének módosításáról szóló 2014. február 25-i 214/2014/EU bizottsági rendelet,

26.[393] a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 11-i 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

27.[394]

28.[395] az 582/2011/EU rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében a részecskekibocsátás fedélzeti diagnosztikai rendszerek általi megfigyelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 12-i 627/2014/EU bizottsági rendelet,

29.[396] a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., III., VI., IX., XI. és XVII. mellékletének módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2014. október 31-i 1171/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

30.[397] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a különös eljárások, értékelési módszerek és műszaki előírások bevezetése tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az 1003/2010/EU, a 109/2011/EU és a 458/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. február 3-i 2015/166 (EU) bizottsági rendelet,

31.[398] a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

32.[399] a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

33.[400] a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 24-i 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

34.[401] a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek és a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. november 21-i 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

35.[402] a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti teljesítményre, valamint a meghajtóegység teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá V. mellékletének módosításáról szóló, 2013. december 16-i 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

36.[403] a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

37.[404] a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 18-i 901/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

38.[405] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2014. szeptember 19-i 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

39.[406] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 15-i 2015/68 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet;

40.[407] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek és motorjaik környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. február 12-i (EU) 2018/985 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

41.[408] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 8-i 2015/208 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet;

42.[409] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 11-i 2015/504 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet

43.[410] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. június 22-i 2016/1004 (EU) bizottsági rendelet

44.[411] a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet

45.[412] a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet,

46.[413] a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet,

47.[414] a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelet,

48.[415] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendelet,

49.[416] a közúti műszaki ellenőrzés során azonosított, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjárművekről történő értesítési eljárások részletes szabályairól szóló, 2017. november 29-i (EU) 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet,

50.[417] az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet

51.[418] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról szóló, 2018. november 5-i (EU) 2018/1832 bizottsági rendelet

52.[419] a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

52.[420] a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet

53.[421] az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

54.[422] az (EU) 2017/2400 rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. február 19-i (EU) 2019/318 bizottsági rendelet,

55.[423] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., III. és IV. mellékletének az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásaira való hivatkozások aktualizálása és bizonyos előírások felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 3-i (EU) 2019/543 bizottsági rendelet és

56.[424] az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet

57.[425] a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

58.[426] az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járműveknek, valamint a járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános felépítésre vonatkozó jellemzők és a biztonság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2021. március 31-i (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Derzsi András s. k.,

közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter

1. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[427]

I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk

1. A fődarabok (motor, váltómű, kormányberendezés, futóművek, alváz vagy önhordó kocsiszekrény, felépítmény) típusának és főbb műszaki adatainak leírása.

2. A fődarabok beépítésének műszaki leírása, a csatlakozási pontok részletrajzai, illetve típusbizonyítvány nélküli járműtípushoz tartozó fődarabok felhasználása esetén számításokkal kiegészített részletrajzai.

3. A fődarabok beépítésének összeállítási rajzai.

4. A jármű fő méreteit tartalmazó rajz.

5. A tervezett méret, tömeg és tengelyterhelés adatok üres és terhelt állapotra.

6. A jármű kormányozhatóságára vonatkozó adatok.

7. A jármű rugózására, felfüggesztésére, gumiabroncsaira vonatkozó adatok.

8. A fékberendezés elvi felépítésének sémája, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

9. Az egyes fékrendszerek (üzemi, biztonsági, rögzítő) hatásosságára vonatkozó számítások.

10. Az elektromos berendezések kapcsolási vázlata, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

11. A világító és fényjelző berendezések elhelyezését tartalmazó rajz.

II. Műszaki adatlap[428]

1. A környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett járművek "Műszaki adatlap"-jának tartalma:

Kiállító hatóság

Telephely

Adatlap száma

Eljáró ügyintéző azonosítója

(A) Rendszám:

(B) Első forgalomba helyezés időpontja:

Vizsgálat tárgya:

Alkalmazható rendszám típusa elöl:

Alkalmazható rendszám típusa hátul:

(D.1) Gyártmány:

(D.2) Jármű típusa:

Járműtípus - variáns:

Járműtípus - verzió:

(D.3) Kereskedelmi leírása:

(E) Alvázszám:

Eredeti alvázszám:

(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):

(G) Saját tömeg (kg):

Műszakilag megengedett össztömeg (kg):

(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:

Gyártási év:

Modell év:

(J) Jármű kategória:

Járműfajta:

Jármű jellege:

(K) EK típusjóváhagyási szám:[429]

Nemzeti típusjóváhagyási szám:[430]

Összeépítési/átalakítási engedélyszám:

(O) Vontatási adatok

(0) Fék nélkül:

(1) Ráfutófékkel:

(2) Átmenőfékkel:

(O.1) fékezett:

(O.2) fékezetlen:

Kapcsolási magasság (mm):

(R) A Jármű színe:

Járműszín 1:

Elhelyezkedés:

Járműszín 2:

Elhelyezkedés:

(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):

(S.2) Állóhelyek száma:

Szállítható személyek (fő):

Sebességváltó fajtája:

Eurotax kód:

A forgalmi engedély időbeni hatályának (Műszaki érvényesség) vége:

Időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója:[431]

Km számláló állása:

Záradékok:

Hivatalos feljegyzések:

Környezetvédelmi jellemzők:

(P) Motor jellemzők

(P.1) Hengerűrtartalma (cm3):

(P.2) Legnagyobb leadott teljesítménye (kW):

(P.3) Hajtóanyaga:

(P4) Névleges fordulatszám (ford/min):

(P.5) Motorszám:

Motorkód:

Jármű minősítése.

Dátum.

Aláírás

2. A környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezett járművek "Műszaki adatlap"-jának tartalma:

Kiállító hatóság

Telephely

Adatlap száma

Eljáró ügyintéző azonosítója

(A) Rendszám:

(B) Első forgalomba helyezés időpontja:

Vizsgálat tárgya:

Alkalmazható rendszám típusa elöl:

Alkalmazható rendszám típusa hátul:

(D.1) Gyártmány:

(D.2) Jármű típusa:

Járműtípus - variáns:

Járműtípus - verzió:

(D.3) Kereskedelmi leírása:

(E) Alvázszám:

Eredeti alvázszám:

(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):

(G) Saját tömeg (kg):

Műszakilag megengedett össztömeg (kg):

(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:

Gyártási év:

Modell év:

(J) Jármű kategória:

Járműfajta:

Jármű jellege:

(K) EK típusjóváhagyási szám:[432]

Nemzeti típusjóváhagyási szám:[433]

Összeépítési/átalakítási engedélyszám:

(O) Vontatási adatok

(0) Fék nélkül:

(1) Ráfutófékkel:

(2) Átmenőfékkel:

(3) Nyeregterhelés:

(O.1) fékezett:

(O.2) fékezetlen:

Kapcsolási magasság (mm):

(R) A Jármű színe:

Járműszín 1:

Elhelyezkedése:

Járműszín 2:

Elhelyezkedése:

(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):

(S.2) Állóhelyek száma:

Szállítható személyek (fő):

Sebességváltó fajtája:

Eurotax kód:

A forgalmi engedély időbeni hatályának (Műszaki érvényesség) vége:

Időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója:[434]

Km számláló állása:

Záradékok:

Hivatalos feljegyzések:

Környezetvédelmi jellemzők:

Környezetvédelmi osztály (KVO):

A regisztrációs adóról szóló törvény szerinti környezetvédelmi osztály (RKVO):

(P) Motor jellemzők

(P.1) Hengerűrtartalma (cm3):

Legnagyobb leadott teljesítménye (kW)(P.2):

Hajtóanyaga (P.3):

Névleges fordulatszám (ford/min)(P.4):

Motorszám (P.5):

Motorkód:

Feltöltött, füstkorlátozó nélküli: (igen/nem)

(U) zajszint:

(U.1.) álló helyzeti (dB(A))

(U.2.) motor méréskori fordulatszáma (ford/min)

(U.3.) elhaladási (dB(A)-ban)

(V) a szennyezőanyag kibocsátás:

(V.1.) CO (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.2.) HC (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.3.) NOx (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.4.) HC + NOx (g/km-ben)

(V.5.) PM (dízelmotornál) a részecskék (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.6.) dízelmotornál a korrigált abszorpciós együttható (min-1-ben)

(V.7.) CO2 (g/km-ben)

(V.8.) összevont átlagfogyasztás (l/100 km-ben)

(V.9.) környezetvédelmi osztályba sorolás

Mért jellemzők:

Szikragyújtású motor esetén:

Alapjáraton:

Emelt üresjáraton:

Kompresszió gyújtású motorok esetén:

*A szabadgyorsításos füstkibocsátás [K (m-1)] értéke 0,9 s<t90<1,1 s elektromos időállandójú műszerrel (B-módus) mérve.

Jármű minősítése.

-[435]

Dátum.

Aláírás

3. A trolibusz "Műszaki adatlap"-jának tartalma:

Kiállító hatóság

Telephely

Adatlap száma

Eljáró ügyintéző azonosítója

(A) Hatósági jelzés (pályaszám):

(B) Első forgalomba helyezés időpontja:

Vizsgálat tárgya:

(D.1) Gyártmány:

(D.2) Jármű típusa:

Járműtípus - variáns:

Járműtípus - verzió:

(D.3) Kereskedelmi leírása:

(E) Alvázszám:

Eredeti alvázszám:

(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):

(G) Saját tömeg (kg):

Műszakilag megengedett össztömeg (kg):

(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:

Gyártási év:

Modell év:

(J) Jármű kategória:

Járműfajta:

Jármű jellege:

(K) EK típusjóváhagyási szám:[436]

Nemzeti típusjóváhagyási szám:[437]

Összeépítési/átalakítási engedélyszám:

(R) A Jármű színe:

Járműszín 1:

Elhelyezkedés:

Járműszín 2:

Elhelyezkedés:

(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):

(S.2) Állóhelyek száma:

Szállítható személyek (fő):

Km számláló állása:

A villamos berendezésre vonatkozó adatok:

Az önjárást biztosító berendezésre vonatkozó adatok:

Hivatalos feljegyzések, záradékok (kitöltés nem kötelező):

Műszaki érvényesség időbeni hatályának vége:

Jármű minősítése:

Dátum:

Aláírás:

2. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[438]

3. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[439]

A jóváhagyási jel leírása

A jóváhagyási jel körbe írt nyomtatott, álló, nagy E betű és a betű után indexként írt - a jóváhagyó államot meghatározó - egy vagy kétjegyű jelzőszám és a kiadásának alapjául szolgáló ENSZ-EGB előírás számjele, az előírás változatának számjele, továbbá egyéb jelzések.

A jóváhagyási jel méretéről, a mellette feltüntetendő egyéb jelzésekről és adatokról a vonatkozó ENSZ-EGB előírás, illetőleg a jóváhagyási jel használatát engedélyező határozat rendelkezik.

Az egyezményben részes államok és jelzőszámaik a következők:

1. Németország

2. Francaiország

3. Olaszország

4. Hollandia

5. Svédország

6. Belgium

7. Magyarország

8. Csehország

9. Spanyolország

10. Jugoszlávia

11. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

12. Ausztria

13. Luxemburg

14. Svájc

15. -

16. Norvégia

17. Finnország

18. Dánia

19. Románia

20. Lengyelország

21. Portugália

22. Észtország

23. Görögország

26. Szlovénia

27. Szlovákia

4. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A minősítő vizsgálat jelének leírása

A minősítő jel négyzetbe írt, nyomtatott, álló nagy H betű. A négyzet és a betű mérete arányos a jelzéssel ellátott pótalkatrész, illetőleg tartozék méretével, de a négyzet oldalhosszúsága 6 mm-nél kevesebb nem lehet. A minősítő jel mellett feltüntetendő a minősítő vizsgálatot végző intézmény megfelelőséget tanúsító vizsgálati jelentésének száma.

5. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[440]

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételei, technológiája és ügyrendje

1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzésének tárgyi feltételei

1.0. Az 5. pontban előírt módszerekkel végzett műszaki vizsgálatokat az azokra megfelelő létesítményekben és berendezésekkel kell elvégezni.

1.0.1. A vizsgálatokra adott esetben mobil vizsgáló állomások is igénybe vehetők.

1.0.2. A vizsgálóállomáson biztosítandó, szükséges vizsgálóberendezések az 1. táblázatban foglaltak szerint, e mellékletben foglalt eltérések figyelembevételével, a vizsgált jármű járműkategóriájától és a jármű egyedi kialakításától függenek.[441]

1.0.3. A fékvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket a 11. számú melléklet szerinti fékvizsgálati előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

1.0.4. A létesítményeknek és a berendezéseknek az 1.1-1.19. pontban meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

1.0.5.[442]

1.1. Vizsgálólétesítmény

1.1.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzéséhez az 1. táblázatban, illetve e mellékletben meghatározott tárgyi feltételekről - az 1.0.2. pontban foglaltak figyelembevételével - a vizsgáló állomás üzemeltetője gondoskodik.[443]

1.1.2. A jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető, amely megfelel a külön jogszabályokban meghatározott (munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, munkaegészségügyi) előírásoknak, továbbá rendelkezik az 1. táblázatban és az e rendeletben, valamint a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező vizsgáló eszközökkel.[444]

1.1.3. A vizsgáló állomáson az 1. táblázatban, illetve e mellékletben meghatározott vizsgáló eszközök közül csak az elvégzendő vizsgálati eljáráshoz (forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálat), a vizsgált jármű egyedi kialakításától függő, a meghatározott technológia szerinti vizsgálatához és a közlekedési hatósági műszaki vizsgálatokhoz kapcsolódó egyéb eljárásokhoz szükséges eszközzel (berendezéssel, műszerrel) kell rendelkezni.[445]

1.1.4. A vizsgáló állomáson csak az 1. táblázatban, illetve e mellékletben meghatározott munkavédelmi, telepítési, valamint mérésügyi szempontból kifogástalan, a gyártó utasítása szerint rendszeresen karbantartott mérőeszköz használható.[446]

1.1.5. A mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának (pontosság ellenőrzésének) dokumentumait a helyszínen kell tárolni.

1.1.6. A dokumentálási, illetve értékelési funkcióval rendelkező mérőeszköz abban az esetben alkalmazható, ha annak e funkciói működőképesek.

1.1.7. A vizsgáló állomáson biztosítani kell a vizsgabiztos számára a tevékenység végzéséhez, valamint az ügyfelek fogadásához a megfelelő, akadálymentesített körülményeket. Gondoskodni kell továbbá az adminisztrációs tevékenység végzéséhez szükséges informatikai eszközökről, megfelelően zárható helyiségről és a hatósági eszközök biztonságos tárolásáról.

1.1.8. A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő, valamint 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek, járműszerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei nyitott ajtók mellett - a mérőműszerek megfelelő működéséhez szükséges hőmérséklet és csapadék elleni védelem biztosításával, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is - elvégezhetők.[447]

1.1.9. A járművek forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata csak azon a vizsgáló állomáson végezhető, amely a közlekedési hatóság információs rendszerével való adatcseréhez rendelkezik legalább 1024 Kbit/sec sávszélességű internetkapcsolattal, telephelyenként különböző publikus internet felől fix IP-címmel, valamint az adatcserét végző, a közlekedési hatóság honlapján közzétett minimális paramétereknek megfelelő számítástechnikai eszközökkel[448]

1.1.10. Az 1.3., az 1.4., az 1.7. pontban, az 1.10. pont a) alpontjában, az 1.11., 1.14., és az 1.16. pontban felsorolt műszereknek a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való illesztését biztosítani kell.

1.1.11. Azokon a vizsgáló állomásokon, amelyeken kizárólag típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés előtti vizsgálatot végeznek, nem kell biztosítani:

a) az 1.8. pont szerinti futómű mozgatót,

b) az 1.9. pont szerinti zajmérő berendezést,

c) az 1.16. pont szerinti lengéscsillapító vizsgáló próbapadot,

d) az 1.18. pont f) alpontja szerinti etalon gömbfejet,

e) az 1.18. pont g) alpontja szerinti tolómérőt, valamint

f) a 1.13. pont szerinti mélységmérőt.

1.1.12. Kizárólag trolibuszok tanúsítását végző vizsgálóállomások esetén nem szükséges az 1.2. b) alpontja, az 1.3. pont szerinti pótkocsi fékvezérlő levegőnyomásának ellenőrző mérésére való alkalmasság, az 1.6. pont szerinti mérő-adatgyűjtő berendezés, az 1.8., az 1.9-1.11., az 1.14-1.16. pontban, valamint az 1.18. pont d)-g) alpontjában meghatározottak teljesítése.[449]

1.1.13. A 1. pontban felsorolt vizsgáló eszközök megváltozását a vizsgálati technológiában történő alkalmazásba vétele előtt - jóváhagyás végett - a közlekedési hatóságnak be kell jelenteni.

1.1.14. A 40 km/h-nál nem nagyobb tervezési sebességű mezőgazdasági vontatóknak, lassú járműveknek, valamint e járművek által vontatható pótkocsiknak a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság által kijelölt telephelyen végzett időszakos vizsgálata esetében az 1. pontban meghatározott eszközök közül[450]

a) az 1.2. pontban meghatározott vizsgálóakna helyettesíthető sík, száraz, kemény burkolatú, a vizsgálat céljára lezárt útfelülettel, valamint a vizsgálat jármű tengelyeinek emelésére szolgáló emelővel és kerékmozgató kézi eszközzel,

b) az 1.3., illetve 1.4. pontban meghatározott görgős fékerőmérő berendezés helyettesíthető olyan szilárd burkolatú, száraz és pormentes közúti forgalomtól elzárt útszakasszal (a fékpróbára kijelölt területtel), amely alkalmas a vizsgált jármű által elérhető legnagyobb sebesség 80%-áról, de legfeljebb 25 km/óra kezdősebességről elvégzett fékpróbára úgy, hogy eközben ellenőrizhető a fékezett kerekek állóra fékezhetősége, a haladási irány megtartása, valamint a lefékezett pótkocsi kerekeinek az elmozdítással szembeni ellenállása,

c) az 1.18. pont j) alpontjában meghatározott informatikai rendszerhez való csatlakozás feltételeit a közlekedési hatóság biztosítja,

d) nem kell biztosítani az 1.6. pont szerinti mérő-adatgyűjtő, az 1.8-1.12., 1.14-1.16. pontban, az 1.18. pont f) és h) alpontjában meghatározott eszközöket.[451]

1.1.15. Bármely az 1.2-1.18. pontban meghatározott készülékek egy készülékké egyesíthetők, amennyiben ez nem befolyásolja az egyes készülékek mérési pontosságát.

1.1.16. 40 km/h-nál nem nagyobb tervezési sebességű mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, valamint e járművek által vontatható pótkocsik vizsgálatát a vizsgálóállomás - az 1.1.14. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén - az engedélyező közlekedési hatóság által jóváhagyott technológiával végezheti.[452]

1.2. Megfelelő méretű vizsgálati sáv az egyes vizsgálatokhoz és vizsgálóakna, amely megfelelő megvilágítással és szükség esetén szellőztető berendezéssel rendelkezik:

a) a jármű egyik tengelyénél fogva való megemelésére alkalmas gépi működtetésű aknaperem-emelővel,

b) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához,

A gépkocsi vizsgálata esetén a vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy ollós emelővel), amely rendelkezik:

a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval,

b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel,

c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

1.2.1. A kizárólag motorkerékpárok vizsgálatát végző vizsgálóállomások esetén vizsgálóakna nem szükséges.[453]

1.3. A 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű járművek fékrendszereinek vizsgálatára alkalmas görgős fékerőmérő berendezés, a görgős fékerőmérő próbapadok műszaki követelményeire vonatkozó 21069-1 ISO szabvány A. melléklete vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás szerinti, a fékerő, a légfékrendszerekben lévő légnyomás, és a pótkocsi fékvezérlő levegőnyomásának ellenőrző mérésére, kijelzésére és tárolására alkalmas görgős fékerőmérő próbapad (a vizsgált jármű tulajdonságaitól függően az álló helyzeti rögzítőfék méréshez szükséges, az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel).[454]

1.4. A 3,5 tonnát meg nem haladó össztömegű járművek esetében a fékerő és a pedálerő ellenőrző mérésére és tárolására szolgáló funkciókkal rendelkező görgős fékerőmérő próbapad (a vizsgált jármű tulajdonságaitól függően az álló helyzeti rögzítőfék méréshez szükséges, az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel). Személygépkocsi vizsgálatára (is) alkalmas próbapad helyett a motorkerékpár fékhatásossága vizsgálata kifejezetten erre a célra kialakított önálló próbapadon is elvégezhető. A próbapadnak L kategóriájú járművek vizsgálata esetén a biztonságos mérés végrehajtásához kiegészítő eszközökkel (görgő fedlap a vizsgálathoz nem szükséges görgőpárhoz, vezető görgő a fékezett kerékhez, nem fékezett kerék rögzítésére szolgáló berendezés) kell rendelkeznie. L kategóriájú járművek vizsgálatához használható olyan berendezés is, amely csak motorkerékpárok fékhatás mérésére alkalmas és rendelkezik az előzőekben felsorolt biztonsági elemekkel.[455]

1.5. Adattárolós, és adattovábbításra alkalmas - a pótkocsi fékkivezérlést is tároló - lassulásmérő berendezés az olyan vizsgáló állomáson ahol lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik, trolibusz, valamint olyan jármű vizsgálatát végzik, amelynél a jármű konstrukciós kialakítása nem teszi lehetővé a 1.3., illetve 1.4. pont szerinti berendezéssel történő mérést. (A nem folyamatosan mérő eszközöknek másodpercenként legalább tízszer kell feljegyeznie/tárolnia a mérési adatokat).

1.6. Légfékrendszereket vizsgáló eszközök, illetve a légfékes, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 járműkategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomásokon mérő-adatgyűjtő berendezés. A jármű légfékrendszerének ellenőrzéséhez nyomásérzékelőkkel, időkésedelem mérésre is alkalmas kivitelben, a mérési adatokat értékelő számítógépes programmal és tárolással.

A légfékes, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 járműkategóriába tartozó gépkocsik) műszaki vizsgálatához alkalmazandó mérő-adatgyűjtő berendezésre vonatkozó további, részletes műszaki jellemzőket, a légfékrendszer vizsgálati technológiáját és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét szakmai iránymutatás keretében a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg.

1.7.[456]

1.8. A tengelyfelfüggesztést a tengely megemelése nélkül vizsgáló készülék (Futómű-mozgató pad), amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a készüléknek rendelkeznie kell legalább két, hosszanti és keresztirányban oda-vissza mozgatható, gépi meghajtású, a felületén csúszásgátló kivitelű lappal, ezzel egyenértékűnek elfogadható, ha az egyik oldal hosszanti és keresztirányban oda-vissza mozgatható, a másik oldal pedig forgatásra alkalmas;[457]

b) a lapok mozgását a kezelő vizsgálóállásból irányíthatja;

c) A 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek esetében a lemezeknek az alábbi műszaki előírásoknak kell megfelelniük:

ca) hosszanti és keresztirányú mozgás: legalább 95 mm,

cb) hosszanti és keresztirányú mozgás sebessége 5-15 cm/s.

1.9. Legalább II. osztályú precíziós hangnyomásszint mérő (zajszintmérő) készülék, amely rendelkezik beépített "A" súlyozó szűrővel.

Fordulatszámmérő a zajméréshez, a vizsgált jármű motorjának működési rendszerétől függően külső gyújtású benzin-, vagy kompressziós gyújtású (dízel) motorokhoz egyaránt.

1.10. Gázelemző műszer:

a) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, a mérésügyi szerv által I. vagy 0. osztályba sorolt, az infravörös fényelnyelés elvén működő, a kipufogógáz legalább négy komponensét (CO, CH, O2, CO2) mérő és a lambda-értéket kijelző, motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt műszer, nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel,

b) infravörös fényelnyelés elvén működő CO (%) és CH (ppm) tartalmat mérő, a mérésügyi szerv által a II. osztályba sorolt műszer,

c) infravörös fényelnyelés elvén működő kipufogógáz CO (%) tartalmat mérő műszer (csak az Otto-rendszerű, kétütemű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani).

Az a) pontban meghatározott műszer biztosítása esetén a b) pont szerinti gázelemző műszer biztosítása nem szükséges.

Fordulatszámmérő a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának méréséhez, a külső gyújtású benzinmotorokhoz.

1.11. Az elnyelési együtthatót megfelelő pontossággal mérő készülék füstölésmérő berendezés

A füstölésmérő berendezés jellemzői:

a) a kipufogógázok fényelnyelése elvén működik,

b) a kipufogócsőből vett minta alapján mér (mintavételes elven működik),

c) időállandója: T90=900 ms és 1100 ms közötti értékű,

d) motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt,

e) nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik.

Fordulatszámmérő a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának méréséhez, a kompressziós gyújtású (dízel) motorokhoz.

1.12. Fényszóró ellenőrző készülék, fényerősség mérésre alkalmas kivitelben, amely lehetővé teszi a fényszóróknak a gépjárművek fényszóró-beállításaira vonatkozó rendelkezések a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1976. július 27-i 76/756/EGK tanácsi irányelv szerinti beállítását oly módon, hogy nappali fényben (a közvetlen napsugárzást nem számítva) a világos-sötét határ könnyen felismerhető legyen.

1.13. Mélységmérő[458]

A gumiabroncsok futófelületének gumiabroncs-bordázat mélységének vizsgálatához szükséges kivitelben. A mélységmérő helyettesíthető mélységmérő funkcióval rendelkező tolómérővel.

1.14. Az elektronikus jármű-interfészhez csatlakoztatható OBD kiolvasó eszköz. Amennyiben az OBD kiolvasó eszköz nem alkalmas a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 4-i (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet által meghatározott adatok kiolvasására, a vizsgálóállomás a 2021. január 1-jét követően forgalomba helyezett, az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó járművek vizsgálatát nem végezheti.[459]

1.15. A cseppfolyós gáz, sűrített földgáz és cseppfolyós földgáz szivárgását ellenőrző kézi gázszivárgás-ellenőrző készülék, amennyiben ilyen üzemű járművet vizsgálnak.

1.16. Lengéscsillapító vizsgáló próbapad, amely a maradó talperő mérése alapján értékeli a lengéscsillapítást [csak a gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani].

1.17.[460]

1.18. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök amennyiben a jármű vizsgálatához szükséges:

a) mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és zseblámpa), nagyító, kézitükör, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy,

b) gumiabroncs légnyomását ellenőrző- és töltő műszer,

c) mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács,

d) UV-lámpa,

e) pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készülék,

f) etalon gömbfej,

g) tolómérő, a tolómérő idomszerekkel helyettesíthető, amelyek a vizsgált járműkategóriákba tartozó járművekre szerelt vonógömb, vagy a csapos vonóberendezés, vonószem, valamint a nyeregszerkezet ellenőrzéséhez készültek,[461]

h) fénymérő a fényelnyelő réteggel bevont, fóliázott üvegek vizsgálatához állvánnyal és fényforrással, vagy a fényáteresztő képesség közvetlen mérésére és kijelzésére gyártott - saját belső fényforrással rendelkező mérőberendezéssel,

i) erőmérő (kormányzási erőmérő), azokon a vizsgáló állomásokon, ahol az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárást, mozgáskorlátozottak által vezetett járművek vizsgálatát, illetőleg az átalakítást követő időszakos vizsgálatokat (is) végez a vizsgáló állomás,

j) a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való csatlakozáshoz szükséges informatikai eszközök,

k) a DOT 3, DOT 4, DOT 4 Plus és DOT 5.1. fékfolyadék pontos forráspontját °C-ban, ±5% pontossággal meghatározni képes fékfolyadék-forráspont ellenőrző,[462]

l) a hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatára alkalmas készülék, azokon a vizsgáló állomásokon, ahol hibrid vagy elektromos jármű forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálatát (is) végez a vizsgáló állomás,[463]

1.19. Mérésügyi előírások[464]

Az 1.1-1.6., 1.8. és 1.10-1.16. pontban meghatározott egyes eszközök mérésügyi szempontból akkor tekinthető megfelelőnek, ha a legutóbbi ellenőrzés óta nem telt el több idő, mint a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet a 7. számú mellékletében meghatározott időszak.

Az ellenőrzési periódus az 1.9. pontban meghatározott zajszintmérő készülék esetében 24 hónap.

Az 1.18. pontban - ide nem értve a c), d), e) és j) alpontban szereplő eszközöket - meghatározott mérőeszközök esetében az ellenőrzési periódus - amennyiben a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet, a mérésügyről szóló törvény, vagy annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a mérőeszköz gyártója által meghatározott, annak hiányában 60 hónap.

1. táblázat[465]

Megjegyzések:

1. P - benzinüzemű (pozitív gyújtás),

2. D - dízelüzemű (kompressziós gyújtás).

3. A tisztán elektromos meghajtású és a nulla emissziós gépkocsi vizsgálatához gázelemző műszer, füstölésmérő berendezés, hangnyomásszint mérő (zajszintmérő) készülék és fordulatszámmérő biztosítása nem szükséges.

4. A táblázatban nem szereplő és a mellékletben nem részletezett, egyéb járművek vizsgálatához szükséges tárgyi eszközöket az engedélyező közlekedési hatóság határozza meg.

2. Az általános technológia

2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során az alábbi táblázatban foglalt tárgyban és körben, illetve - a vizsgáló állomáson elvégzett vizsgálat esetében - a meghatározott eszköz és módszer alkalmazásával kell ellenőrizni, hogy a vizsgált jármű meghatározott jellemzői megfelelnek-e a 10. vagy a 12. §-ban foglalt követelményeknek.

2.2. A vizsgálatok során a jármű egyes műszaki jellemzőire vonatkozó követelményeket az MR. tartalmazza, azonban egyes - az alábbi táblázatban meghatározott - esetekben a külön jogszabályokban foglalt előírások teljesülését is vizsgálni kell.

2.3. Az egyes vizsgálati tárgyak és vizsgálati körök esetében az általánosan előforduló hibákat, hiányosságokat az alábbi táblázatban meghatározott minősítés szerint kell értékelni.

2.4. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során:

2.4.1. a kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a rendelet 3. § (2) bekezdés rendelkezése alapján meghatározott járműfajta besorolást, továbbá - az M és N kategóriába tartozó gépkocsi, továbbá az L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében záradék alkalmazásával - a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti besorolást (a továbbiakban: VTSZ besorolás),

2.4.2. a 2.4.1. pontban említett járművek esetében a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti besorolásakor digitális fényképen rögzíteni és informatikai eszközzel archiválni kell a besorolás alapját adó kiviteli jellemzőket.

2.4.3. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során a próbapadon történő fékvizsgálatokat a 11. számú melléklet szerint kell végezni.[466]

2.4.4. A lengéscsillapító csillapítás hatékonyságának vizsgálatát a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegnél nem nagyobb gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik esetében kell elvégezni. Az ikerabroncsokkal, defekttűrő abroncsokkal vagy aktív kerékfelfüggesztéssel szerelt járműveken a mérést nem kell elvégezni.

A keréken mért maradó talperő kormányzott kerekek esetében nem lehet kisebb, mint 40%, nem kormányzott kerekek esetében nem lehet kisebb, mint 20%. Tengelyenként a két oldal közti eltérés a kerekeken mért nagyobb talperő 50%-át nem haladhatja meg.

2.4.5. A hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatát a forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálat során akkor kell elvégezni, ha a jármű meghajtására szolgáló elektromos berendezéseinek és áramforrásának villamos biztonsága tekintetében kétség merül fel. Ebben az esetben a vizsgálatot a járműgyártó utasítása szerint, minden további vizsgálatot megelőzően kell elvégezni.[467]

2.5. Az időszakos vizsgálatok során 2023. május 20-tól kezdődően az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a 2.5.1. és a 2.5.2. alpont kivételével - adatgyűjtést kell végezni.[468]

2.5.1. A jármű tulajdonosa vagy annak meghatalmazottja - írásbeli nyilatkozatával - megtagadhatja a 2.5. alpont szerinti adatszolgáltatást. Ez esetben a nyilatkozatot a vizsgadokumentációhoz csatolni kell.

2.5.2. Ha a jármű műszaki hiányosságából adódóan a 2.5. alpont szerinti adatgyűjtés nem végezhető el, akkor a vizsgabiztos ezt a tényt rögzíti az időszakos vizsgálathoz kapcsolódóan.

3. Meghatározások

3.1. A vizsgálati módszerek értelmezése

3.1.1. Szemrevételezés (közvetlen érzékelés): a vizsgált jármű meghatározott jellemzőjének, tulajdonságának, adatának ellenőrzése közvetlen érzékeléssel (eszköz használata nélkül), amely történhet vizuálisan, hallás útján vagy tapintással, miközben a járművet vagy annak szerkezeti egységét - szükség szerint - működtetik.

3.1.2. Vizsgálat (ellenőrzés): a vizsgálatot végző személy a jármű egyes szerkezeti részeire a vizsgáló eszközzel erőhatást kifejtve (mozgatás, ütögetés, feszítés) a szerkezeti anyag, kötőelem vagy kapcsolódó szerkezeti elemek elmozdulását, szilárdságát megfigyeli, a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jellemzőinek a meghatározott eszközzel (mérőeszközökkel) történő mérése, a jármű minősítésének megalapozására szolgáló mért érték dokumentálása, a vizsgált jármű tulajdonságai, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jóváhagyottságának, minősítettségének, valamint a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelőségének a megállapítása.

3.1.3. Működés közbeni ellenőrzés: a vizsgált jármű egyes alkatrészeinek, felszerelésének, különleges felépítményének működése, a kezelő szervek által történt intenzív működtetése, valamint a felsorolt eszközökkel előidézhető üzemszerű körülmények közben az előírt működőképesség, illetőleg műszaki állapot ellenőrzése.

3.2. A járművön feltárt hibák minősítése

3.2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során "Hibá"- nak kell tekinteni a jármű (annak meghatározott részegysége vagy tulajdonsága) olyan jellemzőjét, amely tekintetében nem teljesíti az MR. vagy külön jogszabály egyes kötelező rendelkezését, illetőleg amely a jármű üzemeltetése során a jármű típusára jellemző közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság lényeges romlásában nyilvánul meg.

3.2.2. A járművek forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során feltárt hiányosságokat az alábbi kategóriák egyikébe kell besorolni:

a) Kisebb hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok, valamint az előírásoktól való egyéb kisebb eltérések,

b) Komoly hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést befolyásoló, illetve a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosságok vagy az előírásoktól való egyéb jelentősebb eltérések,

c) Veszélyes hiba: a közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő vagy a környezetterhelést befolyásoló veszélyes hiányosságok, amelyek indokolttá teszik, hogy a tagállam vagy annak illetékes hatóságai megtilthassák a jármű közúti forgalomban való használatát

3.2.3. Ha egy jármű hiányosságai a fenti 3.2.2. bekezdésben említett kategóriái közül többe is besorolhatók, a járművet a súlyosabb hiányosság szerinti kategóriába kell sorolni. Azt a járművet, amely ugyanazon, a vizsgálati fejezet terjedelmén belül meghatározott ellenőrzött területen belül egynél több hiányosságot is mutat, a következő legsúlyosabb kategóriába kell besorolni, ha a hiányosságok összeadódó hatása miatt a jármű nagyobb veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára nézve.

4. A jármű minősítése a hibák minősítése alapján

4.1. Ha a jármű vizsgálata során hibát nem találtak, valamint kizárólag kisebb hiányosságok esetén [3.2.2. pont a) alpont] úgy kell tekinteni, hogy a jármű megfelelt a vizsgálaton, a feltárt hiányosságokat orvosolni kell, és a járművet nem szükséges újból vizsgálatnak alávetni. (MEGFELELT: M)

4.2. Komoly hiba hiányosságok esetén úgy kell tekinteni, hogy a jármű nem felelt meg. Ebben az esetben első vizsgálatot követő 2 hónapon belül ismételt vizsgálatot kell végezni. (Komoly hiányosság: K)

4.3. Veszélyes vagy a vizsgálat keretében ellenőrzött jóváhagyási követelmények nem teljesülése miatt fennálló hiba esetén a jármű nem felelt meg. A forgalmi engedélyt érvényteleníteni kell. (ALKALMATLAN: A)

4.3.1. A jármű "alkalmatlan"-ná minősítéséről a közlekedési hatóság elektronikus úton tájékoztatja a Nyilvántartót.

4.4. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat és időszakos vizsgálat alapján kiadott "Műszaki vizsgálati bizonyítvány"-on az eljáró vizsgabiztos rögzíti a következő időszakos vizsgálat határnapját, valamint - amennyiben a jármű rendelkezik érvényesíthető forgalmi engedéllyel - a következő időszakos vizsgálat időpontját műszaki érvényességi időként a forgalmi engedélybe bejegyzi.[469]

4.5. A 0.2, 0.3 és 0.4 vizsgálati tárgykörökben kisebb hiányosság esetén ("H"), a jármű forgalmi engedélye érvényességét a vizsgálóállomáson nem lehet meghosszabbítani. Ebben az esetben az időszakos vizsgálat alapján a közlekedési hatóság - az azonosító adatok rögzítése és a Nyilvántartó egyidejű értesítése mellett - "Műszaki adatlap"-ot és "Műszaki vizsgálati bizonyítvány"-t ad ki, megállapítva azon a forgalmi engedélybe bejegyzendő következő időszakos vizsgálat határidejét.[470]

5. A VIZSGÁLATOK TARTALMA ÉS MÓDSZEREI, A JÁRMŰVEK HIÁNYOSSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSE

5.1. A vizsgálatok legalább az alábbi táblázatban felsorolt tételekre terjednek ki, és az alábbi táblázatban felsorolt minimális előírások és ajánlott módszerek szerint zajlanak. Az egyes vizsgálandó járműrendszerekre és alkatrészekre nézve a hiányosságok értékelését a táblázatban meghatározott kritériumok alapján, eseti alapon kell elvégezni.

5.2. A vizsgálatok tartalmára és módszereire, a járművek hiányosságának értékelésére vonatkozó táblázat