A Kúria Kvk.37223/2016/2. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. §] Bírók: Dobó Viola, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Országos népszavazási kezdeményezés benyújtása esetén a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjába foglalt alapelvek megsértésének vizsgálata során a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti, ha a kérelmezőt beadványa érkeztetésében, illetve az érkeztetőhöz történő előrejutásban olyan személyek akadályozzák, akik népszavazási beadvánnyal nem éltek, ilyet a Nemzeti Választási Irodánál nem kívántak benyújtani.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kvk.III.37.223/2016/2.szám

A Kúria kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2016. február 29. napján meghozott 15/2016. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 15/2016. számú határozatát megváltoztatja, megállapítja, az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét - a határozatban foglaltakon túl - az is sérti, hogy a 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Iroda székházában tartózkodó ismeretlen személyek felperes neve kérelmezőt akadályozták az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában.

Egyebekben a Kúria az Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás:

A kérelmező személyesen eljárva 2016. február 26-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Iroda (továbbiakban NVI) székházában és az épület előtt 2016. február 23-án történtek miatt.

Kifogásában előadta, hogy 2016. február 23-án országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkezett többedmagával az NVI székházához. Ekkor már számára ismeretlen, kb. 20 erős testalkatú személy (továbbiakban: Csoport) tartózkodott a székház előtt, akik fenyegető magatartást tanúsítottak. A Csoport tagjai E.L.nét a székházba való belépéskor maguk elé engedtek, annak ellenére, hogy E.L.né a kérelmező után érkezett.

Sérelmezte a kérelmező, hogy az NVI semmilyen intézkedést nem tett annak érdekében, hogy kivizsgálja, a Csoport tagjai valóban országos népszavazási kezdeményezés céljából tartózkodtak-e az épületben. E körben hivatkozott

a Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzésére.

Álláspontja szerint a fentiek miatt sérültek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdésében rögzített elvek, nevezetesen a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvei. Hivatkozott továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Nsztv.) 1.§ (1) bekezdésére, 4.§ (1)-(2) bekezdésére és 6.§ (1)-(2) bekezdésére.

Mindezek alapján a kérelmező kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a kifogásnak adjon helyt és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogszabálysértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől és a népszavazási eljárás jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg, ennek keretében elsődlegesen semmisítse meg a személyesen nem E.L-né által benyújtott népszavazási kezdeményezést, másodlagosan elutasítás hiányában tagadja meg annak hitelesítését.

Az NVB 15/2016. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy 2016. február 23-án az NVI székházában tartózkodó ismeretlen személyek, akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek a Nemzeti Választási Irodába, magatartásukkal megsértették a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvét, a c) pont szerinti esélyegyenlőségi alapelvét és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az NVB ezen felül eltiltotta a jogsértőket a további jogszabálysértéstől, a kifogást egyebekben pedig elutasította.

Határozatának indokolásában az NVB rámutatott, hogy a népszavazáshoz való jog, ennek keretében pedig a kezdeményezés benyújtásához való jog gyakorlásának a vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérő célú kihasználása a Csoport tagjai részéről egyértelműen felfedezhető volt. E körben hangsúlyozta, hogy a Ve.2.§ (1) bekezdésében foglalt alapelvek a választópolgárok egymás irányába kifejtett magatartását is meghatározzák. Az alapelveknek nem megfelelő magatartás, a nem rendeltetésszerű joggyakorlás szükségképpen csorbíthatja mások jogait, korlátozhatja más választópolgárok jogos érdekeinek érvényesülését. Jelen ügyben rögzíthető a Csoport tagjainak szándéka az NVI székházában tett korábbi állításukkal ellentétben nem terjedt ki arra, hogy országos népszavazási kezdeményezést nyújtsanak be. E magatartásuk pedig egyrészt ellentétes az országos népszavazási kezdeményezés benyújtásához való jog rendeltetésével és céljával, másrészt sérti a népszavazási eljárás tisztaságának alapelvét is. A határozat e körben kiemelte továbbá, hogy a választási szervek hivatalos helyiségeiben való tartózkodásra vonatkozó jog nem parttalan, az időben és célhoz kötöttségében is korlátozott. Azzal, hogy a Csoport tagjai valós beadványozói szándék nélkül együttesen tartózkodtak az NVI székházában, csökkentették a kérelmező esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb oda juthasson az érkeztető bélyegző berendezéshez, ekként sérült az esélyegyenlőség alapelve. A Csoport tagjainak magatartása egyértelműen visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, mert a népszavazási kezdeményezés intézményét arra használták, hogy valódi szándék nélkül úgy tegyenek, mintha népszavazást akarnának kezdeményezni. A fentiekkel a Csoport tagjai megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket, a b) pont sérelmét azonban az NVB nem látta bizonyítottnak.

Az NVB hangsúlyozta, bár a Csoport tagjai indokolatlanul tartózkodtak a székházban, azonban a felvételekből az is kiderül, miszerint tettleg nem akadályozták az előtérben való közlekedést, és a kérelmező állításával ellentétben nem is segítették más, így E.L-né szervező vagy kísérője magatartását. A Csoport jogellenes magatartása nem hozható összefüggésbe E.L-né szervező és kísérője magatartásával, illetve azzal, hogy korábban rögzítették nevezett kezdeményezése érkezési időpontját, mint a kérelmezőét. Nem megalapozott az a kifogás, mely szerint a Csoport tagjai által keletkeztetett jogellenes helyzetet E.L-né szervező kihasználta volna.

Az NVI tevékenységét sérelmező kifogás körében az NVB hangsúlyozta, az NVI munkatársa személyesen kérdezte meg a székházban tartózkodókat, hogy milyen célból várakoznak az előtérben. A Csoport tagjai egyértelmű választ adtak, elmondták, országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából vannak jelen. Annak vizsgálata, miszerint rendelkeznek-e húsz támogató választópolgár aláírásával, aláírásgyűtő ív mintapéldányával és az adatkezelés nyilvántartásba vételéről szóló határozattal nem történhet meg a benyújtás előtt, csak azt követően. Az NVI nem mulasztott, mikor nem végezte el a Csoport tagjainál lévő dokumentáció tüzetes, szakmai ellenőrzését a benyújtás előtt.