A Kúria Kfv.35319/2017/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 221. §, 272. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.319/2017/5. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró

Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Rácsai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Rácsai Lajos ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: dr. Kovácsné dr. Lévai Ildikó jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozata: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. február 22. napján kelt 14.K.27.678/2016/4. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.678/2016/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 750.000 (azaz hétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - összesen: 7.000.000 (azaz hétmillió) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2011. január 1.-től 2011. augusztus 31-ig terjedő időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2016. április 25. napján kelt határozatával a felperest 56.039.000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 28.019.000 Ft adóbírság és 1.209.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte, a következő időszakra átvihető követelés összegében 90.810.000 Ft eltérést tárt fel adózó terhére, ezért a következő időszakra átvihető követelés összegét 0 Ft-ban állapította meg.

[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2016. szeptember 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú hatóság a felperesnél 2011. szeptember hónapra is végzett áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést, amelynek eredményeként a 2016. április 25. napján kelt határozatával a felperes terhére 91.767.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 585.000 Ft-ot adóhiánynak, 91.182.000 Ft-ot jogosulatlan visszaigénylésnek minősített, amelynek kiutalását elutasította és a felperest 585.000 Ft adóhiány, 45.883.000 Ft adóbírság és 165.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[4] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2016. szeptember 07. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[5] Az alperes rögzítette határozataiban, hogy az elsőfokú hatóság az adózó beszerzéseivel kapcsolatban megállapítást nem tett.

[6] Az adóhatóság határozataiban megállapított azonos tényállások szerint a húsfeldolgozás, tartósítás főtevékenységű felperes a P. T. s.r.o. (a továbbiakban: szlovák cég) felé húst értékesített a 2011. január-augusztus időszakban 339 darab, 2011. szeptemberben a számlák szerint. A húsok eladásait közösségen belüli adólevonási joggal járó adómentes értékesítésként vallotta. A közösségen belüli termékértékesítés megtörténtét számlákkal, a termékek kiszállítását nemzetközi fuvarokmányokkal (CMR), tehergépjármű menetlevelekkel kívánta igazolni.

[7] Az adózó értékesítéseinek vizsgálata körében a hatóság részéről az ellenőrzés elsődleges célja annak feltárása volt, adózó a húsárut az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 89.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a közösség más tagállamában bejegyzett adóalany részére eladta-e, mégpedig oly módon, hogy az értékesítése közvetlen következményeként a termék hiánytalanul a közösség egy Magyarországtól eltérő tagállamába igazoltan meg is érkezett.