62002CJ0175[1]

A Bíróság (első tanács) 2005. január 13-i ítélete. F. J. Pape kontra Minister van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Hoge Raad der Nederlanden - Hollandia. Állami támogatások - Az EK-Szerződés 93. cikkének (3) bekezdése [jelenleg az EK 88. cikk (3) bekezdése] - Tervezett támogatás - A tervezett intézkedések végrehajtásának tilalma a Bizottság végső határozata előtt - Részben a támogatási intézkedés finanszírozására szánt adó - A támogatás nyújtását megelőzően bevezetett adó. C-175/02. sz. ügy.

C-175/02. sz. ügy

F. J. Pape

kontra

Minister van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij

(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Állami támogatás - Az EK-Szerződés 93. cikkének (3) bekezdése (jelenleg az EK 88. cikk (3) bekezdése) - Tervezett támogatás - A tervezett intézkedéseknek a Bizottság végső határozatát megelőző végrehajtására vonatkozó tilalom - Részben a támogatási intézkedés finanszírozására szánt adó - A támogatás nyújtását megelőzően bevezetett adó"

L. A. Geelhoed főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2004. március 4.

A Bíróság ítélete (első tanács), 2005. január 13.

Az ítélet összefoglalása

Államok által nyújtott támogatások - A Szerződés rendelkezései - Hatály - Részben támogatási intézkedés finanszírozására szánt adók - Bennfoglaltság - Feltétel - Az adó és a támogatás közötti kötelező hozzárendeltségi viszony

(EK-Szerződés, 92. cikk [jelenleg, módosítást követően, EK 87. cikk) és 93. cikk [jelenleg, módosítást követően, EK 88. cikk])

Az adók nem tartoznak a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, hacsak nem valamely támogatási intézkedés finanszírozását szolgálják oly módon, hogy annak szerves részét képezik.

Ahhoz, hogy az adó vagy annak egy része valamely támogatási intézkedés szerves részének legyen tekinthető, az adó és a támogatás között a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kötelező hozzárendeltségi viszonynak kell fennállnia. Amennyiben fennáll ilyen viszony, az adóbevétel nagysága közvetlenül befolyásolja a támogatás intenzitását, és ebből következően azon kérdés értékelését is, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a közös piaccal.

(vö. 14-15. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2005. január 13. (*)

"Állami támogatás - Az EK-Szerződés 93. cikkének (3) bekezdése (jelenleg az EK 88. cikk (3) bekezdése) - Tervezett támogatás - A tervezett intézkedéseknek a Bizottság végső határozatát megelőzői végrehajtására vonatkozó tilalom - Részben a támogatási intézkedés finanszírozására szánt adó - A támogatás nyújtását megelőzően bevezetett adó"

A C-175/02. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) a Bírósághoz 2002. május 13-án érkezett, 2002. március 8-i határozatával terjesztett elő az előtte

F. J. Pape

és

a Minister van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai P. Jann tanácselnök, A. Rosas, K. Lenaerts, S. von Bahr és K. Schiemann (előadó) bírák,

főtanácsnok: L. A. Geelhoed,

hivatalvezető: M.-F. Contet főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. január 22-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Flett és H. van Vliet, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. március 4-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgya - ugyanúgy, mint a C-174/02. sz., Streekgewest Westelijk Noord-Brabant ügyben (ugyanezen a napon hozott ítélet [EBHT 2005., I-0000. o.], a továbbiakban: az SWNB-ügyben hozott ítélet) - az EK-Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének értelmezése (jelenleg az EK 88. cikk (3) bekezdése).

2 A jelen kérelmet az F. J. Pape mezőgazdasági termelő és a Minister van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij (földművelésügyi, környezetvédelmi és halászati miniszter) közötti jogvitában terjesztették elő a trágyafelesleg után fizetendő, a mezőgazdasági termelőre az 1986. november 27-i Meststoffenwet (a trágyára vonatkozó törvény, Staatsblad 1986, 598) 13. cikkének alkalmazásával kiszabott adó tárgyában, azon az alapon, hogy az adót az EK-Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének utolsó mondatában előírt végrehajtási tilalom megsértésével vezették be.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A Szerződés 93. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A Bizottságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a szándék a 92. cikk értelmében nem egyeztethető össze a közös piaccal, haladéktalanul megindítja az előző bekezdés szerinti eljárást. Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre."

A nemzeti szabályozás

4 Az 1987. április 22-i rendelet (Staatsblad 1987, 189) alapján 1987. május 1-jén hatályba lépett Meststoffenwet 13. cikke adót vezetett be Hollandiában a trágyafeleslegre "az alábbiakkal összefüggő kiadások fedezésére:

(a) a 9. cikk szerinti trágyatanács eszközeinek beszerzése;

(b) a 9. cikk (4) bekezdése szerinti hozzájárulás;

(c) a trágyafelesleg hatékony eltávolítását, szállítását, kezelését, feldolgozását vagy megsemmisítését magában foglaló infrastruktúra kialakítása;

(d) a III-IV. fejezet végrehajtásával kapcsolatos felügyelet"

5 Az adófizetési kötelezettség a trágya termelésével keletkezik. Az adott időszakra (általában egy naptári évre) vonatkozó adót adóbevallás alapján kell befizetni (általában az időszakot követő egyhónapos határidőn belül).

6 A Meststoffenwet 13. cikke által hivatkozott 9. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a trágyatanács hozzájárulást adhat többek között az állati ürülék szállításával kapcsolatos kiadásokhoz, ha meglátása szerint ez a törvény céljaival összhangban a hatékony feldolgozást és eltávolítást szolgálja. A holland kormány ezzel kapcsolatban megalkotta az 1989. április 25-i Reglement Mestbank inzake vangnetfunctie en Kwaliteitspremiëringssysteemet (a visszanyerési hálózati funkcióról és a minőségi prémiumrendszerről szóló rendelet, Staatscourant 1989, 86). Ez a rendelet 1989. április 1-jén lépett hatályba. A rendelet minőségi prémiumrendszer alapján támogatást helyezett kilátásba a jó minőségű trágya szállításához.

7 Hollandia e támogatásokat az 1988. július 26-i és 1989. január 16-i leveleiben jelentette be a Bizottságnak. A Bizottság 1989. március 10-i levelében közölte Hollandiával, hogy döntése szerint 1989 végéig nem emel kifogást a rendelettel szemben. Későbbi levélben a Bizottság megerősítette, hogy 1988. január 1-jétől a támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekintendő.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8 Mivel gazdaságában 1988-ban trágya termelődött, F. J. Pape-nak trágyafeleslege után adófizetési kötelezettsége keletkezett az 1988-as adóévre vonatkozóan. Az előírt egyhónapos határidőn belül azonban nem tett adóbevallást. Az 1989. március 31-én kézbesített adófizetési felszólításban ezen adóévre vonatkozóan a trágyafeleslege után 10 283,50 NLG adó és ugyanilyen összegű mulasztási bírság megfizetésére szólították fel.

9 F. J. Pape fellebbezést nyújtott be az Inspecteur van het Bureau Heffingen van het ministerie van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij-hoz (a Földművelésügyi, Környezetvédelmi és Halászati Minisztérium adóhivatalának ellenőre). Ez utóbbi csökkentette a trágyafeleslegre kivetett, az adófizetési felszólítás tárgyát képező adót 1 779,60 NLG-re, 177,96 NLG mulasztási bírsággal. F. J. Pape e határozat ellen keresettel fordult a Gerechtshof te Leeuwarden-hez (Hollandia). Eközben az adóellenőr törölte a mulasztási bírságot. A Gerechtshof helybenhagyta ez utóbbi határozatát, a mulasztási bírság nélkül. Ezt követően F. J. Pape jogorvoslattal fordult a Hoge Raad-hoz.

10 E jogorvoslati kérelem részben azon alapul, hogy a trágyafeleslegre 1988-ra vonatkozóan kivetett adóból származó jövedelem egy részét az 1989-es támogatás finanszírozására szánta, és az ezt is szolgálta.

11 Mivel úgy ítélte meg, hogy az alapügy eldöntése a Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének értelmezésétől függ, a Hoge Raad der Nederlanden felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Amíg valamely támogatási intézkedés végrehajtását nem engedélyezték, a [Szerződés] 93. cikke (3) bekezdésének harmadik mondata [...] alapján irányadó-e az e rendelkezésben előírt tilalom az olyan adó bevezetésére is, amelyből a szóban forgó törvény részben a fent említett intézkedést rendeli finanszírozni, függetlenül attól, hogy a tagállamok közötti kereskedelemben keletkezik-e bármilyen zavar, amely (részben) az adónak mint a támogatási intézkedés finanszírozási módszerének tudható be? Az e kérdésre adott válasz függ-e az adó és a támogatási intézkedés közötti kapcsolat erejétől, amennyiben az adóból származó bevételt ténylegesen az állami támogatásra fordítják, vagy egyéb körülményektől? Ilyen esetben melyek a releváns körülmények e szempontból?

2) Ha a támogatási intézkedés végrehajtására vonatkozó tilalom az azt finanszírozó adóra is irányadó, a [Szerződés] 93. cikke (3) bekezdésének közvetlen hatályára hivatkozva az adóalanyok vitathatják-e az adó teljes összegét, vagy pedig az adónak csak azon részét vitathatják, amelyet várhatóan a támogatási intézkedés finanszírozására költenek majd el, vagy ténylegesen erre költöttek el, miközben a támogatási intézkedés végrehajtása e rendelkezés értelmében tilos, vagy tilos volt?

3) Következik-e a közösségi jogból valamilyen különleges követelmény arra nézve, hogy miként kell meghatározni az adónak a [Szerződés] 93. cikke (3) bekezdésének utolsó mondatában megfogalmazott tilalom alá eső részét olyan adó esetében, amelyet különböző célok fedezésére szánnak, amennyiben e célok finanszírozására léteznek a [Szerződés] 93. cikkének [...] tilalma alá nem tartozó egyéb források, ha a nemzeti adójogszabály nem rendelkezik a megosztásról? Ilyen esetben az adónak azt a részét, amely a [Szerződés] 93. cikkének [...] tilalma alá eső támogatási intézkedés finanszírozását szolgálja, az adó kivetésének időpontjától függően becsléssel, vagy pedig a célhoz kötött adóból származó teljes bevételre és a különböző célokra eszközölt tényleges kiadásokra vonatkozó, a későbbiekben ismertté vált adatok alapján kell-e meghatározni?"

Az első kérdésről

12 Az első kérdés három különböző részből áll. A kérelmet előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének utolsó mondatában előírt végrehajtási tilalom:

- vonatkozhat-e olyan adó kivetésére, amely valamely támogatás finanszírozását szolgálja,

- alkalmazandó-e akkor is, ha az adónak semmilyen hatása nincsen a tagállamok közötti kereskedelemre,

- alkalmazandó-e függetlenül attól, hogy milyen erős kapcsolat áll fent a célhoz kötött adó és a szóban forgó támogatási intézkedés között.

13 Először a kérdés harmadik részére célszerű válaszolni.

14 A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az adók nem tartoznak a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, hacsak nem valamely támogatási intézkedés finanszírozását szolgálják oly módon, hogy annak szerves részét képezik (a fent hivatkozott SWNB-ügyben hozott ítélet 25. pontja).

15 Ahhoz, hogy az adó vagy annak egy része valamely támogatási intézkedés szerves részének legyen tekinthető, az adó és a támogatás között a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kötelező hozzárendeltségi viszonynak kell fennállnia. Amennyiben fennáll ilyen viszony, az adóbevétel nagysága közvetlenül befolyásolja a támogatás jelentőségét, és ebből következően annak értékelését is, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a közös piaccal (lásd e tekintetben a 47/69. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1970. június 25-én hozott ítélet [EBHT 1970., 487. o.] 17., 20. és 21. pontját, valamint a fent hivatkozott SWNB-ügyben hozott ítélet 26. pontját).

16 A Bíróság elé terjesztett iratok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a Meststoffenwet által bevezetett adó és a trágya szállítására a Meststoffenwet 9. cikkének (4) bekezdése felhatalmazásával intézményesített állami támogatás között ilyen kötelező hozzárendeltségi viszony állna fent. A Meststoffenwet ugyanis a hatáskörrel rendelkező hatóságok mérlegelésére bízza az adóbevétel megosztását a különböző célok - így többek között a Meststoffenwet 9. cikkének (4) bekezdésében megjelölt cél - között. Az adóbevétel ennélfogva nem befolyásolja közvetlenül a támogatás jelentőségét, mivel más olyan, e törvény által megjelölt intézkedésekre is felhasználható, amelyek a Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése (jelenleg az EK 87. cikk (1) bekezdése) értelmében nem rendelkeznek az állami támogatás minden jellemzőjével.

17 Ebből kifolyólag az első kérdés harmadik részére azt a választ kell adni, hogy a Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének utolsó mondatában előírt végrehajtási tilalom nem alkalmazandó az adóra, ha az vagy a belőle származó bevétel egy meghatározott része nincsen kötelezően valamely támogatás finanszírozásához rendelve.

18 Tekintettel az első kérdés harmadik részére adott válaszra, e kérdés egyéb részeire, valamint a második és a harmadik kérdésre nem szükséges választ adni.

A költségekről

19 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az EK-Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének utolsó mondatában (jelenleg az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének utolsó mondata) előírt végrehajtási tilalom nem alkalmazandó az adóra, ha az vagy a belőle származó bevétel egy meghatározott része nincsen kötelezően valamely támogatás finanszírozásához rendelve.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.