A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40488/2015/4. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [1993. évi II. törvény (Fkb (hk).) 12. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40951/2015/13., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40488/2015/4.*, Kúria Pfv.20709/2016/6. (BH 2017.6.189), 3364/2017. (XII. 22.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.488/2015/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Zombori Zoltán ügyvéd (....) által képviselt .... felperesnek a Dr. Fazekas Róbert Ügyvédi Iroda (...) által képviselt .... alperes ellen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása, törlése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. július 8-án kelt 30.G.40.951/2015/13. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 500.000 (ötszázezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint felperesi jogelőd a .... földrendezés jogcímén bejegyzett földhasználati joggal rendelkezett a ...területén lévő ..... helyrajzi számú ingatlanok tekintetében. A hartai .... helyrajzi számú ingatlanokra ugyancsak bejegyzésre került a felperesi jogelőd földhasználati joga. Az ingatlanok, szikes tavak országos jelentőségű természetvédelmi területnek, illetve a tulajdoni lapok I/4. pontja alapján .... területnek minősülnek.

A Kalocsai Körzeti Földhivatal 2010. június 30-án az ingatlanokra alperes tulajdonjogát jegyezte be, azzal, a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján gyakorolja. A bejegyzés jogcímeként az 1992. évi II. törvény 25/A.§ (1) bekezdését jelölte meg, valamennyi ingatlanra nézve törölte a felperesi jogelőd földhasználati jogát.

A Kecskeméti Törvényszék a 2012. december 18-án kelt 5.Kpk.22.031/2012/2. számú végzésével elutasította felperesnek a földhivatal fenti határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét. A végzés indokolása szerint a földhivatal a 35973/2/2012. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította felperesnek a perrel érintett ingatlanokra vonatkozóan alperes javára bejegyzett tulajdonjog és az MNV Zrt. vagyonkezelői jog bejegyzése tárgyában hozott elsőfokú határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét. A felperes minden esetben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől számított egy éven túl terjesztette elő fellebbezését, a határozat részére történő kézbesítését nem kérte.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen az Inytv. 62.§ (1) bekezdés d) pontja, a Ptk. 5:184.§ (1), (2) bekezdése alapján, másodlagosan az Inytv. 62.§ (1) bekezdés a) pontja, harmadlagosan a Ptk. 5:184.§-a és 6:88.§ (1) bekezdése alapján kérte az eredeti állapot visszaállítása címén földhasználati joga visszajegyzését a megjelölt ingatlanok vonatkozásában. Kérte alperest kötelezni a bejegyzés tűrésére és marasztalni a perköltségben. Hivatkozott arra, a felperes, illetve a szövetkezeti tagok, mint részarány tulajdonosok valamennyi jogosultsága, a felperes földhasználati joga ellentételezés nélkül szűnt meg, a Kalocsai Körzeti Földhivatal határozata meghozataláról nem értesítette sem a felperest, sem az egyéb érdekelteket, azt elmulasztotta, a fellebbezésre azonban a mulasztás miatt csak 2012. évben került sor. A másodfokú földhivatali határozat az elsőfokú döntést helybenhagyta, a közigazgatási perben a Kecskeméti Törvényszék megszüntette az eljárást. A földhivatali határozat alaki és tartalmi szempontból is jogszerűtlen volt, az ingatlanok védett természeti területek, az Ámt. 25/A.§ (1) bekezdése alapján nem kerülhettek volna alperes kezelésébe. A ... helyrajzi számú ingatlanok a ... területek, a többi perbeli ingatlan is országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az alperesi jogszerzés megalapozatlan azért is, mert az Fkbt. 12.§ (6) bekezdése értelmezése során az (5) bekezdés is figyelembe veendő, ezek a rendelkezések a vagyon nevesítéssel nem érintett kivett területekre vonatkoznak, az érintett területek többsége azonban nem kivett terület. A jogszabály kivételként jelöli meg a védett természeti területeket, a rendelkezések ezért sem alkalmazhatók.

Utalt a felperesnek 2001. november 22-én a ... Igazgatósága által írt levélre, illetve az 1992. február 18-i levélre, arra, az alperes feltételezhetően forráshiány miatt nem a korábbi jogszerű eljárását követte, hanem téves hivatkozásra alapítva ellentételezés nélkül jegyeztetett be jogokat. Eseti döntésre is hivatkozott az elsődleges kereseti kérelem alátámasztására, és arra, a kiigazítási keresetnek nincs időbeli korlátja, a földhivatali határozat téves volt, annak kiigazítása szükséges, a sérelem az ingatlanügyi hatósági eljárásban nem orvosolható, illetve azt eredménytelenül kísérelte meg. Hivatkozott arra is a másodlagos jogcím körében, hogy a bejegyzés érvénytelensége tágabb fogalom, mint a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége, alperes tulajdonjogot nem szerezhetett volna, a bejegyzés nem valós anyagi jogi helyzetet tüntetett fel. A bejegyzés érvénytelen, helye van a törlésnek és az eredeti állapot helyreállításának. A bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelen, az Ámt. 25/A.§-ába ütközött.

Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott a felperes perbeli legitimációja hiányára, a törlési per feltételei álláspontja szerint nem állnak fenn, jogalkotói aktus alapján történt a tulajdonszerzés, nem kötelmi jellegű. A jognyilatkozat érvénytelensége címén előterjesztett kereset jognyilatkozat híján nem megítélhető, a jogszabályon alapuló bejegyzés törlése ezen a címen nem lehetséges, az ingatlan-nyilvántartási határozat elleni jogorvoslatra lett volna mód, ez korábban sikertelen volt, a per közigazgatási bíróságra tartozik. Hivatkozott arra is, ezeket a területeket az állam javára ki kell sajátítani az 1995. évi XCIII. törvény 4.§ (1) bekezdése alapján.

Az elsőfokú bíróság a 10.G.41.224/2014/4. számú ítéletével a keresetet elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pf.21.094/2014/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

Az új eljárás során az elsőfokú bíróság a 2015. július 8-án kelt 30.G.40.951/2015/13. számú ítéletével megkereste a Bács-Kiskun Megyei Kormányzati Járási Hivatalt, hogy a hartai .... helyrajzi számú ingatlanok 1/1 tulajdoni hányadára a felperes földhasználati jogát eredeti állapot visszaállítása, téves bejegyzés, kiigazítás jogcímére jegyezze be, kötelezte alperest a bejegyzések tűrésére, illetve 6.159.000 forint perköltség 15 napon belüli felperesnek történő megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság az 1997. évi CLXI. törvény 62.§ (1) bekezdés a) pontja, aa) pontja, b) pontja, illetve (2) bekezdése, valamint a 2013. évi V. törvény 5:184.§-a felhívása után kifejtette, a törlési és kiigazítási perek elkülönülnek az Inytv. 58.§ (1) bekezdése szerinti pertől, ezért nem helytálló alperes hatásköri kifogása. Irreleváns az Inytv. 62.§, 63.§-a alkalmazása során, hogy áll-e, vagy állt-e fenn korábban polgári jogviszony a felek közt. Az alperes által hivatkozott 1995. évi XCIII. törvény 4.§ (1) bekezdése a hatósági határozatok meghozatalakor pedig még nem volt hatályos, így nem alkalmazandó. A felperes okiratokkal igazolta, hogy fennállnak az Inytv. 62.§ (2) bekezdése szerinti feltételek, az ingatlanügyi eljárásban sérelme nem volt orvosolható. Helytállóan hivatkozott arra, hogy az Ámt. 25/A.§ (1) bekezdése mellett figyelembe kell venni az Fkbt. 12.§ (5) és (6) bekezdését.