A Fővárosi Törvényszék G.41957/2015/15. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (TÁRSASÁGI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 157. §, 220. §] Bíró: Lazányi Erika

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41957/2015/15.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40453/2016/3., Kúria Gfv.30491/2017/2. (BH 2018.4.121)

***********

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén utca 40-44.

38.G.41.957/2015/15.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Poharánszki István ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a Dr. Lendvay Attila ügyvéd (fél címe 1) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság hatályon kívül helyezi az alperes igazgatósága ... számú határozatát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 86.800.-(nyolcvanhatezer-nyolcszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára, A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a rendelkezésére álló iratok és a peres felek nyilatkozatai alapján állapította meg.

A felperes (Cg....), mint szövetkezeti hitelintézet, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban Szhitv.) létrehozott Integrációs Szervezet (a továbbiakban Szhisz.) tagja.

A Szhisz. tagja az alperes (Cg....) is, egyben a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja.

A felperes az alperes tagja, részvényese.

A Szhitv. 15. § (11) bekezdésében foglaltak okán, a felperes 2015. március 10. napján elektronikus úton küldte meg az alperes részére, a 2014. évi beszámolóját a szükséges mellékletekkel együtt. Az alperest arról is tájékoztatta, hogy a felperes mérlegbeszámolót elfogadó közgyűlésének tervezett időpontja 2015. április 24-e. A levélben hivatkozott, az alperes ... számú körlevelében foglaltakra, amely a szövetkezeti hitelintézetek 2014. évi beszámolójának jóváhagyásával kapcsolatos teendőkről és tudnivalókról rendelkezik.

Az alperes 2015. április 23. napján kelt ... iktatószámú levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a felperes éves beszámolójának felülvizsgálati eljárásával megbízott D.K.T. Kft., a konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálatával kapcsolatos központi könyvvizsgálati feladatokat még nem tudta elvégezni a felperes közreműködésének hiányában, ezért a 2015. április 24. napján tartandó közgyűlésen, a 2014. évi éves beszámoló nem fogadható el.

A felperes, a hivatkozott közgyűlésen, a 2014. évi beszámolóját a részvényesei döntése alapján elfogadta, illetve a mérlegbeszámolóban jelölt osztalék megállapításáról is határozott.

Az alperes 2015. május 7-én kelt (még azon a napon elektronikus formában a felperes központi elektronikus szerverére e-mail útján megküldött), a felperes által 2015. május 12. napján kézhez vett levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperes igazgatósága az ... számú határozatában a felperes 2014. évi számviteli beszámolóját előzetesen nem hagyta jóvá, továbbá nem járult hozzá a felperes igazgatósága által javasolt osztalék kifizetéséhez. A levélben rögzítésre került, hogy a döntés oka az, hogy a felperes a Hpt. szabályai szerint az általános tartalékot az adózott eredményből - mivel az negatív - előzetesen nem képezte meg, továbbá az általános tartalékképzés alól felmentést nem kapott. Ezen túlmenően pedig az alperes konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálatával kapcsolatos, központi könyvvizsgálati feladatokat ellátó D.K.T. Kft. nem tudta elvégezni a felperes beszámolójának könyvvizsgálati feladatait, a felperes együttműködésének hiányában.

A felperes a fenti igazgatósági döntés ellen keresetet nyújtott be, amelyet 2015. június 11-én fax útján küldött meg a perbírósághoz. A keresetlevelet 2015. június 10. napján elsőbbségi ajánlott küldeményként postára adta, mely 2015. június 18-án érkezett a bíróságra.

Keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes igazgatóságának ... számú határozatát helyezze hatályon kívül, miután az törvénysértő, annak meghozatalára jogsértően került sor és az megalapozatlan. Kérte az alperes perköltségben történő marasztalását, melynek keretében az ügyvédi munkadíjat a hatályos IM rendelet alapján az általános szabályok szerint kért megállapítani azzal, hogy ÁFA fizetésére köteles.

A keresetlevelében hivatkozott arra, hogy a Szhitv. 15. § (11) bekezdése alapján a beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldte határidőn belül az alperesnek és egyidejűleg az alperes 2015. február 20-án kelt ... számú körlevelében foglaltaknak is eleget tett. Ezen körlevélben foglaltak ellenére, az alperes könyvvizsgálatot kívánt lefolytatni a felperesnél és bár ezzel nem értett egyet, a felperes könyvvizsgálóján, a S.A. Kft-én keresztül megadott minden, az alperes által megbízott könyvvizsgáló által kért információt. Álláspontja szerint eljárása szabályszerű, a jogszabályi, illetve az alperesi belső szabályoknak megfelelő volt, melyről a 2015. május 19-én kelt levelében is tájékoztatta az alperest és amelyben megkifogásolta az alperes igazgatósági döntésében foglaltakat.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a kereset elkésett, miután a támadott igazgatósági határozatot az alperes igazgatósága május 7-én meghozta, azt a felperes 2015. május 12-én átvette, a keresetlevele azonban csak 2015. június 18-án érkezett a bíróságra. E körben utalt a 4/2003. számú polgári jogegységi határozatban foglaltakra. Az eljárás során az elkésettség tekintetében elévülési kifogást jelentett be. Előadta, hogy az alperes, az igazgatósági határozatot 2015. május 7. napján elektronikus úton megküldte a felperesnek, amely 2015. május 7-én 17 óra 33 perc 23 másodperckor a felperes elektronikus szerverére megérkezett, így a határozatról a felperes ekkor már tudomást szerezhetett. Márpedig a határozatok megtámadására vonatkozó Ptk. 3:36. § (1) bekezdése nem a határozat kézhezvételétől számítottan rendeli a 30 napos elévülési jellegű határidő számítását, hanem a tudomásszerzéstől.