BH 1991.10.390 I. Ha a sajtóhelyreigazítási kérelem a lapzárta napján érkezik, a helyreigazítást a szerkesztőség nem a lapzárta után közvetlenül megjelenő, hanem a rákövetkező lapszámban köteles közölni [Ptk. 79. § (2) bek.].
II. A sajtóhelyreigazítás szövegének a megállapításánál nem a sérelmet okozó szöveg megismétlésére, hanem valóságos tartalmának a megjelölésére van szükség [Ptk. 79. § (1) bek.].
Az alperes által szerkesztett közéleti hetilap 51. számában "Ne anyázd a rendőrt, mert előbb-utóbb megbüntet" címmel beszámolt az F. T. ellen folyt eljárásokról. A cikk szerint F. T. néhány hónappal ezelőtt tiltott helyen - a strand mellett - mosta a kocsiját, és büntetésként egyszer csak - "se szó, se beszéd, se írás" - levontak a fizetéséből 1500 Ft-ot. A dolog hátterében K. I. önkormányzati szabálysértési főelőadó állt. Amikor F. kérte tőle, mutasson papírt, amely alapján őt másfélezer forinttal megrövidítették, K. egy papírt lobogtatott, amit nem volt hajlandó F. T. kezébe adni. A továbbiakban a cikk beszámolt F. és K. további ismételt "összeszólalkozásairól". Ugyanebben a lapban jelent meg "Szidta az anyámat is..." címmel egy beszélgetés K. I-vel, aki állította, hogy F. T. megkapta a közterületfelügyelő jelentése alapján készült szabálysértési határozatot. Ezzel szemben a riporter arra hivatkozott, hogy F. T. állítása szerint nem kapott semmiféle papírt, azt még akkor sem kapta kézhez, amikor K-t a hivatalában felkereste. A cikk szerint K. ezt tagadta.
M. város képviselő testülete az alperestől sajtóhelyreigazítást kért, majd ennek eredménytelensége után keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz.
A helyreigazítási kérelem szerint a cikk a polgármesteri hivatalt és alkalmazottját megalapozatlanul és bizonytalanul a jogszabályok megsértésével vádolta. F. T. 1989. február 8-án követte el a helyi tanács rendeletébe ütköző szabálysértést, amelynek elkövetését a helyszínen elismerte, a bírság kiszabása ellen kifogást nem emelt, de azt nem fizette meg, ezért tiltották le a fizetését. A továbbiakban a helyreigazítási kérelem K. I-vel, a polgármesteri hivatal alkalmazottjával szemben hivatalos tevékenységével kapcsolatban leírt valótlan, illetve a valóságot hamis színben feltüntető tényállításokat kifogásolta.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Védekezése egyrészt a keresetindítás elkésett, másrészt a helyreigazítás iránti kérelem alaptalan, mert a cikk való tényállításokat tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a következő szövegű helyreigazításra kötelezte az alperest:
Valótlan az a minősítés, hogy "se szó, se beszéd, se írás". A valóságban "F. T. 1989. február 8-án követte el a helyi tanács rendeletébe ütköző szabálysértést". Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Az indokolás lényege szerint F. T-vel szemben szabályosan történt a bírság kiszabása és munkabérének a letiltása. A bírság kiszabásáról szóló határozatot F. T., a letiltási rendelvényt pedig a vele közös háztartásban élő F. G. vette át. Egyebekben a keresetet az elsőfokú bíróság azért utasította el, mert a K. I-t illető tényállítások helyreigazítását a munkáltató nem kérheti. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a helyreigazítási kérelem előterjesztése és a keresetlevél benyújtása a törvény által megszabott határidőben történt.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet marasztaló rendelkezésének a megváltoztatásával a keresetet teljes egészében elutasítani.
A felperes kérte helybenhagyni az elsőfokú ítéletet.
A fellebbezés alaptalan.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!