A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20283/2009/4. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20775/2007/13., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20283/2009/4.*, Kúria Pfv.21985/2009/6. (BH 2011.1.12)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.283/2009/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Ernszt János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság (I. rendű alperes címe) I. rendű, ... jogtanácsos által képviselt Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen, közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2008. november 25. napján meghozott, 2.P.20.775/2007/13. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 60.000 (hatvanezer) forint fellebbezési költséget.

A le nem rótt 45.000 (negyvenötezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperesek, az I. rendű felperes édesapjával együtt 2006. október 23-án a FIDESZ-MPSZ rendezvényén vettek részt az ...nál. A rendezvény befejezését követően a helyszínt a ... irányában kívánták elhagyni, amikor a tömegben haladva észlelték, hogy a rendőrség tömegoszlatást hajt végre és a rendőri kötelék gumilövedékeket is használ, ezért visszafordultak az ... irányába és egy kapualjba húzódtak másokkal együtt. Ekkor az I. rendű felperes fejét hátulról egy gumilövedék eltalálta, ennek nyomán egy kb. 2 cm hosszú vérző seb keletkezett. A II. rendű felperes - aki ebben az időpontban 15 éves volt - az események következtében sírógörcsöt, sokkot kapott. Az I. rendű felperes 8 napon belül gyógyuló sérülését a ...ben látták el.

Az I. rendű felperes feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és könnyű testi sértés miatt. Az ügyészség határozatával megszüntette a nyomozást azzal az indokolással, hogy a tömegoszlatás során alkalmazott kényszerítő eszközök sajátossága, hogy testi sérülést is okozhat az alkalmazásuk. A kényszerítő eszközök törvényes alkalmazásával együtt járó sérülések okozása nem minősül bűncselekménynek. Az I. rendű felperes panasszal élt a határozat ellen, a panaszt a Fővárosi Főügyészség elutasította határozatával. Indokolása szerint többször figyelmeztették a tömeget a tömegoszlatás során a kényszerintézkedés alkalmazására, ezt pedig nem teszi jogellenessé az a körülmény, hogy az érintettek nem mindegyike hallotta a figyelmeztetést.

Időközben a felperesek keresetet terjesztettek elő a BRFK I. rendű és a REBISZ II. rendű alperes ellen. Az I. rendű felperes kereseti kérelmében 500.000 forint, a II. rendű felperes 250.000 forint nem vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket 2006. október 23-tól járó késedelmi kamatával együtt. Keresetüket arra alapították, hogy jogszerűen bejelentett rendezvényen vettek részt, az alperesek pedig nem adtak elegendő időt arra, hogy a rendezvény befejezését követően a tömeg elvonuljon és a rendőrség nem jelölt ki elvonulási útvonalat sem. Álláspontjuk szerint a kényszerintézkedést nem indokolta annak a csoportnak a magatartása, amelynek a felperesek részesei voltak. Nem vagyoni kártérítési igényük alátámasztására azt adták elő, hogy az I. rendű felperes testi és lelki sérülést szenvedett el az események során, míg a II. rendű felperest lelki megrázkódtatás érte.

Az alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a per megszüntetését kérték. Érdemben a kereset elutasítását indítványozták. Előadták, hogy a rendőrség a Gytv. 14. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének tett eleget, amikor feloszlatta a városban zajló jogellenes demonstrációkat. A FIDESZ-nagygyűlés műsorvezetője többször felszólította a távozó tömeget, hogy a ... irányában hagyják el az ... területét, erre reális lehetőség volt. Álláspontjuk szerint akik a tömegoszlatás helyszínén maradtak, vállalták annak következményeit. Hivatkoztak arra is, hogy nem vagyoni kártérítés csak ténylegesen bekövetkezett sérelem esetén állapítható meg. A felperesek által igényelt összeget eltúlzottnak tartották. Kérték a felperesi közrehatás figyelembe vételét is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 500.000 forintot, a II. rendű felperesnek 250.000 forintot és ezen összegek után 2006. október 23-tól a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 37.500 forint + áfa perköltséget. A II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Az I. rendű felperest 25.000 forint, a II. rendű felperest 10.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a II. rendű alperes javára 15 napon belül. A le nem rótt 45.000 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság ismertette a Ptk. 349. § (1) bekezdését és a 339. § (1) bekezdését, valamint a 348. §-át. Megállapította, hogy az I. rendű felperes testi és lelki sérülése, valamint a II. rendű felperes lelki megrázkódtatása mint kár, rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, ezért érdemben vizsgálta a keresetet a Ptk. 349. § (1) bekezdése alapján. Kétséget kizáróan megállapíthatónak tartotta azt, hogy az I. rendű felperes fejsérülése 2006. október 23-án akkor keletkezett, mikor a FIDESZ-MPSZ rendezvényről hazafelé indult és a tömegoszlatás alá vont személyekkel egy tekintet alá vették őket a rendőri erők. Ezt a tanúvallomás és a 2006. október 23-i járóbeteg vizsgálati lap, valamint az október 26-i orvosi látlelet és vélemény alátámasztotta. Megállapította, hogy a felperesek az elszenvedett sérülés és az ijesztő utcai események folytán szorongóvá váltak, a II. rendű felperes igen fiatalon tapasztalt meg egy számára riasztó és feldolgozhatatlan eseménysort, amit támadásként élt meg személye és édesanyja ellen. A felperesek kárát bizonyítottnak találta az I. rendű felperes személyes előadása, a csatolt orvosi dokumentumok és a tanúvallomás alapján. Rámutatott, hogy a perbeli iratokból megállapítható volt, hogy az I. rendű alperes nem készített biztosítási tervet a perbeli rendezvényre vonatkozóan. A rendőri jelentés szerint a perbeli rendezvény szervezőivel, rendezőivel nem volt megfelelő az I. rendű alperes együttműködése. Nem került sor a rendezvény rendőri feladatainak végrehajtására és az abban részt vevő rendőri erők dokumentálására. Ebből szintén az I. rendű alperes mulasztására lehetett következtetni. Nem történt meg az alperesek műveleti terveinek összehangolása, a gumilövedékek kilövési iránya nem került pontosan meghatározásra, és a felszólításokat több esetben nem tették meg, a tömegoszlatás végrehajtására az improvizálás volt jellemző. A biztosítás parancsnoka és az ...nál levő helyszíni parancsnok nem intézkedett a FIDESZ-MPSZ rendezvényt megzavarni szándékozók távoltartására, elhatárolására. A helyszíni parancsnok a ...ra rendőri erőt nem állított fel. A műveletirányító és a helyszíni parancsnok között nem volt együttműködés és összeköttetés. Megállapította azt is, hogy a FIDESZ-MPSZ rendezvény befejezését követően az ... irányába a tömegoszlatást a rendőri erők 2 percen belül tovább folytatták. Ezen szakmai hibák, a tervszerűtlenség, a mulasztások eredményezték azt, hogy az ...nál a gyülekezési jogukat jogszerűen gyakorló felperesek a rendezvény befejezését követően nem tudták, hogy merre tudnak biztonságosan hazaindulni és összekeveredtek a ... felől jövő demonstrálókkal, és így a rendőri kényszerintézkedések áldozataivá váltak. Tekintettel arra, hogy a BRFK kötelezettsége lett volna szakmailag megfelelő, átgondolt biztosítási tervet készíteni és a rendezvényt szakszerűen biztosítani, és ez nem történt meg, így az I. rendű alperes jogellenes magatartásával, mulasztásaival állnak okozati összefüggésben a felperesek által elszenvedett testi, lelki sérülések, tehát a felperesek nem vagyoni kára. Mivel az I. rendű alperesi főkapitány volt a 2006. október 23-i rendezvények biztosításának felelős parancsnoka és a ... rendőrkapitány volt a perbeli rendezvény helyszínbiztosítási parancsnoka, így az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az I. rendű alperes köteles a kártérítésre.