A Kúria Pfv.20724/2013/10. számú precedensképes határozata használati díj (TÖBBLEThasználati díj) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 141. §, 142. §, 143. §, 241. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Ha a közös tulajdonon belül a tulajdonostársak az ingatlan használati megosztásában tartós jelleggel - a jogutódokra is kiterjedő hatállyal - megállapodnak, az ingatlant egymástól véglegesen elkülönült használati rend szerint természetben megosztották, a dolog hasznának szedésére és a költségek viselésére is elkülönülten jogosultak és kötelesek, többlethasználat iránti igény érvényesítésére nem jogosultak. 1959. IV. Tv. 140. § 1959. IV. Tv. 141. § 1959. IV. Tv. 142. § 1959. IV. Tv. 143. § 1959. IV. Tv. 241. §

***********

Pfv.I.20.724/2013/10. szám

A Kúria az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szemes Tamás ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Juhász-Laczik Lászlóné ügyvéd által képviselt II. rendű, dr. Németh Gyula ügyvéd által képviselt III. rendű, dr. Juhász-Laczik Lászlóné ügyvéd által képviselt IV. rendű alperes ellen többlethasználati díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 8.P.89.989/2005. számon folyamatban volt perében a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.388/2012/2. számú jogerős részítélete ellen a felperes által 85. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.388/2012/2. számú jogerős részítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Kúria Pfv.I.20.669/2011/7. számú hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárás során a felperes fenntartotta pontosított keresetét, amelyben a II. rendű alperest 1994-től 2007. december 31. napjáig mindösszesen 10.986.698 forint, a III. rendű alperest 2.300.727 forint többlethasználati díj fizetésére kérte kötelezni. A 2008. január 1-től kezdődően lejáró - a vendéglátóipari szakértő által megadott fajlagos bérleti díj szorzószámának évenkénti emelésével megállapított - "bérleti díjra" is igényt tartott a közös tulajdon megszüntetéséig, vagy a felépítmény használatának újraszabályozásáig.

A II., III., IV. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték.

A másodfokú bíróság a Kúria iránymutatásának megfelelően megismételt eljárásban úgy foglalt állást, hogy a peres felek jogelődei között 1961-ben létrejött szóbeli megállapodás szerint az állami tulajdonban lévő felépítmény - cukrászda és étterem -, valamint a lakóházként funkcionáló rész használata teljes egészében elkülönült. A használati rend kialakításakor a tulajdoni hányadához képest nagyobb felépítményrészt használó IV. rendű alperes terhére többlethasználati díjban nem állapodtak meg, így a IV. rendű alperes ellentételezés nélkül volt jogosult az értéknövelő beruházásával kialakított nagyobb felépítményrész használatára.

Nem találta alaposnak a felperesnek azt a másodfokú tárgyaláson előadott nyilatkozatát, miszerint a használat végleges megosztásának szándéka a részéről hiányzott, tekintettel arra a tényre, hogy 1961 óta a felperes nem kifogásolta a felépítmény jelenlegi használati rend szerinti megosztását; a használat újraszabályozását, annak megváltoztatását nem kezdeményezte, többlethasználati díj iránti igényt nem érvényesített. A peres felek jogelődei által a felépítmény kapcsán 1961-ben kialakított használati rendet így véglegesnek tekintette.

A másodfokú bíróság részletesen kifejtett indokai szerint a tulajdonostársak szótöbbséggel meghozott megállapodása hiányában a Ptk. 241.§-a értelmében a használat újraszabályozását kérhetik a bíróságtól, amennyiben a korábbi megállapodás meghozatalát követően olyan körülmény következik be, ami a használat újrarendezését, vagy visszterhessé tételét kívánja meg valamelyik tulajdonostárs lényeges jogos érdekét sértő állapot megszüntetésével.