A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21125/2007/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Lesenyei Terézia, Tóth Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20916/2007/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21125/2007/6.*, Kúria Pfv.20276/2008/10. (BH 2008.12.333)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.125/2007/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A dr.Baltay Levente ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek, a dr. Bánáti János ügyvéd ... által képviselt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ... alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. május 3. napján kelt, 19.P. 20.916/2007/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítélet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy adja ki a felperesnek 15 napon belül az általa kért, "A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002-2004. között kiadott kormányhatározatok végrehajtásának áttekintése, különös tekintettel a feladat és hatáskörök decentralizációjára és dekoncentrációjára, valamint az elektronikus közigazgatást érintő feladatok megvalósulására" című ellenőrzés eredményeként készített jelentést.

Köteles az alperes 15 napon belül a felperesnek 32.000 (Harminckettőezer) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes közérdekű adat kiadása iránt előterjesztett keresetét. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 Ft perköltséget. Rendelkezése szerint a tárgyi illetékmentesség folytán le nem rótt 21.000 Ft kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet tényállása rögztette, hogy az alperesi szervezet a kormány belső ellenőrzést végző szerve, a felperes a II.rendű felperes neve (TASZ) elnevezésű társadalmi szervezet egyik ügyvivője.

A továbbiakban megállapította, hogy 2006. május 18-án a TASZ levéllel fordult az alpereshez, kérte "a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002-2004. között kiadott kormányhatározatok végrehajtásának áttekintése, különös tekintettel a feladat- és hatáskörök decentralizációjára és dekoncentrációjára, valamint az elektronikus közigazgatást érintő feladatok megvalósulására" című ellenőrzés adatainak megküldését az elkészült jelentés formájában. Az alperes a 2005. augusztusában elkészült jelentés címoldalát és az általános információkat tartalmazó további két oldalt küldte meg a TASZ részére. A társadalmi szervezet ezt a megoldást nem fogadta el és keresettel fordult a bírósághoz, amelyben a jelentés egészének kiadására kérte kötelezni alperest. A bíróság 2006. szeptember 19-én kelt 19.P.22.971/2006/4. számú, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletében (a TASZ elkésetten nyújtotta be fellebbezését) a keresetet elutasította.

Ezt követően 2007. január 9-én a felperes kérte az alperestől a jelentés közérdekű adatként történő kiadását.

Az alperes a kérelem teljesítését 2007. január 25-én kelt levelével elutasította azzal az indokkal, hogy a jelentés döntés előkészítő iratnak minősül, ezért a jogszabályi rendelkezés folytán a keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvános.

A felperes a 2007. február 23-án benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a közérdekű adat kiadására.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntését indokolva legelőször leszögezte, hogy a korábbi ítélethez képest a jogi helyzet annyiban megváltozott, hogy az alperes tevékenységéről rendelkező 312/2006. Kormányrendelet a korábban hatályos 70/2004 (IV.15) Korm. sz. rendelettel ellentétben már nem tartalmaz tételes rendelkezést a felperes által készített jelentések nyilvánosságának automatikus kizárásáról, ugyanakkor arra sem tartalmaz rendelkezést, hogy a jelentéseket automatikusan nyilvánosságra kellene hozni. Az alperesnek arra való hivatkozását illetően, hogy a jogszabálynak nincs visszaható hatálya, azt fejtette ki, hogy a per eldöntése szempontjából ennek alapvető jelentősége nincs, mert az adatkérés vonatkozásában az adatvédelmi törvényt kell alkalmazni, amelynek utolsó módosítása szerinti rendelkezései már a korábbi ítélet idején is hatályban voltak. Ismertette a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (Avtv.) irányadónak tekintett szakaszait (1. § (1) bek., 19. § (1), (2) és (3) bek., 19/A. § (1) és (2) bek. 21. § (1), (2), (7) bek.).

A törvény céljáról rendelkező 1. § (1) bekezdését idézte: E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 19. § (1) bekezdésére hivatkozott, amely kimondja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és - személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A (2) bekezdést is ismertette, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.

Utalt az elsőfokú bíróság a 19. § (3) bekezdésére is, amely arról rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény a) honvédelmi; b) nemzetbiztonsági; c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési; d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra; f) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza.

Végül pedig a döntés megalapozását szolgáló adatokat érintő 19/A. § (1) bekezdésében foglalt szabályt ismertette, amely szerint a 19. § (1) bekezdésében meghatározott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a 19. § (1) bekezdésében foglaltakat mérlegelve - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.