62017CA0051[1]

C-51/17. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2018. szeptember 20-i ítélete (a Fővárosi Ítélőtábla [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) - OTP Bank Nyrt., OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kontra Ilyés Teréz, Kiss Emil (Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - Tisztességtelen feltételek - 93/13/EGK irányelv - Hatály - Az 1. cikk (2) bekezdése - Kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezések - A 3. cikk (1) bekezdése - Az "egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel" fogalma - A szerződés megkötését követően a nemzeti jogalkotó beavatkozása folytán a szerződés részévé vált feltétel - A 4. cikk (2) bekezdése - Valamely feltétel világos és érthető megfogalmazása - A 6. cikk (1) bekezdése - Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata - Az eladó vagy szolgáltató, valamint a fogyasztó között létrejött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződés)

12.11.2018 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 408/11

A Bíróság (második tanács) 2018. szeptember 20-i ítélete (a Fővárosi Ítélőtábla [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) - OTP Bank Nyrt., OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kontra Ilyés Teréz, Kiss Emil

(C-51/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - Tisztességtelen feltételek - 93/13/EGK irányelv - Hatály - Az 1. cikk (2) bekezdése - Kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezések - A 3. cikk (1) bekezdése - Az "egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel" fogalma - A szerződés megkötését követően a nemzeti jogalkotó beavatkozása folytán a szerződés részévé vált feltétel - A 4. cikk (2) bekezdése - Valamely feltétel világos és érthető megfogalmazása - A 6. cikk (1) bekezdése - Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata - Az eladó vagy szolgáltató, valamint a fogyasztó között létrejött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződés))

(2018/C 408/12)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Ítélőtábla

Az alapeljárás felei

Felperesek: OTP Bank Nyrt., OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.

Alperesek: Ilyés Teréz, Kiss Emil

Rendelkező rész

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő "egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel" fogalmat akként kell értelmezni, hogy az vonatkozik többek között az olyan szerződési feltételre, amelyet valamely kötelező érvényű, a szerződés fogyasztóval történő megkötését követően elfogadott olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés módosított, amely arra irányul, hogy más szabályt léptessenek az említett szerződésben foglalt valamely semmis feltétel helyébe.

2) A 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya nem terjed ki a kötelező érvényű nemzeti jogszabályi rendelkezéseket tükröző azon feltételekre, amelyek a kölcsönszerződés fogyasztóval történő megkötését követően váltak a szerződés részévé, és amelyek arra irányulnak, hogy a nemzeti bank által meghatározott árfolyamot előírva más szabályt léptessenek a szerződés valamely semmis feltétele helyébe. Ugyanakkor az árfolyamkockázatra vonatkozó, az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló feltétel e rendelkezés értelmében nincs kizárva az irányelv hatálya alól.

3) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt - esetlegesen jelentős - gazdasági következményeit is.

4) A 93/13 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az megköveteli, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva értékeljék, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

5) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

(1) HL C 144., 2017.5.8.