31991L0368[1]

A Tanács irányelve (1991. június 20.) a gépekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/392/EGK irányelv módosításáról

A Tanács irányelve

(1991. június 20.)

a gépekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/392/EGK irányelv módosításáról

(91/368/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

az Európai Parlamenttel együttműködve [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a mozgásukból, vagy teheremelő képességükből, illetve mindkettőből adódóan különleges kockázatot jelentő gépeknek meg kell felelniük a 89/392/EGK irányelvben [4] megállapított általános egészségügyi és biztonsági követelményeknek, valamint az említett különleges kockázatokra vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményeknek;

mivel a 89/392/EGK irányelvben eredetileg meghatározottakon kívül, az említett géptípusok esetében nem szükséges újabb tanúsítási eljárásokat megállapítani;

mivel a mozgásból és a teheremelő képességből adódó különleges kockázatokra vonatkozó alapvető egészségügyi és biztonsági követelményekhez kiegészítő előírásokat fűzni a 89/392/EGK irányelv módosításával lehet úgy, hogy abba beillesztik az említett kiegészítő rendelkezéseket; mivel az említett módosítás alkalmas lehet a minden gép esetében alkalmazandó alapvető egészségügyi és biztonsági követelmények egyes hiányosságainak korrigálására;

mivel olyan átmeneti szabályokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az 1992. december 31-én hatályban lévő nemzeti szabályok szerint gyártott gépek forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének engedélyezését;

mivel meglévő irányelvek által szabályozott egyes berendezések és gépek ezen irányelv hatálya alá kerülnek; mivel kívánatos egy olyan egységes irányelv megalkotása, amelynek hatálya minden berendezésre kiterjed; mivel ennélfogva célszerű a meglévő vonatkozó irányelveket ezen irányelv alkalmazásának időpontjában hatályon kívül helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 89/392/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

""Gép"; egy gép funkcióját változtató azon cserélhető berendezés is, amelyet egy géppel vagy különböző gépek sorozatával vagy egy vontatóval, a kezelő által történő összeszerelés céljából hoztak forgalomba, feltéve hogy az említett berendezés nem tartalék alkatrész vagy szerelék";

b) a (3) bekezdésben:

- az első francia bekezdést el kell hagyni,

- a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

- "teheremelő berendezés, amelyet személyek teherrel együtt vagy anélkül való emelésére és/vagy mozgatására terveztek és építettek, kivéve az emelkedő kezelőfülkével rendelkező targoncákat.",

- a harmadik francia bekezdés a következő szövegrésszel egészül ki: "kivéve, ha a gépet terhek felemelésére vagy leeresztésére használják,",

- a szöveg a következő francia bekezdésekkel egészül ki:

- "szállítóeszközök, azaz olyan járművek és pótkocsijuk, amelyeket kizárólag légi vagy közúti, vasúthálózaton vagy vízi úton történő személyszállításra használnak, valamint azon szállítóeszközök, amelyeket levegőben, közúton, vasúthálózaton, vagy vízi úton történő árufuvarozásra terveztek. Az ásványi nyersanyagok kitermelésében használatos járművek nincsenek kizárva,

- tengerjáró hajók és mozgó nyílt tengeri egységek, valamint az említett hajók és egységek fedélzetén lévő berendezések,

- személyek tömegközlekedésére vagy szállítására használt drótkötélpályák,

- a legutóbb a 88/297/EGK irányelvvel [5] módosított, a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv [6] 1. cikkének (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági és erdészeti traktorok,

- a kizárólag katonai vagy rendészeti célokra tervezett és épített gépek."

2. A 2. cikk (3) bekezdésének első mondatában az "... ezen irányelv rendelkezései" mondatrész helyébe a "hatályos közösségi rendelkezések" szöveg lép.

3. A 4. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"A "cserélhető berendezés" az 1. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében gépnek tekintendő, és ennek megfelelően minden esetben el kell helyezni rajta az CE-jelölést, és mellékelni kell hozzá a II. melléklet A. pontjában említett EK-megfelelőségi nyilatkozatot."

4. A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdésben megállapított kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik az 1. cikkben előírtak szerint cserélhető berendezést szerelnek össze géppel vagy vontatóval, feltéve hogy az alkatrészek kompatibilisek, és az összeszerelt gép minden alkatrészén elhelyezik a CE-jelölést és mellékelik hozzá az EK-megfelelőségi nyilatkozatot."

5. A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"13. cikk

(1) A tagállamok 1992. január 1-jéig hatályba léptetik és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok 1993. január 1-jétől alkalmazzák a szóban forgó intézkedéseket, kivéve a 86/295/EGK [7], a 86/296/EGK [8] és a 86/663/EGK [9] irányelvben említett berendezések tekintetében, amelyekre vonatkozóan ezek az intézkedések 1995. július 1-jétől lépnek hatályba.

(2) A tagállamok 1994. december 31-ig engedélyezik a területükön 1992. december 31-én hatályban lévő nemzeti jogszabályoknak megfelelő gépek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, kivéve a 86/295/EGK, a 86/296/EGK és a 86/663/EGK irányelvben említett berendezéseket, amelyek tekintetében az engedélyezési időszak 1995. december 31-én ér véget.

A 86/295/EGK, a 86/296/EGK és a 86/663/EGK irányelv nem gátolja az (1) bekezdés 1995. július 1-jétől történő végrehajtását.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(4) A Bizottság 1994. január 1. előtt megvizsgálja az ezen irányelvvel kapcsolatos szabványosítás előrehaladását, és javaslatot tesz a megfelelő intézkedésekre."

6. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a) Az 1.3.7. pont a következő bekezdéssel egészül ki: "Minden szükséges intézkedést meg kell hozni a munka során használt mozgó részek véletlenszerű elakadásának megakadályozása érdekében. Olyan esetekben, amikor az óvintézkedések ellenére valószínűsíthető az elakadás, a gyártónak különleges védőeszközöket ill. szerszámokat, felhasználói kézikönyvet kell biztosítania és adott esetben figyelmeztető jelzést is kell a gépen elhelyeznie azért, hogy elősegítse a berendezés elakadásmentes működését."

b) A szöveg a következő ponttal egészül ki:

"1.6.5. A belső részek tisztítása

A gépet olyan módon kell tervezni és megépíteni, hogy a veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmazó belső részeket kívülről lehessen tisztítani; az előforduló elakadás megszüntetését is el kell tudni végezni kívülről. Ha elkerülhetetlen a behatolás a gép belsejébe, a gyártónak a gyártás során mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tisztítás minimális veszéllyel járjon."

c) Az 1.7.0. pont a következő bekezdéssel egészül ki: "Amennyiben a géppel dolgozó személyek egészségét és biztonságát a felügyelet nélküli gép működése során esetlegesen bekövetkező hiba veszélyeztetheti, a gépet megfelelő hang- vagy fényjelzés kibocsátására alkalmas berendezéssel kell felszerelni."

d) Az 1.7.3. pont a következő bekezdésekkel egészül ki:

"Amennyiben valamely gép részét használat közben teheremelő berendezéssel kell működtetni, annak tömegét olvashatóan, tartósan és egyértelműen fel kell tüntetni.

Az 1. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében említett cserélhető berendezésen is fel kell tüntetni ugyanezt az információt."

e) Az 1.7.4.a) pont a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- adott esetben a géphez rögzíthető szerelékek alapvető jellemzői."

f) Az 1.7.4.f) pont harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "Amennyiben nem harmonizált szabvány kerül alkalmazásra, a zajszintet az adott gép esetében legalkalmasabb módszerrel kell mérni."

g) A szöveg az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott 3.-5.7. ponttal egészül ki.

7. A II.B melléklet a második francia bekezdés után a következő francia bekezdésekkel egészül ki:

"- adott esetben a bejelentett szervezet neve és címe, valamint az EK-típusvizsgálati tanúsítvány száma,

- adott esetben azon bejelentett szervezet neve és címe, amelyhez a 8. cikk (2) bekezdése c) pontja első francia bekezdésének megfelelően a dokumentációt továbbították,

- adott esetben a bejelentett szervezet neve és címe, amely a 8. cikk (2) bekezdése c) pontjának második franciabekezdésében említett hitelesítést elvégezte,

- adott esetben a harmonizált szabványokra történő hivatkozás."

8. A IV. melléklet 12. pontja helyébe az ezen irányelv II. mellékletében meghatározott 12-15. pont lép.

2. cikk

A következők 1994. december 31-től hatályukat vesztik:

- a legutóbb a 76/434/EGK irányelvvel [10] módosított, a drótkötelek, láncok és horgok hitelesítésére és jelölésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérő szóló, 1973. november 19-i 73/361/EGK tanácsi irányelv [11] 2. és 3. cikke,

- a drótkötelek, láncok és horgok hitelesítésére és jelölésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1973. november 19-i tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1976. április 13-i 76/434/EGK bizottság irányelv.

A következők 1995. december 31-től hatályukat vesztik:

- az egyes építési munkagépek borulás hatása elleni védőszerkezeteire (ROPS) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1986. május 26-i 86/295/EGK tanácsi irányelv [12],

- az egyes építési munkagépek leeső tárgyak elleni védőszerkezeteire (FOPS) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1986. május 26-i 86/296/EGK tanácsi irányelv [13],

- a legutóbb a 89/240/EGK irányelvvel [14] módosított, az önjáró targoncákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1986. december 22-i 86/663/EGK tanácsi irányelv [15].

3. cikk

(1) A tagállamok 1992. január 1-jéig hatályba léptetik és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Ezeket az intézkedéseket 1993. január 1-jei hatállyal alkalmazzák.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1991. június 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. Goebbels

[1] HL C 37., 1990.2.17., 5. o. ésHL C 268., 1990.10.24., 12. o.

[2] HL C 175., 1990.7.16., 119. o. ésHL C 129., 1991.5.20.

[3] HL C 168., 1990.7.10., 15. o.

[4] HL L 183., 1989.6.29., 9. o.

[5] HL L 84., 1974.3.28., 10. o.

[6] HL L 126., 1988.5.20., 52. o.

[7] HL L 186., 1986.7.8., 1. o.

[8] HL L 186., 1986.7.8., 10. o.

[9] HL L 384., 1986.12.31., 12. o.

[10] HL L 335., 1973.12.5., 51. o.

[11] HL L 122., 1976.5.8., 20. o.

[12] HL L 186., 1986.7.8., 1. o.

[13] HL L 186., 1986.7.8., 10. o.

[14] HL L 100., 1989.4.12., 1. o.

[15] HL L 384., 1986.12.31., 12. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A 89/392/EGK irányelv I. melléklete a 3.-5.7. ponttal egészül ki:

"3. ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK A GÉPEK MOZGÁSÁBÓL ADÓDÓ SAJÁTOS VESZÉLYEK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

Az 1. és a 2. pontban megállapított alapvető egészségügyi és biztonsági követelmények mellett, a mozgásukból adódóan veszélyeket jelentő gépeket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy megfeleljenek az alábbi követelményeknek.

A mozgásból adódó kockázatok mindig fennállnak az önjáró, valamint más gépek vagy vontatók által tolt, vontatott vagy hordozott gépek, munkaterületen üzemelő gépek, illetve olyan gépek esetén, amelyek üzemeltetése meghatározott pozíciók közötti folyamatos vagy félfolyamatos, munka közbeni mozgást igényel.

Mozgásból adódó kockázatok olyan gépek esetében is fennállhatnak, amelyek üzemeltetéséhez nem szükséges mozgatni őket, de olyan berendezésekkel rendelkeznek, amelyek révén könnyedén mozgathatók egyik helyről a másikra (kerékkel, görgővel, csúszósaruval stb. ellátott gépek vagy darupályára, kocsira szerelt gépek).

Annak igazolására, hogy a rotációs és motoros talajművelő gépek nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot a használók számára, a gyártó vagy annak a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője minden egyes érintett géptípus esetében elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat.

3.1. Általános rész

3.1.1. Fogalommeghatározás

A "vezető" a gép mozgásáért felelős kezelőszemély. A vezetőt szállíthatja a gép, lehet gyalogosan, kísérheti a gépet vagy vezérelheti távirányítással (kábel, rádió stb.).

3.1.2. Világítás

A motorhajtású gépeket, ha azokat a gyártó sötét helyen való használatra tervezi, a munkavégzésnek megfelelő világító berendezéssel kell felszerelni, más alkalmazandó rendelkezések (közúti közlekedési szabályok, hajózási szabályok stb.) sérelme nélkül.

3.1.3. A gép kezelését megkönnyítő tervezés

A gép és/vagy részegységeinek működtetése során nem léphetnek fel instabilitásból adódó hirtelen mozgások vagy veszélyek, ha a gépet és/vagy részegységeit a gyártó utasításainak megfelelően működtetik.

3.2. Munkaállások

3.2.1. Vezetőállás

A vezetőállást az ergonómiai alapelvek kellő figyelembevételével kell tervezni. Kettő vagy több vezetőállás is lehetséges, ilyen esetekben minden egyes vezetőállást el kell látni a szükséges kezelőelemekkel. Amennyiben egynél több vezetőállás van, a gépet úgy kell tervezni, hogy az egyik használata megakadályozza a többi használatát, kivéve vészleállítások esetén. A látási viszonyoknak a vezetőállásból olyanoknak kell lenniük, hogy a tervezett üzemi körülmények között a vezető a maga és a kockázatnak kitett személyek teljes biztonsága mellett üzemeltetni tudja a szerkezetet és annak szerelékét. Adott esetben biztosítani kell az elégtelen közvetlen látási viszonyok következtében fellépő veszélyek kiküszöbölésére alkalmas berendezéseket.

A gépet úgy kell tervezni és megépíteni, hogy a vezetőállásban se a vezető, se a gépen tartózkodó kezelők ne legyenek kitéve semmilyen, a kerekekkel vagy a talpakkal történő véletlen érintkezésből adódó kockázatnak.

A vezetőállást úgy kell tervezni és megépíteni, hogy elkerülhető legyen minden, kipufogógázok és/vagy oxigénhiány okozta egészségügyi kockázat.

Ha a rendelkezésre álló tér lehetővé teszi, a gépen utazó vezetők vezetőállását úgy kell tervezni és megépíteni, hogy arra vezetőfülkét lehessen szerelni. Ebben az esetben, a vezetőfülkében helyet kell biztosítani a vezető és/vagy a kezelők számára szükséges kezelési útmutatónak. Amennyiben a veszélyes környezetből eredő veszélyek állnak fenn, a vezetőállásra megfelelő fülkét kell szerelni.

Amennyiben a gépet vezetőfülkével szerelik fel, akkor azt úgy kell tervezni, megépíteni és/vagy felszerelni, hogy a vezető számára biztosítva legyenek a megfelelő üzemi feltételek és, hogy védve legyen bármilyen felmerülő veszéllyel szemben (például: nem megfelelő fűtés és szellőzés, nem megfelelő látási viszonyok, túlzott zaj és rezgés, leeső tárgyak, tárgyak behatolása, felborulás stb.). A kijáratnak biztosítania kell a gép gyors elhagyását. Ezenkívül, ki kell alakítani egy vészkijáratot, a rendes kijárattól eltérő irányban.

A vezetőfülkéhez és szerelvényeihez tűzbiztos anyagokat kell használni.

3.2.2. Ülés

A vezetőülésnek minden gépen olyannak kell lennie, hogy az a vezető számára lehetővé tegye stabil testhelyzet fenntartását, és tervezésekor kellő mértékben figyelembe kell venni az ergonómiai alapelveket.

Az ülést úgy kell megtervezni, hogy az a vezetőt érő rezgéseket az elérhető legalacsonyabb szintre csökkentse. Az ülést úgy kell felerősíteni, hogy az ellenálljon minden, különösen borulás esetén jelentkező hatásnak. Amennyiben a vezető lába alatt nincs padló, akkor csúszásgátló anyaggal bevont lábtartót kell beszerelni a vezető számára.

Amennyiben a gépet borulás hatása elleni védőszerkezettel szerelik fel, az ülést biztonsági övvel vagy azzal egyenértékű eszközzel kell ellátni, amely a vezetőt az ülésben tartja anélkül, hogy akadályozná a vezetéshez szükséges mozgást vagy a rugózást.

3.2.3. Egyéb kezelőállások

Ha a használati körülményekből eredően a gép, a vezetőn kívül alkalmanként vagy rendszeresen kezelőt is szállít vagy ilyen dolgozik rajta, megfelelő helyet kell biztosítani számukra, amely kockázatmentes utazást vagy munkavégzést tesz lehetővé számukra, különös tekintettel a leesés veszélyére.

Ha a munkakörülmények megengedik, az említett munkaállásokat ülésekkel kell felszerelni.

Ha a vezetőállásra fülkét szerelnek, a többi munkaállást szintén védeni kell a vezetőállás védelmét indokolttá tevő kockázatok ellen.

3.3. Vezérlés

3.3.1. Kezelőelemek

A kezelőelemeket úgy kel elhelyezni, hogy a vezető a vezetőállásból a gép üzemeltetéséhez szükséges minden kezelőelemet működtetni tudjon, kivéve az olyan funkciókra szolgáló kezelőelemeket, amelyek biztonságos működtetése csak a vezetőállástól távol lévő kezelőelemek használatával történhet. Ez különösen a vezetőálláson kívüli olyan munkaállásokra vonatkozik, amelyekért a vezetőn kívüli kezelők a felelősek, vagy amelyek esetében a vezetőnek el kell hagynia vezetőállását ahhoz, hogy a műveletet biztonságosan elvégezhesse.

Amennyiben vannak pedálok, azokat úgy kell tervezni, megépíteni és rögzíteni, hogy a vezető az összetéveszthetőség legkisebb kockázatával, biztonságosan tudja működtetni; csúszásgátló felülettel kell rendelkezniük és könnyen tisztíthatónak kell lenniük.

Amennyiben a gép kezelőelemeinek üzemeltetése veszélyhelyzet kialakulásával járhat, különösen, ha veszélyes mozgásokat idézhet elő, a kezelőelemeket, miután a kezelő elengedi őket, azonnal semleges helyzetbe kell visszaállítani, kivéve az előre beállított állású elemeket.

Kerekes gép esetén a kormányművet úgy kell tervezni és megépíteni, hogy enyhítse a kormánykerék vagy kormánykar hirtelen mozgásának erejét, amelyet a vezérelt kerekeket érő hatások válthatnak ki.

Minden, a differenciálművet záró kezelőelemet úgy kell tervezni és elhelyezni, hogy a gép mozgásakor lehetővé tegye a differenciálmű nyitását.

Az 1.2.2. pont utolsó mondata nem vonatkozik a mozgató funkcióra.

3.2.3. Indítás/mozgás

A fedélzeti vezetővel üzemelő motorhajtású gépeket úgy kell felszerelni, hogy az illetéktelen személyeket megakadályozza a motor beindításában.

A fedélzeti vezetővel üzemelő motorhajtású gépek helyváltoztatása csak akkor legyen lehetséges, ha a vezető a kezelőelemeknél tartózkodik.

Amennyiben a gépet, az üzemeltetés során azok szokásos kiterjedésén túlnyúló eszközökkel (például stabilizátorok, darukar stb.) kell felszerelni, a vezetőt el kell látni olyan eszközökkel, amelyekkel, a gép mozgatását megelőzően, könnyen ellenőrizheti, hogy ezek az eszközök a biztonságos mozgást lehetővé tévő megfelelő helyzetben vannak-e.

Ez vonatkozik minden más olyan alkatrészre is, amelynek a biztonságos mozgás érdekében adott helyzetben, adott esetben reteszelt állapotban kell lennie.

Amennyiben műszakilag és gazdaságossági szempontból megvalósítható, a gép mozgását a fent említett alkatrészek biztonságos helyzetétől kell függővé tenni.

Nem szabad lehetővé tenni, hogy a gép, a motor beindításakor mozgásba jöjjön.

3.3.3. Helyváltoztató funkció

A közúti közlekedési szabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a motorhajtású gépeknek és pótkocsijaiknak meg kell felelniük a lassítási, megállási, fékezési és rögzítési követelményeknek, hogy a biztonság garantálható legyen minden, a gyártó által meghatározott és a rendes használatnak megfelelő működési, rakodási, sebességi, vízszintes és lejtős körülmény esetén.

A vezetőnek egy központi eszköz segítségével képesnek kell lennie az önjáró gép lefékezésére és megállítására. Ha a biztonság megkívánja, a központi eszköz meghibásodása esetén vagy a központi eszköz működéséhez szükséges energia hiánya esetén a lassításhoz és megálláshoz egy teljesen független és könnyen elérhető kezelőelemmel rendelkező vészféket kell felszerelni.

Ha a biztonság megkívánja, rögzítőféket kell beépíteni, amellyel az álló helyzetű gép mozdíthatatlanná tehető. Ez az eszköz kombinálható a második bekezdésben említett eszközök valamelyikével, feltéve ha az teljesen mechanikus.

A távirányítású gépeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy automatikusan leálljanak, ha a vezető elveszíti felette az uralmat.

Az 1.2.4. szakasz nem vonatkozik a helyváltoztató funkcióra.

3.3.4. Gyalogvezérelt gép mozgása

Gyalogosvezérelt önjáró gép csak abban az esetben végezhet mozgást, ha a vezető a megfelelő kezelőelemet folyamatosan működteti. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a gép nem léphet mozgásba a motor beindításával egyidejűleg.

A gyalogvezérelt gép vezérlőrendszerét úgy kell tervezni, hogy a gépnek a vezető felé történő véletlen mozgásából származó veszély a lehető legkisebb legyen. Ezek különösen:

a) az ütközés;

b) a forgó alkatrészekből adódó sérülés.

A gép normál menetsebessége legyen összhangban a vezető járásának sebességével.

Olyan gép esetén, amelyre forgó részegységet lehet szerelni, az adott részegységet ne lehessen működésbe hozni addig, amíg a hátramenetet szabályozó kezelőelem aktív állapotban van, kivéve ha a gép mozgása a részegység mozgásából ered. Utóbbi esetben, a hátrameneti sebességnek olyannak kell lennie, hogy az ne veszélyeztesse a vezetőt.

3.3.5. Vezérlő áramkör meghibásodása

A szervokormánnyal felszerelt gépnél, a szervorendszer meghibásodása esetén a gépnek kormányozhatónak kell maradnia a megállításához szükséges ideig.

3.4. Védelem a mechanikai veszélyekkel szemben

3.4.1. Nem vezérelt mozgások

Amikor a gép egy részegységét leállítják, azt a leállított helyzetből a kezelőelemek működtetése nélkül csak úgy lehessen elmozdítani, hogy az ne jelentsen veszélyt az érintett személyekre.

A gépet úgy kell tervezni, megépíteni és adott esetben a mozgó alvázra szerelni, hogy mozgás közben súlyközéppontjának nem ellenőrzött rezgése ne befolyásolja hátrányosan a stabilitását, illetve ne terhelje túl a szerkezetet.

3.4.2. Törés kockázata üzemeltetés közben

A gép azon, nagy sebességgel forgó részegységeit, amelyek a megtett óvintézkedések ellenére eltörhetnek vagy széteshetnek, olyan módon kell felszerelni és burkolattal ellátni, hogy törés esetén a darabok ne repüljenek szét, vagy, ha ez nem lehetséges, ne vetődhessenek a vezető- és/vagy kezelőállások felé.

3.4.3. Felborulás

Amennyiben, egy önjáró, fedélzeti vezetővel és esetleg kezelővel üzemelő gép esetében fennáll a felborulás kockázata, a gépet úgy kell tervezni, hogy arra borulás hatása elleni védőszerkezet (ROPS) felszerelését lehetővé tevő rögzítőpontokat lehessen szerelni.

A védőszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy borulás esetén a fedélzeti vezetőnek és, adott esetben, a kezelőknek megfelelő összenyomódás-biztos teret (DLV) biztosítson.

Annak igazolására, hogy a szerkezet megfelel a második bekezdésben megállapított követelménynek, a gyártónak vagy annak a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének minden egyes érintett szerkezettípus esetében megfelelő vizsgálatokat kell végeznie vagy végeztetnie.

Továbbá, az alább felsorolt, 15 kW-nál nagyobb teljesítményű talajon mozgó gépeket borulás hatása elleni védőszerkezettel kell felszerelni:

- lánctalpas vagy kerekes rakodógépek,

- hátsó munkaszerves rakodógépek,

- lánctalpas vagy kerekes vontatók,

- földnyesők, önrakodóak vagy nem önrakodóak,

- földgyaluk,

- teknős billentőkocsik.

3.4.4. Leeső tárgyak

Amennyiben, fedélzeti vezetővel és esetleg kezelővel üzemelő gép esetében fennáll a leeső tárgyak vagy anyagok kockázata, a gépet úgy kell tervezni, hogy arra, ha mérete azt lehetővé teszi, leeső tárgyak elleni védőszerkezet (FOPS) felszerelését lehetővé tevő rögzítési pontokat lehessen szerelni.

A szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy leeső tárgyak vagy anyagok esetén a gépen ülő kezelőknek megfelelő összenyomódás-biztos teret (DLV) biztosítson.

Annak igazolására, hogy a szerkezet megfelel a második bekezdésben megállapított követelménynek, a gyártónak vagy annak a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének minden egyes érintett szerkezettípus esetében megfelelő vizsgálatokat kell végeznie vagy végeztetnie.

3.4.5. Feljárók

A kapaszkodókat és a lépcsőket oly módon kell tervezni, megépíteni és felszerelni, hogy a kezelők ösztönösen ezeket használják erre a célra, és ne a kezelőelemeket.

3.4.6. Vontatószerkezetek

Minden vontató vagy vontatott gépet olyan vonószerkezettel vagy csatlakozóberendezéssel kell felszerelni, amelynek tervezése, kialakítása és felszerelése biztosítja az egyszerű és biztonságos összekapcsolást és szétkapcsolást, illetve megakadályozza a használat közbeni véletlen szétkapcsolódást.

A vontatórúd-terhelés mértéke szerint, az említett gépeket a tehernek és a talajnak megfelelően kialakított támasztófelülettel ellátott támasztószerkezettel kell ellátni.

3.4.7. Erőátvitel az önjáró gép (vagy vontató) és a meghajtott gép között

Az önjáró gépet (vagy vontatót) a meghajtott gép első rögzítőcsapágyával összekötő csatlakozós kardántengelyeket az önjáró gép oldalán és a meghajtott gép oldalán a tengely és az ehhez csatlakozó kardáncsuklók teljes hossza mentén burkolattal kell ellátni.

Az önjáró gép (vagy vontató) oldalán az erőleadó tengelyt, amelyhez a kardántengely csatlakozik, az önjáró gépre (vagy vontatóra) rögzített védőlappal vagy bármilyen más, azzal egyenértékű védelmet biztosító berendezéssel kell ellátni.

A vontatott gép oldalán a teljesítményfelvevő tengelyt a géphez rögzített védőburkolatba kell zárni.

Kardántengelyes csatlakozáshoz csak a hajtott gép oldalán lehet nyomatékhatárolót, illetve lendkereket szerelni. A kardántengelyt ennek megfelelően kell megjelölni.

Minden olyan vontatott gépet, amelynek működtetéséhez önjáró géphez vagy vontatóhoz kapcsoló kardántengely szükséges, olyan, a kardántengely csatlakozására szolgáló rendszerrel kell felszerelni, hogy ha a gépet lekapcsolják a kardántengelyről, annak védőburkolata ne károsodjon a talajjal vagy a gép részeivel való érintkezés következtében.

A védőburkolat külső részeit úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy ne forogjon együtt a kardántengellyel. Hengeres csuklók esetében a belső ívek végéig, "széles befogószögű" csuklók esetében pedig legalább a külső ívek közepéig kell védőburkolattal fedni a kardántengelyt.

Azon gyártóknak, akik a hengeres kardántengely közelében építenek feljárót a munkaállásokhoz, biztosítaniuk kell, hogy a hatodik bekezdésben leírtak szerinti kardántengely védőburkolatát ne lehessen lépcsőként használni, kivéve, ha erre a célra tervezték és építették.

3.4.8. Mozgó erőátviteli részek

Az 1.3.8.A ponttól eltérve, a belsőégésű motorok esetében, a motortérben lévő mozgó alkatrészekhez való hozzáférést megakadályozó nyitható védőburkolatot nem szükséges reteszelni, ha az szerszámmal, kulccsal, vagy pedig az illetéktelen hozzáférés megakadályozására kulccsal zárható vezetőfülkében elhelyezett kezelőelemmel nyitható.

3.5. Egyéb veszélyek elleni védelem

3.5.1. Akkumulátorok

Az akkumulátorházat úgy kell kialakítani, elhelyezni és magát az akkumulátort beszerelni, hogy, amennyire csak lehetséges, borulás esetén megakadályozza az elektrolit kifröccsenését a kezelőre, és hogy megakadályozza a gőzök felhalmozódását a kezelők által elfoglalt helyeken.

A gépet úgy kell tervezni és megépíteni, hogy az akkumulátor, egy erre a célra szolgáló, könnyen elérhető berendezés segítségével lekapcsolható legyen.

3.5.2. Tűz

A gyártó által, az üzemeltetés során becsült veszélyektől függően a gépet el kell látni, amennyiben a gép mérete azt lehetővé teszi

- könnyen elérhető tűzoltó készülék felszerelésének lehetőségével,

- vagy beépített tűzoltórendszerrel.

3.5.3. Por, gáz stb. kibocsátása

Amennyiben ezek veszélye fennáll, az 1.5.13. pontban előírt berendezés helyettesíthető más módszerrel, például vízpermetes leválasztással.

Az 1.5.13. pont második és harmadik bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben a gép fő funkciója a termékporlasztás.

3.6. Jelzések

3.6.1. Jelzőberendezések és figyelmeztető jelzések

A veszélynek kitett személyek egészségének és biztonságának biztosítása érdekében a gépekre szükség esetén az üzemeltetésre, beállításra és karbantartásra vonatkozó jelző és/vagy útmutató táblákat kell szerelni. Ezeket úgy kell megválasztani, tervezni és kialakítani, hogy azok láthatóak és letörölhetetlenek legyenek.

A közúti közlekedésre vonatkozó követelmények figyelembevételének sérelme nélkül, a fedélzeti vezetővel üzemelő gépnek rendelkeznie kell a következő berendezésekkel:

- akusztikus jelzőkészülék a veszélynek kitett személyek figyelmeztetésére,

- a tervezett üzemeltetési körülményeknek megfelelő fényjelző berendezések, mint például féklámpa, hátrameneti lámpa és forgó jelzőfény. Az utóbbi követelmény nem alkalmazandó a kizárólag föld alatti munkákra tervezett és villamos energia nélkül működő gépekre.

Azon távvezérlésű gépeket, amelyeknek szokásos üzemi körülmények közötti használata az érintett személyeket ütközés vagy gázolás veszélyének teszi ki, megfelelő mozgásjelző készülékkel, illetve a személyeket az említett veszélyek ellen védő eszközzel kell felszerelni. Ugyanez vonatkozik azon gépekre, amelyek üzemeltetés közben rendszeresen ismétlődő előre-hátra mozgást végeznek egy adott pályán úgy, hogy gép mögötti területet a vezető közvetlenül nem látja be.

A gépet úgy kell megépíteni, hogy akaratlanul ne lehessen egyidejűleg az összes jelzőberendezést és figyelmeztető jelzést kikapcsolni. Amennyiben ez a biztonság szempontjából alapvető fontosságú, az említett berendezéseket és jelzőkészülékeket olyan eszközökkel kell ellátni, amelyek ellenőrzik működőképességüket és jelzik a meghibásodást a vezetőnek.

Ha a gép vagy szerelékeinek mozgása különösen veszélyes, akkor a gépet olyan figyelmeztető jelzéssel kell ellátni, amely megtiltja az üzemelő gép megközelítését; a gép közelében tartózkodó személyek biztonsága érdekében a jelzések megfelelő távolságból olvashatóak legyenek.

3.6.2. Megjelölés

Az 1.7.3. pontban előírt minimumkövetelményeket az alábbiakkal kell kiegészíteni:

- a névleges teljesítmény kW-ban kifejezve,

- a leggyakrabban használt szerkezeti összeállítás tömege kg-ban, és adott esetben:

- a gyártó által meghatározott maximális vonóerő a vonóhorognál, N-ban,

- a gyártó által meghatározott maximális függőleges erő a vonóhorognál, N-ban.

3.6.3. Használati útmutató

Az 1.7.4. pontban megállapított minimumkövetelményeken túl a használati útmutatónak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a gép által keltett rezgések tekintetében tényleges értékkel, vagy egy azonos gépen végzett mérésekből számított értékkel:

- a karokat terhelő rezgésgyorsulás súlyozott négyzetes középértéke, ha az nagyobb, mint 2,5 m/s2; ha nem nagyobb, mint 2,5 m/s2, akkor ezt jelezni kell,

- a törzset (láb vagy alsó rész) terhelő rezgésgyorsulás súlyozott négyzetes középértéke, ha az nagyobb, mint 0,5 m/s2; ha nem nagyobb, mint 0,5 m/s2, akkor ezt jelezni kell.

Amennyiben a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, a rezgést az adott gép esetében legmegfelelőbb módszerrel kell mérni.

A gyártónak meg kell adnia a gép működtetési feltételeit a mérés közben, illetve a mérési módszert;

b) azon gépek esetében, amelyek, az alkalmazott berendezéstől függően többféle alkalmazási módot tesznek lehetővé, mind a cserélhető berendezéssel felszerelhető alapgép gyártójának, mind a cserélhető berendezések gyártójának meg kell adnia a berendezés felszereléséhez és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges információt.

4. ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK AZ EMELÉS SAJÁTOS VESZÉLYEINEK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott alapvető egészségügyi és biztonsági követelményeken túl, az emelés veszélyeit - különösen a teher leesésének és ütközésének, illetve az emelés alatti felborulás veszélyét - jelentő gépeket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy megfeleljenek az alábbi követelményeknek.

Az emelési műveletből adódó veszélyek különösen teher mozgatására tervezett gépek esetében lépnek fel, ha a teher mozgatása szintkülönbséggel történik. A teher lehet tárgy, anyag vagy termék.

4.1. Általános előírások

4.1.1. Fogalommeghatározások

a) teherfelvevő eszköz:

a "teherfelvevő eszköz" a géphez nem kapcsolt, a gép és a teher közé vagy a terhen annak csatlakoztatása érdekében elhelyezett alkatrész vagy eszköz;

b) különálló teherfelvevő tartozék:

a "különálló teherfelvevő eszköz" olyan eszköz, amely az emelőhevederek kialakítását, illetve használatát segíti elő, például füles horgok, szorítóbilincsek, gyűrűk, fülescsavarok stb.;

c) vezetett teher:

a "vezetett teher" olyan teher, amelynek mozgatása teljes egészében merev vagy hajlékony, rögzített pontok által meghatározott helyzetű vezetősín mentén történik;

d) működési együttható:

a "működési együttható" a gyártó által garantált, a részegység, a tartozék vagy a gép által megtartható teher, valamint a berendezésen, tartozékon vagy gépen feltüntetett legnagyobb teherbírás közötti számtani arány.

e) vizsgálati együttható:

a "vizsgálati együttható" a részegységen, a tartozék vagy a gép statikai, illetve dinamikai vizsgálatának elvégzéséhez használt teher, valamint a részegységen, a tartozékon vagy a gépen feltüntetett legnagyobb teherbírás közötti számtani arány;

f) statikai vizsgálat:

a "statikai vizsgálat" az a vizsgálat, amely során a gépet vagy emelőtartozékot először megvizsgálják és a statikai vizsgálati együtthatóval megszorzott legnagyobb teherbírásnak megfelelő erővel terhelik, majd, miután a terhet leoldották, újra megvizsgálják, nem károsodott-e;

g) dinamikai vizsgálat:

a "dinamikai vizsgálat" az a vizsgálat, amely során a gépet minden lehetséges szerkezeti összeállításban a legnagyobb teherbírással működtetik, figyelembe véve a gép dinamikai viselkedését, annak ellenőrzése érdekében, hogy a gép és biztonsági berendezései megfelelően működnek-e.

4.1.2. Mechanikai veszélyek elleni védelem

4.1.2.1. A stabilitás elvesztése következtében fellépő kockázatok

A gépet úgy kell tervezni és megépíteni, hogy az 1.3.1. pontban előírt stabilitás fennmaradjon üzemeltetéskor és üzemen kívül, beleértve a szállítási, az össze- és szétszerelési állapotokat, valamint az előre látható alkatrész-meghibásodások közben, és a használati utasításnak megfelelően elvégzett vizsgálatok ideje alatt is.

E célból a gyártónak vagy a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének a megfelelő ellenőrzési módszereket kell alkalmazni; különösen az 1,80 méternél nagyobb emelési magasságú önjáró ipari targoncák esetében, a gyártónak vagy a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének minden érintett ipari targoncatípusnál stabilitásvizsgálatot vagy azzal egyenértékű vizsgálatot kell elvégeznie vagy elvégeztetnie.

4.1.2.2. Sínpályák és vezetősínek

A gépeket olyan szerkezetekkel kell felszerelni, amelyek a sínpályán és a vezetősínen megakadályozzák a kisiklást.

Ha a kisiklás megtörténik az említett szerkezetek ellenére, vagy ha meghibásodik a sín vagy a járószerkezet, olyan szerkezeteknek kell rendelkezésre állni, amelyek megakadályozzák a berendezés, a szerkezet vagy a teher leesését, illetve a gép felborulását.

4.1.2.3. Mechanikai szilárdság

A gépnek, a teherfelvevő eszközöknek és a cserélhető alkatrészeknek üzemeltetéskor, illetve, adott esetben üzemeltetésen kívül ki kell állniuk azt a terhelést, amelynek a gyártó által meghatározott telepítési és üzemi körülmények között ki vannak téve, továbbá minden adott szerkezeti összetételben, adott esetben a légköri tényezők és a személyek erőkifejtésének figyelembevételével. E követelménynek a szállítás, az össze- és a szétszerelés alatt is eleget kell tenni.

A gépet és a teherfelvevő eszközöket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy megelőzzék az anyagkopásból és elhasználódásból eredő meghibásodásokat, tervezett használatuk megfelelő figyelembevételével.

Az alkalmazott anyagokat a gyártó által meghatározott munkakörnyezetnek megfelelően kell kiválasztani, különös tekintettel a korrózióra, kopásra, ütközésekre, hidegtörésre és öregedésre.

A gépet és a teherfelvevő eszközöket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy tartós alakváltozás vagy észrevehető károsodás nélkül ellenálljanak a statikai vizsgálatnál alkalmazott túlterhelésnek. A méretezésnél figyelembe kell venni a statikai vizsgálati együttható értékét, amely megfelelő biztonsági szintet garantál: az együttható általában a következő értékekkel rendelkezik:

a) kézi erővel működtetett gépek és teherfelvevő eszközök esetében: 1,5;

b) más gépek esetében: 1,25.

A gépet úgy kell tervezni és megépíteni, hogy meghibásodás nélkül megfeleljen a dinamikai vizsgálati együtthatóval megszorzott legnagyobb megengedett terhelés alkalmazásával elvégzett dinamikai vizsgálatokon. A dinamikai vizsgálati együttható garantálja a biztonság megfelelő szintjét: az együttható értéke általában 1,1.

A dinamikai vizsgálatokat a szokásos üzemi körülmények között üzembe helyezésre előkészített gépen kell elvégezni. Általános szabály, hogy a vizsgálatokat a gyártó által meghatározott névleges munkasebesség mellett kell elvégezi. Ha a gép vezérlő áramköre egyszerre több mozgást tesz lehetővé (például a teher forgatása és elmozdítása), a vizsgálatokat a legkevésbé kedvező körülmények között, azaz általános szabályként az érintett mozgások kombinálásával kell elvégezni.

4.1.2.4. Görgők, dobok, láncok vagy kötelek

A görgők, dobok és kerekek átmérőjének összhangban kell lennie azon kötél vagy lánc méretével, amelyekkel összeszerelhetők.

A dobokat és kerekeket úgy kell tervezni, megépíteni és felszerelni, hogy a rájuk szerelt kötelek, illetve láncok leesés nélkül körbecsévélhetők legyenek.

A közvetlenül a teher emelésére vagy tartására használt köteleket nem szabad toldani, kivéve a végein (a toldás alkalmazható olyan berendezéseknél, amelyeket úgy terveztek, hogy a felhasználási igény szerint rendszeresen módosíthatók). A kötelek és a kötélvégek működési együtthatóját úgy kell meghatározni, hogy megfelelő biztonsági szintet biztosítson; az együttható értéke rendszerint öt.

Az emelőláncok működési együtthatóját úgy kell meghatározni, hogy megfelelő biztonsági szintet biztosítson; az együttható értéke rendszerint négy.

A működési együttható megfelelőségének ellenőrzéséhez, a gyártónak vagy a közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének minden, közvetlenül a teher emelésére használt lánc- és kötéltípus, valamint kötélvég esetében el kell végeznie vagy végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat.

4.1.2.5. Különálló teheremelő eszközök

A teheremelő eszközöket úgy kell méretezni, hogy a megadott üzemelési körülmények között tervezett élettartammal összhangban, a működési ciklusok számát, az anyagkifáradási és az öregedési folyamatokat figyelembe kell venni.

Ezenkívül:

a) a sodronykötél/kötélvég működési együtthatóját úgy kell meghatározni, hogy megfelelő biztonsági szintet biztosítson; az együttható értéke rendszerint öt. A köteleken nem lehet toldás vagy hurok a végeiken kívül;

b) hegesztett szemű láncok használata esetén, ezeknek rövidszemű típusúaknak kell lenniük. A működési együtthatót minden lánctípus esetén úgy kell meghatározni, hogy megfelelő biztonsági szintet biztosítson; az együttható értéke rendszerint négy;

c) a textilkötelek, illetve -hevederek működési együtthatója az anyagtól, a gyártási eljárástól, a méretektől és az alkalmazástól függ. Ezt az együtthatót úgy kell meghatározni, hogy megfelelő biztonsági szintet biztosítson; az együttható értéke rendszerint hét, feltéve hogy az alkalmazott anyagok nagyon jó minőségűek, és a gyártási eljárás megfelel a tervezett alkalmazásnak. Ettől eltérő esetben az együtthatót rendszerint meg kell növelni a megfelelő biztonsági szint érdekében.

A textilköteleken és -hevedereken, a végtelenített heveder kivételével nem lehet hurok, csatlakozás vagy toldás, kivéve a végeiknél;

d) a hevederek részét képező vagy azokkal használt fém alkatrészek működési együtthatóját úgy kell meghatározni, hogy megfelelő biztonsági szintet biztosítsanak; az együttható értéke rendszerint négy;

e) a többszárú hevederek maximális teherbírását a leggyengébb szár biztonsági együtthatója, a szárak száma és a hevederes konfigurációtól függő csökkentési tényező alapján kell meg meghatározni;

f) annak ellenőrzésére, hogy megfelelő működési együtthatót alkalmaznak-e, a gyártónak vagy a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének az a), b), c) és d) pontban említett alkatrészek minden típusa tekintetében el kell végeznie vagy végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat.

4.1.2.6. Mozgások vezérlése

A mozgásvezérlő készülékeknek olyannak kell lenniük, hogy a gép, amelyre felszerelik azokat, biztonságos maradjon:

a) a gépet úgy kell tervezni, illetve készülékekkel felszerelni, hogy a részek mozgástartománya a meghatározott határokon belül maradjon. Az említett készülékek működését, adott esetben figyelmeztető jelzés előzze meg;

b) amennyiben több rögzített, illetve kötöttpályás gép működtethető ugyanazon a helyen, és ez az összeütközés kockázatával jár, akkor az ilyen gépeket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy azokra az említett veszély elkerülését lehetővé tevő rendszereket lehessen szerelni;

c) a gép mechanikus elemeit úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a teher ne csúszhasson, illetve eshessen le magától és váratlanul, még akkor sem, ha áramellátás részben vagy teljesen kimarad, vagy ha a kezelő leállítja a gép működtetését;

d) a szokásos üzemeltetési feltételek mellett nem fordulhat elő a tehernek kizárólag a súrlódófékkel történő leengedése, kivéve olyan gépek esetében, amelyek működése ezt kívánja meg;

e) a tehermegfogó szerkezeteket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a teher véletlen leesése ne történhessen meg.

4.1.2.7. A terhek kezelése

A gép vezetőállását úgy kell elhelyezni, hogy a mozgó részek útvonalára a legmegfelelőbb rálátás biztosítva legyen, a személyekkel vagy olyan berendezésekkel és más gépekkel való összeütközés elkerülése érdekében, amelyek egyidejű mozgást végeznek, és veszélyt jelenthetnek.

A vezetett terhet mozgató, rögzített gépeket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy a veszélynek kitett személyeket a teher vagy az ellensúlyok ne találhassák el.

4.1.2.8. Villámvédelem

Az üzemeltetés közben villámvédelmet igénylő gépeket olyan rendszerrel kell felszerelni, amely a jelentkező elektromos töltést földbe vezeti.

4.2. A nem emberi erővel hajtott gépekre vonatkozó különleges követelmények

4.2.1. Kezelőelemek

4.2.1.1. Vezetőállás

A 3.2.1. pontban meghatározott követelményeket alkalmazni kell a nem mobil gépre is.

4.2.1.2. Ülés

A 3.2.2. pont első és második bekezdésében, valamint a 3.2.3. pontban meghatározott követelményeket alkalmazni kell a nem mobil gépre is.

4.2.1.3. Kezelőelemek

A gép vagy berendezései mozgását vezérlő kezelőelemnek vissza kell térnie semleges alapállásba, amint a kezelő azokat elengedi. Olyan részleges vagy teljes mozgásoknál, amelyeknél nem áll fenn a teherrel vagy a géppel az összeütközés veszélye, az említett kezelőelemek helyett alkalmazhatók olyanok, amelyek lehetővé teszik a mozgások automatikus leállását előre megállapított szinteken, anélkül hogy a mozgást vezérlő kezelőelemet működtetni kellene.

4.2.1.4. Terhelés-ellenőrzés

A legalább 1000 kg maximális teherbírású, illetve legalább 40000 Nm billenőnyomatékú gépeket olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek figyelmeztetik a vezetőt és megakadályozzák a teher veszélyes mozgását az alábbi esetekben:

- a gép túlterhelése,

- akár a maximális terhelés túllépése, akár

- a terhelés túllépéséből adódó nyomaték miatt,

- a túlterhelésből adódó, felboruláshoz vezető nyomatékok.

4.2.2. Kötelekkel ellátott berendezések

A kötéltartókat, vontatókat, illetve vontatóállványokat ellensúlyokkal vagy más olyan eszközzel kell megtartani, amelyek lehetővé teszik a húzóerő állandó ellenőrzését.

4.2.3. Személyeket érintő kockázatok. A vezetőállás és a beavatkozási pontok elérésére szolgáló eszközök

A vezetett terhet mozgató gépet és az olyan gépet, amelynek tehertartója meghatározott pályán mozog, olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek megakadályozzák a személyek veszélyeztetését.

4.2.4. A rendeltetésnek való megfelelés

A gép forgalomba hozatalakor vagy első üzembe helyezésének alkalmával, a gyártó vagy a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője, az üzemkész - akár kézzel, vagy gépi erővel működtetett - teheremelő eszközök és gépek meghatározott funkciójuk biztonságos ellátásának biztosítására megfelelő intézkedéseket hoz vagy gondoskodik azok meghozataláról. Az említett intézkedéseknél figyelembe kell venni a gép statikai és dinamikai jellemzőit.

Ha a gépet nem lehet a gyártó vagy a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének telephelyén összeszerelni, az üzemeltetés helyén kell megfelelő intézkedéseket hozni. Egyéb esetekben az intézkedéseket meg lehet tenni a gyártó telephelyén vagy a használat helyén is.

4.3. Jelölések

4.3.1. Láncok és kötelek

Minden, nem egy egység részét képező emelőláncon, kötélen, illetve hevederen el kell helyezni egy olyan jelölést, vagy ha ez nem lehetséges, egy olyan táblát vagy eltávolíthatatlan lemezt, amelyen feltüntetik a gyártó vagy a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője nevét és címét, továbbá a vonatkozó tanúsítvány azonosító számát.

A tanúsítványnak tartalmaznia kell a harmonizált szabványok által előírt információkat, vagy ha ilyenek nincsenek, legalább az alábbi információkat:

- a gyártó vagy a Közösség területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének neve,

- a gyártó vagy adott esetben a meghatalmazott képviselő közösségbeli címe,

- a lánc vagy kötél adati a következők szerint:

- névleges méret,

- felépítés,

- az anyag, amelyből készült, és

- az anyagon végzett bármilyen különleges metallurgiai kezelés,

- ha vizsgálták, az alkalmazott szabvány,

- a lánc vagy kötél használat közbeni maximális teherbírása. Meghatározott alkalmazásokhoz értéktartomány is megadható.

4.3.2. Teheremelő eszközök

Minden teheremelő eszközön fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

- a gyártó azonosítója,

- az anyag azonosítója (például nemzetközi osztályozás), ha ez az információ szükséges a méret megfelelőségének vizsgálatához,

- a maximális teherbírás,

- a CE-jelölés.

Ha a tartozék olyan elemeket is tartalmaz, mint a kábelek, kötelek, amelyeken a jelölés elhelyezése fizikailag nem lehetséges, az első bekezdésben említett adatokat egy táblán vagy más módon kell feltüntetni és a tartozékhoz szilárdan rögzíteni.

Az adatoknak olvashatónak kell lenniük, és olyan helyen kell elhelyezni azokat, ahol nem tűnnek el megmunkálás, kopás stb. eredményeként, illetve nem csökkentik a tartozék szilárdságát.

4.3.3. Gépek

Az 1.7.3. pontban meghatározott minimális információkon kívül minden gépen olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a névleges terhelésre vonatkozó adatokat:

i. olyan gép esetében, amelynél csak egy érték lehetséges, magán a gépen, kódolatlan formában és jól láthatóan;

ii. amennyiben a névleges teherbírás a gép szerkezeti összeállításától függ, minden vezetőállást el kell látni egy teherbírást jelölő táblával, amely lehetőleg diagram vagy táblázat formájában mutatja az egyes szerkezeti összeállításokra vonatkozó névleges teherbírást.

A rakfelülettel rendelkező gépen, amelyre személyek is feljuthatnak és amelynek esetében a leesés kockázata fennáll, el kell helyezni egyértelmű és letörölhetetlen módon egy figyelmeztetést a személyek emelésének tilalmáról. Ennek a figyelmeztetésnek minden olyan ponton láthatónak kell lennie, ahol a feljutás lehetséges.

4.4. Használati útmutató

4.4.1. Teheremelő eszközök

Minden egyes teheremelő eszközhöz vagy azok egységes kereskedelmi tételéhez mellékelni kell egy használati útmutatót, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

- szokásos üzemi körülmények,

- a használatra, összeszerelésre és karbantartásra vonatkozó utasítások,

- a használati határok (különösen olyan tartozékok esetében, amelyek nem felelnek meg a 4.1.2.6.e. pontnak).

4.4.2. Gépek

Az 1.7.4. pontban foglaltakon kívül a használati útmutatónak tartalmaznia kell az alábbi információkat is:

a) a gép műszaki jellemzői, különösen:

- adott esetben a 4.3.3.ii. pontjában leírt teherbírás jelölő táblázat egy példánya,

- az alátámasztásoknál vagy rögzítési pontoknál fellépő reakciók és a vontatók jellemzői,

- adott esetben az ellensúly meghatározását és telepítési eszközeit;

b) a karbantartási napló tartalma, ha azt nem mellékelik a géphez;

c) használati tanácsok, különösen arra az esetre, ha a kezelő nem látja közvetlenül a terhet;

d) az első üzembe helyezés előtti vizsgálatok elvégzésére vonatkozó szükséges utasítások, ha a gépet nem a gyártó telephelyén szerelik készre.

5. A KIZÁRÓLAG FÖLD ALATTI MUNKÁRA TERVEZETT GÉPEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

Az 1., 2., 3. és 4. pontban előírt alapvető biztonsági és egészségügyi követelményeken túlmenően, a kizárólag föld alatti munkára tervezett gépeket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy megfeleljenek az alábbi követelményeknek.

5.1. Nem megfelelő stabilitásból adódó kockázatok

Az önjáró alátámasztó biztosítóberendezést úgy kell tervezni és kialakítani, hogy mozgás közben egy adott irány tartható legyen, és a terhelés felvétele előtt és közben, valamint a terhelés megszűnésekor ne dőlhessen el. Egyedi hidraulikus támok fejlapjára szolgáló rögzítésekkel kell felszerelni.

5.2. Mozgás

Az önjáró alátámasztó biztosítóberendezéseknek lehetővé kell tenni az érintett személyek akadálytalan mozgását.

5.3. Világítás

Az 1.1.4. pont harmadik bekezdésében meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni.

5.4. Kezelőelemek

A sínvezetésű gépek gyorsítására és fékezésére szolgáló kezelőelemeknek kézi vezérlésűeknek kell lenniük. Az éberségi biztonsági kapcsoló lehet lábbal működtetett.

Az önjáró alátámasztó biztosítóberendezések kezelőelemeit úgy kell kialakítani és elrendezni, hogy a léptetési műveletek során a kezelők egy rögzített fedél által védve legyenek. A kezelőelemeket biztosítani kell véletlen kioldással szemben.

5.5. Megállítás

A föld alatti munkára tervezett sínvezetésű önjáró gépeket a gép mozgását vezérlő áramkörre ható éberségi kapcsolóval kell felszerelni.

5.6. Tűz

A 3.5.2. pont második francia bekezdése kötelező a fokozottan tűzveszélyes alkatrészeket tartalmazó gépek tekintetében.

A mélyművelésű bányászatban használt gépek fékrendszerét úgy kell tervezni és kialakítani, hogy ne idézzen elő szikrát, illetve ne okozzon tüzet.

A mélyművelésű bányászatban használt, hőerőgéppel működtetett gépeket kizárólag olyan belsőégésű motorral szabad felszerelni, amely kis porlasztási nyomású üzemanyaggal működik, és amelynél az elektromos szikraképződés ki van zárva.

5.7. Por-, gáz- stb. kibocsátás

A belső égésű motorok esetében nem alkalmazható felső füstgázkivezetés."

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 89/392/EGK irányelv IV. melléklete a 12-15. pontokkal egészül ki:

"12. A mélyművelésű bányászatban használt gépek alábbi típusai:

- sínvezetésű gépek: mozdonyok és fékezőkocsik,

- hidraulikus alátámasztó biztosítóberendezések,

- mélyművelésű bányászatban használt gépekbe szerelendő belsőégésű motorok.

13. Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező funkcióval.

14. A 3.4.7. pont szerinti védőburkolatok és erőátviteli tengelye.

15. Gépjármű-karbantartásra szolgáló emelőpadok."

--------------------------------------------------