BH 2006.10.335 Ha a munkaviszony megszüntetése nem tartozott a testület (kuratórium) kizárólagos hatáskörébe, ezt a jogot a testület jogosult volt átruházni [Mt. 74. §].

A felperes keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének jogkövetkezményei alkalmazását kérte a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével. Ezen túlmenően egyéb igényeket (szabadságmegváltás, tanulmányi kedvezmény) is érvényesített.

A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a felperesnek a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti keresetét elutasította azzal, hogy az egyéb anyagi igények tekintetében az ítélet jogerőre emelkedése után dönt.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes közoktatási közalapítvány titkáraként állt munkaviszonyban. Az alperes kuratóriumának elnöke a 2002. április 25-ei rendes felmondását a titkári munkakör megszüntetésével, a szervezeti és működési szabályzat módosítása alapján bevezetett új titkárságvezetői munkakör létrehozásával, és azzal indokolta, hogy a kuratórium 2002. április 10-ei ülése az erre a munkakörre benyújtott pályázatok közül nem a felperesét fogadta el.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes felett a kuratórium gyakorolta a munkáltatói jogkört. A kuratórium 2002. április 10-ei ülésén a felperesnek a munkavégzés alóli felmentésével döntött a munkaviszonya megszüntetéséről azzal, hogy a "végrehajtást" a kuratórium elnökére ruházta át, aki a rendes felmondást kiadta. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes ezzel betartotta a munkáltatói jogkörre vonatkozó szabályokat. A rendes felmondás indokait a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valósnak és okszerűnek találta, mivel az alperes bizonyította, hogy a titkári munkakör megszűnt, az új munkakörre kiírt pályázatot pedig nem a felperes nyerte. Megállapította, hogy a felperes munkaköre nem azonos az újonnan létrehozott titkárságvezetői munkakörrel, a rendes felmondás mindezek alapján jogszerű.

A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság közbenső ítéletét - a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti keresetet elutasító részében - megváltoztatta, megállapította az alperes 2002. április 25­ei rendes felmondása jogellenességét és a felperes munkaviszonyának a másodfokú ítélet kihirdetésekor történő megszűnését.

A másodfokú bíróság tévesnek találta az elsőfokú bíróság jogi következtetését arról, hogy a felperes munkaviszonya megszüntetéséről az arra jogosult kuratórium döntött. A testület határozata ugyanis nem tartalmazott erre vonatkozó világos, egyértelmű és félreérthetetlen, "szabályosan meghozott" döntést. A kuratórium perbeli határozatából a munkáltatói szándék és a kuratórium elnökének a munkaviszony megszüntetésére adott felhatalmazás tartalma nem tűnt ki, mindezeket az elsőfokú bíróság által alapul vett tanúnyilatkozatok nem pótolhatják. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a szabályszerű kuratóriumi határozat hiányában a kuratórium elnökének "a munkaviszonyt megszüntető eljárása - az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján - érvénytelen".

A jogerős közbenső ítélet "megváltoztatása", és a felperes keresetét elutasító, a munkaügyi bíróság közbenső ítéletével azonos tartalmú határozat hozatala iránt az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen alapozta döntését a korábban hatályban volt szervezeti és működési szabályzatnak a kuratóriumi jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályaira. Érvelése szerint a kuratórium a határozatában átruházta a munkáltatói jogkört a kuratórium elnökére, a határozat egyértelmű, továbbá a rendes felmondás meghozatalát is magában foglaló döntést a kuratóriumi tagok is alátámasztották tanúnyilatkozatukkal.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.