A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30215/2007/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 236. §, 365. §] Bírók: Murányi Katalin, Török Judit, Váradi Károlyné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41531/2004/13., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21062/2006/8. (ÍH 2007.74), *Kúria Gfv.30215/2007/3.* (BH+ 2008.1.31)

***********

Gfv.XI.30.215/2007/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a Bayerné dr. Siklós Éva ügyvéd által képviselt A. C. Korlátolt Felelősségű Társaság felperesnek, a dr. Fendrik Zsolt ügyvéd által képviselt I. 2000 Korlátolt Felelősségű Társaság I.r. és O.B. II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 30.G.41.531/2004. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2007. január 19-én kelt 6.Pf.21.062/2006/8. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2007. szeptember 24-én tartott tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2007. január 19-én kelt 6.Pf.21.062/2006/8. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. és II.r. alperes részére 50.000-50.000 (Ötvenezer-Ötvenezer) Ft felülvizsgálati költséget.

Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak - külön felhívásra - fizessen meg 838.500 (Nyolcszázharmincnyolcezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes az 1995. szeptember 20-án megkötött adás-vételi szerződéssel 5.600.000 Ft vételárért eladta az I.r. alperes beltagja, a II.r. alperes részére a p. 2057 számú tulajdoni lapon 1527 hrsz. alatt felvett házasingatlanát. Ezután 1995. október 4-én a felperes az I.r. alperessel kötött adás-vételi szerződéssel 8.375.000 Ft vételár ellenében eladta a B.-i 6227 számú tulajdoni lapon 4025/1 hrsz. alatt felvett ipari rendeltetésű ingatlanon fennálló 1262/114000 tulajdoni illetőségét.

A felperes a keresetében mindkét adás-vételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte. Állította, hogy a felek e jogügyleteket csupán színlelték, azok a valóságban kölcsönszerződések biztosítékául szolgáltak.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A II.r. alperes viszontkeresetet terjesztett elő, melyben az ingatlant továbbra is használó felperest 1995. október 1-től 1997. április 30-a közötti időre havi 40.000 Ft, 1997. május 1-től pedig havi 80.000 Ft "bérleti díj" megfizetésére kérte kötelezni.

Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság a 30.G.75.721/2001/24. számú részítéletével a keresetet elutasította, míg a viszontkereset vonatkozásában további tárgyalást látott szükségesnek. A részítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pf.IX.25.873/2002/17. számú részítéletével helybenhagyta. A részítélet indokolásában kifejtette, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a szerződést nemcsak a Ptk. XXIII. fejezetében meghatározott mellékkötelezettségekkel, hanem önálló szerződéssel is lehet biztosítani. A perbeli szerződések így annak ellenére sem érvénytelenek, hogy a felek valódi szándéka kölcsön visszafizetésének biztosítására irányult.

A felperes a jogerős részítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a szerződéseknek a szolgáltatás, ellenszolgáltatás között fennálló feltűnő értékkülönbség miatti érvénytelenségét.

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pfv.E.22.268/2004/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az indokolásában utalt rá, hogy a perben előterjesztett megtámadás hiányában az eljáró bíróságoknak nem kellett vizsgálniuk, hogy a szerződések megkötésének időpontjában a szolgáltatás-ellenszolgáltatás között volt-e feltűnő aránytalanság. Az ténykérdés, hogy a felperes a jogerős részítélet hozatalát megelőző eljárásban e jogcímen a szerződéseket nem támadta meg.

A felperes a jogerős részítélet meghozatalát követő eljárás során, 2004. november 24-én 36. sorszám alatt terjesztett elő kérelmet az alperesekkel kötött szerződéseknek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennálló feltűnően nagy értékkülönbségére alapított megtámadása iránt. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság a 30.G.41.531/2004/13. számú ítéletével a keresetet elutasította, és a viszontkereset alapján arra kötelezte a felperest, hogy a II.r. alperes részére a pilisi ingatlan használatáért 1995. október 1-től kezdődően 2006. év végéig az ítéletben részletezett használati díjakat, ez után 2000. október 1-től kezdődően a törvényes mértékű kamatokat, valamint 1.000.000 Ft perköltséget fizessen meg.

Döntését azzal indokolta, hogy a felperes a Ptk. 236. § (1) bekezdésében meghatározott egy éves igényérvényesítési határidőt elmulasztotta, ezért keresete nem volt teljesíthető. A felperes jogosulatlanul birtokolja az eladott pilisi ingatlant, ennek alapján a szakértői véleményben meghatározott mértékű használati díj fizetésére köteles.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az első fokú ítélet megváltoztatását és a szerződéseknek a szolgáltatás-ellenszolgáltatás között fennálló feltűnő aránytalansága miatt történő érvénytelenné nyilvánítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a budapesti ingatlan illetőségnek az adás-vételi szerződés megkötése idején fennállott forgalmi értéke az általa megbízott Budaházy Lajos igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő véleménye szerint 67.833.000 Ft volt, szemben a perben kirendelt Erős András igazságügyi szakértő véleményében meghatározott 11.000.000 Ft-tal. Állította, hogy igényérvényesítési határidőt sem mulasztott, mert a Ptk. 232. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a szerződésnek a szolgáltatás-ellenszolgáltatás között fennálló feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadásának határideje a sérelmet szenvedő fél teljesítésével kezdődik. Ő maga a szerződéses kötelezettségét még nem teljesítette, mert az I.r. alperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét a földhivatal elutasította, ezért álláspontja szerint a megtámadási határidő meg sem kezdődött. Csatolta a B.-i I. számú Körzeti Földhivatal megismételt eljárásban hozott, 2006. szeptember 28-án kelt 179/871/2006. számú határozatát, amellyel az I.r. alperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét ismételten elutasította. A határozat indokolása szerint az I.r. alperes tulajdonjog bejegyzési kérelme a jelenleg már 4025/8. hrsz-on nyilvántartott ingatlanon fennálló 407/82592-ed felperesi tulajdoni illetőségre azért nem volt teljesíthető, mert a kérelem mellékleteként becsatolt, 1995. október 4-én kelt adás-vételi szerződés nem tartalmazza a felek tulajdon átruházásra vonatkozó megállapodását, a szerződő felek törzsszámát és a jogváltozás jogcímét. Az okirat e tartalmi fogyatékosságai miatt a szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. Hangsúlyozta a felperes, hogy az I.r. alperes a perbeli tulajdoni illetőségét bérbeadás útján hasznosítja. Az éves bérleti díjak csaknem elérik a kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéket. Ez pedig arra utal, hogy a szerződéses vételár az ingatlan valóságos forgalmi értékétől lényegesen eltér. Az első fokú ítéletnek a II.r. alperesre vonatkozó rendelkezéseire nézve fellebbezési érveket nem adott elő.