BH 2007.4.113 A szemeteskonténerben talált, de értékkel bíró, uratlan tárgy megtalálója a birtokba vétellel a dolog felett tulajdonjogot szerez - Ennek a terhelt számára idegen dolognak a megtalálótól való eltulajdonítása a lopás bűntettét valósítja meg [Btk. 316. § (1) bek., 325. §; Ptk. 129. § (1) bek.].

A P.-i Városi Bíróság a 2004. október 7-én kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett ítéletével M. K. S. terheltet 2 rb. folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége, garázdaság vétsége, könnyű testi sértés vétsége és lopás vétsége miatt, halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte és a feltételes szabadságra bocsátásból is kizárta. A terhelt által előzetes fogva tartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította, korábbi ügyében engedélyezett feltételes szabadságát megszüntette.

Az ítélet felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege szerint a büntetett előéletű terhelt 2002. július 21-én este P.-en találkozott B. F. sértettel, aki megmutatott a terheltnek egy földmérő műszert, amelyet megelőzően az egyik közeli társasház szemeteskonténerében talált. A terhelt a műszert, azért, hogy megnézze elkérte, majd azzal a helyszínről elszaladt. Cselekményével 50 000 forint kárt okozott, amely a lefoglalással teljes egészében megtérült.

Ezen, az elsőfokú bíróság által lopás vétségének minősített cselekmény tekintetében nyújtott be a jogerős határozat ellen a terhelt felülvizsgálati indítványt, amelyben a Be. 405. §-a (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a kérdéses bűncselekmény vádja alóli felmentését kérte. Indítványában - utalva a Polgári Törvénykönyvről szóló, módosított 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) a tulajdonjoggal és ezen belül a talált dologgal kapcsolatos rendelkezéseire - arra hivatkozott, hogy cselekményével lopás bűncselekményét nem valósíthatta meg, mivel a sértett által talált dolog volt az elkövetés tárgya. A talált dolgon pedig a sértett a polgári jog szabályai szerint tulajdonjogot nem szerezhetett, legfeljebb a dolog felelős őrzőjének (Ptk. 196. §) volt tekinthető. Így viszont a terhelti szándék a tulajdonjog megszerzésére nem irányulhatott.

A Legfőbb Ügyészség átiratában az indítványt alaptalannak tartva a támadott határozat hatályban tartását indítványozta. Az indokolás szerint a lopás elkövetési tárgya értékkel bíró, az elkövetőnek idegen ingó dolog. Az elkövetőre nézve idegen az a dolog, amely másnak a tulajdonában, vagy birtokában áll. Jogtalan az elvétel, ameny­nyiben azt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg. Lopást valósít meg az, aki a neki megtekintésre átadott vagyontárgyat jogtalanul eltulajdonítja. (BH 1984/93. számú eseti határozat). Az irányadó tényállás alapján ezért a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül került sor.

A nyilvános ülésen a terhelt felülvizsgálati indítványát fenntartotta. Az indítvány indokolását kiegészítve, a Ptk. 129. § és 130. §-ai alapján kérte annak megállapítását, hogy B. S. sértett a kérdéses dolgon tulajdonjogot nem szerzett és nem szerezhetett. Nevezett, mint találó, valóban birtokolhatta az adott tárgyat, de annak nem volt tulajdonosa. Emiatt, álláspontja szerint, sérelmére a lopás bűncselekménye sem volt elkövethető.

A védő a felülvizsgálati indítvány alapján a terheltnek a lopás vétsége miatt emelt vád alóli felmentését kérte.

A Legfelsőbb Bíróság az érintett határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében elsősorban az indítványban megjelölt, a Be. 405. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti okból bírálta felül. Másrészt a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt eljárásjogi okok tekintetében hivatalból vonta felülbírálat alá a városi bíróság ítéletét. Az ekként a Be. 420. §-ának megfelelően végzett felülvizsgálatban a jogerős határozattal megállapított tényállás irányadó volt.

A felülvizsgálat eredményeként pedig - egyetértve a Legfőbb Ügyészség jogi álláspontjával - az indítványt alaptalannak találta.

A Btk. 316. §-ának (1) bekezdése szerint "aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el".

A kialakult gyakorlat szerint a lopás elkövetési tárgya csak értékkel bíró idegen ingó dolog lehet.