A Fővárosi Törvényszék K.32152/2008/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §, 143. §] Bíró: Kopinja Mária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32152/2008/11.*, Kúria Kfv.35186/2009/7. (BH 2011.11.327, EH 2010.2202)

***********

Fővárosi Bíróság

1055. Budapest, Markó u. 27.

11.K. 32.152/2008/11.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság Machács Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr. Machács Barna ügyvéd) által képviselt felperes(cím.) dr. Szabó Szilvia jogtanácsos által képviselt APEH Hatósági Főosztály (cím.) alperes ellen adóügyben hozott - 1559285586 - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 900.000.- (kilencszázezer) forint kereseti illeték összegét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szervének külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 2.000.000.- (kettőmillió) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

Az alperes elsőfokú adóhatósága a .... számú megbizólevél alapján 2006. évi időszakra társasági adóban bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett felperesnél. Az ellenőrzés jegyzőkönyvvel zárult, amelynek alapján kiadásra került az elsőfokú adóhatósági határozat, mellyel felperes terhére 504.026.000.-Ft adókülönbözet került megállapitásra. Kiszabásra került még 250.856.000.-Ft adóbírság, és 19.095.000.-Ft késedelmi pótlék is.

Rögzítésre került úgy a jegyzőkönyvben, mint az elsőfokú adóhatósági határozatban, hogy felperes tulajdonában áll a Budapest, .... hrsz.-ú "kivett ipartelep" ingatlan. Felperes 2006. július 25-én és a ... (cím) adásvételi előszerződést kötött az ingatlanra, amelynek vételárát bruttó 420.000.000.-Ft-ban határozták meg. 2006. augusztus 28-án a vételár kikötését követően felperes megbízta I.Kft-t, hogy az ingatlan állapotáról és értékéről legkésőbb 2006. szeptember 20-ig készitsen részletes elemző szakvéleményt. Ezt a szakvéleményt az alperesi adóhatóságnak nem mutatta be az ellenőrzés során.

Felperes 2006. szeptember 14-én biztosíték és fedezet kikötése nélkül gazdasági ésszerűségnek ellentmondó módon kimutatásai, könyvelése alapján vele addig üzleti kapcsolatban nem álló vállalkozásokkal kölcsönszerződéseket kötött, éspedig az ...) 65.650.650.-Ft, a ... 1.471.166.000.-Ft, ... 830.366.000.-Ft, ... 830.366.000.-Ft, összesen 3.197.548.650.-Ft összegben. A kölcsönszerződések aláirásakor az összeg nem állt rendelkezésre.

Ezt követően 2006. szeptember 15-én adásvételi szerződést kötött a II.Kftvel és az ingatlant 3.200.000.000.-Ft + 20 %-os áfa áron eladta. A vevő az ingatlan vételárát a szerződésben megszabott határidőben kiegyenlitette. Felperes a rendelkezésre álló pénzösszeget a korábban megkötött kölcsön szerződések alapján kihelyezte.

A ... 2006. október 20-án 3.350.000.000.-Ft összegű fizetési meghagyás kibocsátását kérte a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumától, mert a vele (jogosulttal) megkötött adásvételi előszerződést felperes megszegte azzal, hogy az ingatlant másnak értékesitette. Felperes a ... követelését a "8" számlaosztályon belül káreseményekkel kapcsolatos fizetések címén ráforditásként az adózás előtti eredmény terhére elszámolta, és "479" egyéb rövid lejáratú kötelezettségként tartotta nyilván.

Az ellenőrzés nyilatkoztatta felperes ügyvezetőjét, aki előadta, hogy az előszerződést ő irta alá, de annak részleteit a cég külföldi tulajdonosai tárgyalták meg. A szerződésben kikötött foglaló megfizetésére nem került sor, őt úgy tájékoztatták, hogy a ...-nek nincs elég pénze az ingatlan megvásárlásához, és a vele kötött előszerződést a tulajdonosok közös megegyezéssel majd felbontják. Arról, hogy voltak-e más vevőjelöltek, nincsen tudomása. A II.Kftvel a tulajdonosok állapodtak meg, ő jelezte aggályait, azonban utasították irásban, hogy kösse meg az adásvételi szerződést. Állításait azonban a felperes képviselője dokumentumokkal az ellenőrzés részére nem támasztotta alá.

Felperes az ingatlan eladásából származó bevételét külföldi offshore társaságoknak kölcsönként kihelyezte, majd ezen kihelyezett követeléseit a kártérités jogosultjára engedményezte.Ennek következtében az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art)

1 § (7) bekezdésének alkalmazásával rögzítette, hogy a szerződés érvénytelenségének kimondására nincs kötelezettsége, ugyanakkor az előszerződés és az az alapján elismert kárigény semmis, mivel a szerződés kötés a kártérités kifizetésének körülményei, továbbá az ingatlan valós értéke és a ténylegesen befolyt bevétel offsore cégeknek történő kiutalása alapján megállapítható, hogy felperes célja az adóbevétel csökkentése, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése volt, megsértve az Art 2 § (1) és (2) bekezdését is, amelyek az adójogszabályok rendeltetésszerű gyakorlását irják elő.A megkötött előszerződés és a később kötött végleges adásvételi szerződés tartalmi elemeit összevetve az is megállapítható, hogy a vételár tekintetében feltűnően nagy az értékaránytalanság, ami már önmagában kérdésessé teszi, hogy felperes az előszerződés alapján valóban képtelen lett volna a végleges adásvételi szerződés, az előszerződésben foglalt tartalommal a ...-vel megkötni.

Hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 245 § (1) bekezdésére, amely szerint a teljesités meghiusulásáért felelős személy az átadott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatériteni. Miután felperes magatartása vezetett a teljesités meghiusulásához, így egy esetleges szerződés kötés esetén 84.000.000.-Ft-ot lehetett volna kártéritésként a ...-nek megfizetni, hogy a foglaló átadásra került. Azonban az ügyvezető nyilatkozata értelmében az is kétséges volt, hiszen a szerződő társaság nem rendelkezett az ügylet teljesitéséhez szükséges tőkével. A felperes nem igazolta az alperes számára, hogy a szerződés kötési értéket többszörösen meghaladó kárigény elfogadására milyen indokok alapján került sor. Felperes a kárigény elháritásával meg nem fizetésének esetleges jogkövetkezményeivel annak értékelésével kapcsolatban semmilyen intézkedést nem tett. Mindezek alapján a ... által benyújtott 3.350.000.-Ft-os kárigény teljességgel megalapozatlan mind a jogalapját, mind pedig az összegszerűségét tekintve. Mindezek alapján megállapította a Ptk 207 § (6) bekezdésére hivatkozva, hogy az előszerződés, valamint az ahhoz kapcsolódó kártéritési kötelezettség színlelt volt és ezért a szerződés semmis, így az Art 1 § (7) bekezdésére, 2 § (1) és (2) bekezdésének alkalmazására került sor.

Felperes a jegyzőkönyvre észrevétellel, míg az elsőfokú adóhatósági határozattal szemben fellebbezéssel élt. Ebben részletesen kifejtette az elsőfokú adóhatóság megállapitásának jogszabálysértő voltát jogszabályi hivatkozásokkal is alátámasztva.