A Legfelsőbb Bíróság Bfv.947/2010/3. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 416. §, 426. §, 501. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

Kapcsolódó határozatok:

Gödöllői Járásbíróság B.135/2008/5., Budapest Környéki Törvényszék Bf.566/2009/4., *Kúria Bfv.947/2010/3.* (EH 2011.2296)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.947/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. március 17. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a magánvádló és jogi képviselője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gödöllői Városi Bíróság 10.B.135/2008/5. számú ítéletét és a Pest Megyei Bíróság 14.Bf.566/2009/4. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban lerótt 7.000,- (hétezer) forint eljárási illetéket a magánvádló, a kirendelt védő közreműködésével felmerült 4.150,- (négyezer-egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Gödöllői Városi Bíróság a 2009. szeptember 7.-én kihirdetett 10.B.135/2008/5. számú ítéletével a terheltet az ellene rágalmazás vétsége [Btk. 179. § (1) bek., (2) bek. pontja] miatt emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás szerint a magánvádló 2007. szeptember 27.-én joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben a sérelmére elkövetett, a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt.

Az 1966-ban született terhelt 2007 márciusától D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének tagja. A magánvádló 2006 augusztusától V. Önkormányzat Képviselőtestületének 62/2006. (VIII.10.), illetve 71/2006. (X.19.), és D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének 186/2006. (X.12.) számú határozata folytán D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének megbízott jegyzője. A 2006. szeptember 5-én D.-ben kelt megbízási szerződés szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója D. Község Önkormányzatának Képviselőtestülete, az egyéb munkáltatói jogkor gyakorlója a polgármester. A megbízási szerződés a jegyzői feladatok ellátására vonatkozik.

A terhelt, mint D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének képviselője, 2007. szeptember 14-én előterjesztést nyújtott be a D.-i Polgármesteri Hivatalban, D. Község Önkormányzat Képviselőtestülete számára. Az előterjesztés tárgya a D. Község Önkormányzatnál létesített megbízott jegyzői jogviszony szabályszerűségének a vizsgálata. Az előterjesztésben rögzített tényállás szerint: a magánvádló V. Önkormányzatának kinevezett jegyzője jelenleg megbízási szerződések alapján helyettesíti O. T.-t, D. Község kinevezett jegyzőjét a képviselőtestület által O. T.-re kiszabott hivatalvesztés fegyelmi büntetés bírósági felülvizsgálatáig, illetve a Munkaügyi Bíróság jogerős döntésének megszületéséig.

Az előterjesztés rögzíti a témakörrel kapcsolatos korábbi döntéseket:

Képviselői kezdeményezésre 2007. szeptember 3.-ára rendkívüli képviselő-testületi ülés került összehívásra a jelenlegi előterjesztés tárgyához hasonló napirendi javaslattal. A testületi ülésen a napirendi javaslatot nem fogadták el és a megbízott jegyző személyi anyagába sem történt betekintés a polgármester, az alpolgármester, A. I., B. J., B. S. és Sz. A.-né képviselők nemleges szavazata következtében. A magánvádló sem tett olyan nyilatkozatot, melyben hozzájárult volna ahhoz, hogy a jegyző felett munkáltatói jogkört gyakorló 12 fős testület 6 tagja, vagyis K. R., L. L., S. J., Sz. I., Sz. M. és T.-né T. E. képviselők a megbízott jegyzői jogviszony szabályszerűségének felülvizsgálata érdekében betekinthessenek a D.-i Polgármesteri Hivatalban felfektetett személyi anyagába.

Az előterjesztésben a terhelt két döntési alternatívát, azok indokait és jogszabályi alapjait, valamint az ezekre épülő határozati javaslatokat terjesztett elő.

A polgármester 2007. szeptember 19.-ére rendkívüli képviselő testületi ülést hívott össze, amelyen határozatképtelenség miatt nem tárgyalták az előterjesztést.

A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal 2007. november 22.-én kelt 02-1459/2007. számú törvényességi észrevételével felhívta D. Község Önkormányzat Képviselőtestületét annak 152/2006. (VIII.14.), illetve 187/2006. (X.12.) számú, a magánvádló megbízott jegyző illetményének megállapításáról szóló határozatainak felülvizsgálatára, melyet a testület a 2007. december 27-én tartott ülésén tárgyalt.

A jogi indokolás körében kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a megállapított tényállás szerint a terhelt a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. §-ának (1) bekezdése értelmében, mint települési képviselő, hivatalos személyként járt el. E minőségében nyújtott be előterjesztést a képviselőtestületi ülés elé.

A hivatalos személy által, a hivatali hatáskörében előterjesztett, a sértettet érintően tett elmarasztaló tényállítása a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében való bűnösség megállapítására nem vezethet. Az e körben tett közlése jogellenesség hiányában rágalmazást nem valósít meg. A hivatalos személynek az ilyen helyzetben tett előterjesztése nem jogellenes, mert a hivatalos személy azt jogszabály alapján tette meg. Mivel a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, jogellenesség hiányában nélkülözi a társadalomra veszélyességet, ez a magatartás nem valósít meg bűncselekményt. A bíróság ezért a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette.

A magánvádló által a terhelt felmentése miatt, bűnösségének megállapítása végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Pest Megyei Bíróság a 2010. június 25. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 14.Bf.566/2009/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mert nem tartalmazza a magánvádló által sérelmezett kijelentéseket. A tényállást ezért az iratok tartalma alapján kiegészítette a következők szerint:

- "D. község önkormányzati képviselő testülete nem kérte volna ki a valkói képviselő testület hozzájárulását a 2006. október 15. után történő közszolgálati jogviszonyom további meghosszabbításához."

- "... munkáltatóm engedélye nélkül, jogellenes tartalommal létesítettem megbízási jogviszonyt D. Község Önkormányzatánál."

- "... nem vagyok tisztában a jegyzők köztisztviselői jogviszonyához fűződő szabályokkal, illetve azokat rosszhiszeműen gyakorolva, elhallgatva jártam el a D. Község Képviselő-testület előtt."

- "... súlyos fegyelmi vétséget követtem el a jegyzői jogviszony létesítésekor,..."

A másodfokú bíróság nem találta alaposnak a magánvádló fellebbezését abban a részében, hogy az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el, e körben egyetértett az ügyészség indokaival.