2239/2005. (X. 28.) Korm. határozat

a terrorfelderítés műveleti koordinációjáról és a Terrorellenes Koordinációs Bizottság létrehozásáról

Figyelemmel a Magyar Köztársaság nemzetközi terrorizmus elleni fellépésben vállalt kötelezettségeire, különösen az országot közvetlenül érhető terrortámadás megelőzésére, elhárítására, megakadályozására, s az erre való felkészülésre, a Kormány a terrorveszéllyel, illetve terrorfenyegetettséggel kapcsolatos információk együttes értékelésének, azok hatékonyabb felhasználásának érdekében az alábbi határozatot hozza:

1. A Nemzetbiztonsági Kabinet munkáját - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése szerinti testületként - Terrorellenes Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: TKB) segíti, amely a Magyar Köztársaság nemzetközi terrorizmus elleni fellépésben vállalt kötelezettségei teljesítésének előmozdítása érdekében összehangolja az ország érdekeit esetlegesen fenyegető terrorcselekmény felderítését, illetve megelőzését.[1]

2. A TKB feladata a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek által műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködés keretében szerzett, a terrorizmusra és terrorcselekményekre - ideértve az Alkotmányban rögzített jogállami berendezkedést, annak alapintézményeit és alapértékeit támadó és veszélyeztető hazai és külföldi tevékenységet - vonatkozó információk cseréje, összegzése, értékelése, illetve válsághelyzetben a felderítő, műveleti intézkedések összehangolása és a szükségesnek ítélt hatósági intézkedések kezdeményezése.[2]

3. A TKB a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) logisztikai bázisán (annak infrastruktúrájával és személyi állományával), az TEK főigazgató elnökletével (a továbbiakban: elnök) működik. A TKB állandó tagjai: az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH), az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Biztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: SZBKK), valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselői. Szükség esetén - eseti jelleggel - a TKB elnöke meghívottakkal bővítheti a résztvevők körét.[3]

4. A TKB - feladatainak hatékony ellátása érdekében - hasznosítja az AH, valamint a SZBKK adatbázisát. Az AH és a SZBKK főigazgatói - a TKB elnökével történő megállapodása alapján - kijelöli azt az állandó kapcsolattartó személyt, aki biztosítja az AH, a SZBKK és a TKB közötti kölcsönös információcserét.[4]

5. A Kormány utasítja az irányítása alá tartozó állami szerveket, továbbá felkéri az egyéb állami szerveket, hogy működjenek együtt a TKB állandó tagjait alkotó szervekkel, különösen a terrorveszélyeztetettségre vonatkozó információknak a TKB illetékes tagja számára történő megküldésével.

6. A TKB a hozzá eljuttatott információkról és az annak alapján tett intézkedésekről tájékoztatja a Nemzetbiztonsági Kabinetet.[5]

7. A TKB a Nemzetbiztonsági Kabinetnek szükség szerint, de legalább félévente beszámol a tevékenységéről, az érintett szervekkel történő együttműködésről.

8. A TKB működési rendjét maga alakítja ki. A TKB ülésére az állandó tagok napirend felvételét kezdeményezhetik. A napirendre vonatkozó javaslatot az elnökhöz írásban, indokolással ellátva kell benyújtani.[6]

9. A TKB tagjainak és az egyéb érintett szerveknek a TKB részére történő tájékoztatási kötelezettsége nem érinti azok jogszabályban, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben előírt tájékoztató tevékenységét és egyéb kötelezettségeit.

10. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter