BH 2021.1.5 A bűnszervezet és a bűnszövetség két különálló jogintézmény. A költségvetési csalás bűncselekménye esetén ezért a korlátlan enyhítés kizárása a társas elkövetési formák közül kizárólag a bűnszövetségre vonatkozik. A nulla poena sine lege elve alapján, analógia alkalmazásával a bűnszervezetben elkövetőkre ez a törvényi rendelkezés nem terjeszthető ki. Így bűnszervezetben elkövető terhelt vonatkozásában - a további törvényi feltételek megléte esetén - a Btk. 396. § (8) bekezdése alapján a büntetés korlátlan enyhítésének helye van [Btk. 82. § (5) bek., 83. § (2) bek., 91. § (3) bek., 396. § (1)-(6) és (8) bek.].

II. A vádlottnak az előkészítő ülésen tett vallomása a későbbiekben is felhasználható bizonyíték. Erre tekintettel mellőzhető a tárgyaláson történő kihallgatása. A terhelt előkészítő ülésen a törvényi figyelmeztetéseket követő kihallgatása szabályszerűen beszerzett bizonyíték forrása. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetére a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az ilyen terhelti vallomásból megszerzett bizonyíték felhasználása a büntetőeljárásban kizárt. Így a vallomásában előadottak törvényes és az eljárás során - a továbbiakban - felhasználható bizonyítéknak minősülnek [Be. 409. § (3)-(4) bek., 502. § (3) bek., 522. § (1) bek., 732. § (5) bek., 734. § (3) bek.].

[1] A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a törvényszék a 2019. november 20. napján megtartott előkészítő ülésen a jegyzőkönyvbe foglalt 7. sorszámú végzéssel jóváhagyta a XIII. r. terhelt és a főügyészség között létrejött egyezséget.

[2] A főügyészség a 2019. március 1. napján kelt jegyzőkönyvébe foglalva kötött egyezséget a XIII. r. terhelttel az alapos gyanú tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről. Az egyezségben a XIII. r. terhelt vállalta, hogy bűnösségre kiterjedő beismerő vallomást tesz, valamint a büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel együttműködik, és társai szerepét is feltárja részletes beismerő vallomásában, továbbá, hogy 2019. április 30. napjáig a költségvetésnek okozott 53 190 380 forint és 17 937 545 forint vagyoni hátrányt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elkülönített Bűnügyi Letéti Számlájára megfizeti.

[3] Az egyezségben az ügyész, a XIII. r. terhelt és a védője megállapodott abban, hogy az egyezségben foglalt feltételek teljesítése esetén a XIII. r. terhelt vonatkozásában "az alábbi büntetést veszik tudomásul: A Btk. 50. § (1) és (3) bekezdései alapján - a Btk. 81. § (2) bekezdésére, a Btk. 83. § (1) bekezdésére, a Btk. 396. § (8) bekezdésére és a Btk. 82. § (5) bekezdésére figyelemmel - 500 napi tétel pénzbüntetés akként, hogy az egynapi tételnek megfelelő összeg 10 000 forint. A pénzbüntetés összesen így 5 000 000 forint."

[4] A jegyzőkönyv tanúsága szerint a XIII. r. terhelt a bűnösségét a jegyzőkönyvben megjelölt, az ügyészség által meghatározott "tényállás és minősítés alapján" ismerte el. A jegyzőkönyv szerint "a XIII. r. terhelt leírt cselekménye a Btk. 396. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének, valamint a Btk. 345. §-ába ütköző bűnszervezetben és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének a megállapítására alkalmas".

[5] A főügyészség a 2019. június 12. napján kelt vádiratával - a megkötött egyezségnek megfelelő tartalommal - a Btk. 396. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint a Btk. 345. §-ába ütköző bűnszervezetben és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt emelt vádat a XIII. r. terhelttel szemben. Egyben indítványozta, hogy a törvényszék a XIII. r. terhelt vonatkozásában az eljárást a Be. XCIX. Fejezetében foglaltak szerint folytassa le, a XIII. r. terhelt és a főügyészség között létrejött egyezséget hagyja jóvá és XIII. r. terheltet - az egyezség tartalmával egyezően - a Btk. 50. § (1) és (3) bekezdései alapján - a Btk. 81. § (2) és (3) bekezdéseire, a Btk. 91. § (1) és (3) bekezdéseire, a Btk. 83. § (1) bekezdésére, továbbá a Btk. 396. § (8) bekezdésére és a Btk. 82. § (5) bekezdésére is figyelemmel - 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélje és az egynapi tétel összegét 10 000 forintban állapítsa meg.

[6] A törvényszék a 2019. november 20. napján - az egyezség jóváhagyását követően - meghozott és kihirdetett ítéletével a XIII. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont], valamint bűnszervezetben és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egynapi tétel összegét 10 000 forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 5 000 000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

[7] A bíróság az ítéleti tényállásában megállapította, hogy a XIII. r. terhelt a vád tárgyává tett bűncselekménnyel az állami költségvetésnek okozott 53 190 380 forint vagyoni hátrányt megtérítette.

[8] Az elsőfokú ítélet a XIII. r. terhelt vonatkozásában 2019. november 20. napján jogerőre emelkedett.

[9] A jogerős ügydöntő határozat ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § a) pontja alapján, és a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozással, melyben a XIII. r. terhelt vonatkozásában a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését indítványozta.

[10] A felülvizsgálati indítvány a jogerős ítéletben megállapított - a vádirat tartalmával egyező - tényállás ismertetése körében rögzítette, hogy a XIII. r. terhelt a vádemelést megelőzően - a vád tárgyává tett cselekménnyel - a költségvetésnek okozott 53 190 380 forint vagyoni hátrányt megtérítette.

[11] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a főügyészség az egyezség megkötése és a vádemelés során, míg a törvényszék az ügydöntő határozata meghozatalakor az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. A Btk. 396. § (5) bekezdése szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének büntetési tétele öt évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. Az elbíráláskor hatályos Btk. 83. § (1) bekezdése értelmében a Be. XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a Btk. 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell figyelembe venni. A Btk. 83. § (2) bekezdése szerint, ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, akkor a büntetést a Btk. 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni. Így a XIII. r. terhelttel szemben - a Btk. 83. § (2) bekezdésének teljes kimerítésével - legkevesebb egy év szabadságvesztés kiszabására volt törvényes lehetőség, ezért vele szemben - a Btk. más szabályainak megszegésével - törvénysértően szabott ki a törvényszék pénzbüntetést.