A Kaposvári Törvényszék Pf.20071/2019/4. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 165. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Jordanics József, Makai Lajosné, Pálinkás András

A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság

1.Pf.20.071/2019/4. szám

A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Lengyel Andrea ügyvéd (1075 Budapest, Károly krt. 3/A. félemelet 10. szám alatti) által képviselt I.rendű felperes neveI.rendű felperes címe szám alatti lakos I. r. és II.rendű felperes neveI.rendű felperes címe szám alatti lakos II. r. felpereseknek - a dr. Boros Gyöngyi jogtanácsos (1397 Budapest, Pf.: 538.) által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti alperes ellen ingatlan kiürítése és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt a ... Járásbíróságnál indított és ugyanott a 2016. november 10. napján kelt 5.P.20.644/2016/3. számú ítélettel befejezett perében az ítélet ellen az I - II. r. felperesek által 2017. január 13. napján 5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés, valamint az alperes által 2017. február 6. napján 3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezési ellenkérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I - II. r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 nap alatt 40.000,- (negyvenezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A ... helyrajzi számú, természetben ... szám alatti ingatlant a II. r. felperes 2008. július 27-én vásárolta meg a ... Megyei Önkormányzattól. A szerződés megkötésekor az ingatlant terhelte a Köztársasági Megbízott Hivatala és a ... Megyei TÁKISZ javára bejegyzett használati jog. Az eladó a szerződésben tájékoztatta a II. r. felperest arról, hogy a használati jog a ... Megyei Vagyonátadó Bizottság 551000009-35/92. számú határozata alapján a jogosultakat egymásközt egyenlő arányban illeti meg, számukra rendelkezési jogot biztosít az ingatlanban található ingóságokra.

A Köztársasági Megbízott Hivatala 1994. október 26-án a használati jogáról a ... Megyei TÁKISZ javára lemondott.

Az adásvételi szerződés megkötését követően a II. r. felperes keresetet terjesztett elő aziránt, hogy a bíróság a ... Megyei Kormányhivatal Földhivatalát kötelezze a használati jog törlésére. A Kaposvári Törvényszék 6.K.21.542/2011/16. számú ítéletével a keresetet elutasította. A Kúria a Kfv.III.37.745/2012/4. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A II. r. felperes a perbeli ingatlant a haszonélvezeti jog fenntartása mellett az I. r. felperesnek ajándékozta. A tulajdonosváltozást a földhivatal 2014. március 5-én jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba.

A Köztársasági Megbízott Hivatalának jogutódja a ... Megyei Kormányhivatal, akinek használati jogát az elsőfokú bíróság a P.20.327/2014/25. számú részítéletével törölte az ingatlan-nyilvántartásból. A ... Járási Hivatal Járási Földhivatala a 35166/2014. számú határozatával a ... Megyei TÁKISZ jogutódjaként a alperes nevet jegyezte be.

A határozat szerint a ... Megyei TÁKISZ jogutódja a alperes neve... és ... Megyei Igazgatósága, mely szerv nem rendelkezik jogképességgel, így jogutódként a alperes neveat kellett az ingatlanra mint a használati jog jogosultját az eredeti bejegyző határozat rangsorába bejegyezni a jogszabály feljogosítása alapján.

A ... Járási Hivatal a ... Megyei Kormányhivatal 30274/2016. számú végzésével helybenhagyott 36996/2016. számú végzésével elutasította a felpereseknek a alperes neve használati jogának törlése iránti kérelmét.

A perrel érintett ingatlant az alperes birtokolja, az év idegenforgalmi szezonjában az ingatlanban az alkalmazottai nyaralnak.

A felperesek keresetükben kérték az alperes használati jogának az ingatlan-nyilvántartásból való törlését és az alperes kötelezését, hogy az ingatlant adja a birtokukba.

Az elsődleges kereseti kérelmüket az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak, önkormányzat tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (Ötv.) 40. § (7) bekezdésére alapították. Hivatkozásuk szerint, a perbeli ingatlan nem szolgál államigazgatási feladat, illetve közszolgáltatás biztosítékául, továbbá az alperes nem a perbeli ingatlan használatával látja el államigazgatási feladatát. Előadásuk szerint a perbeli ingatlannak a tulajdonos részére való visszaadásának a kötelezettsége áll fenn az Ötv. 40. § (7) bekezdésében foglaltak alapján.

Másodlagosan arra hivatkoztak, hogy az alperes használata az Ötv. 40. § (6) bekezdésén alapul, amely szerint a használatra a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) haszonélvezetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az rPtk. 165. § (1) bekezdésére hivatkoztak, arra, hogy a használata joga személyhez kötött, abban nincs jogutódlás, ezért a Köztársasági Megbízott Hivatala és a TÁKISZ megszűnésével a jog is megszűnt.

Harmadlagosan hivatkoztak arra is, hogy a TÁKISZ 2001. január 1-jei megszűnése és az alperes 2014. november 13-ai bejegyzési kérelme között az alperes használati jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése elmaradt, így az velük szemben nem érvényesíthető az rPtk. 158. § (2) bekezdés alapján, amely szerint a haszonélvezetet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A felperesek további hivatkozása volt az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bekezdés a/ pontja aa/ alpontja és kérték érvénytelenség címén a bejegyzés törlését "az eredeti állapot visszaállítását". Arra hivatkoztak, a használati jog alapításakor nem álltak fenn az Ötv. 40. § (2) bekezdésében írt feltételek. Előadták, a rPtk. 200. § (2) bekezdésében foglaltak alapján jogszabályba és nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik az olyan jogalapítás, amikor a jogügyletre vonatkozó speciális jogszabály alapján a tulajdonos részére történő visszaadásnak és a használat joga törlésének lenne helye.

A felperesek előadták azt is, hogy a TÁKISZ jogutódja a Területi Államháztartási Hivatal volt, amely 2001. január 1-jén jött létre, a 259/2000. (XII.26.) Korm. rendelet alapján, amely szerint a hivatal nem jogi személy. Arra hivatkoztak, hogy a 2013. évi XXXVII. törvény alapján 2003. július 1-jén az Államháztartási Hivatalt és Államkincstárt összevonták, ezzel a területi Államháztartási Hivatalt megszüntették, a alperes neve 2006-ban jött létre, a 311/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján. Mivel a Területi Államháztartási Hivatalok nem rendelkeztek jogi személyiséggel, így hivatkozásuk szerint a jogutódlásuk is kizárt.

A felperesek hivatkoztak arra is, hogy a Köztársasági Megbízott Hivatala nem volt jogosult a használat jogának a TÁKISZ részére történő átengedésére, az erre vonatkozó szerződés semmis.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az alperes hivatkozása szerint az alperes a TÁKISZ jogutódja, a Vagyonátadó Bizottság határozatának megfelelően üdültetésre használja az ingatlant, ami az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2015. január 1. napjától hatályos 7. § (2) bekezdésében meghatározott alaptevékenység. Hivatkozta, hogy a perbeli ingatlanban történő üdültetéssel dolgozói rekreációját segíti elő, továbbá, hogy a felperesek a használat jogának ismeretében vásárolták meg a perbeli ingatlant.